„Nem hagyhatom magára a négy napja lázasan fekvő bácsit”

Az alapellátásból tesztre küldött emberek kóválygása a rendszerben, eltérő információk arról, hogy egyáltalán ki végzi a teszteket, a betegektől elszeparált háziorvosok és leterhelt mentősök. Egészségügyi dolgozókat kérdeztünk arról, hogyan látják „belülről” a járványhelyzetet. Cikksorozatunk második részét olvashatják a járvány márciusi berobbanásáról.

• A háziorvosok még múlt héten is arról írtak, hogy nincsen elég védőfelszerelésük.
• Még az egyértelműen vírusgyanús eseteket sem tudták lecsekkolni a vírus magyarországi megjelenése után.
• A háziorvosok nem mehetnek ki a betegekhez, a betegek viszont nem mehetnek be a rendelőbe, mégis meg-meg jelennek a rendelők bejáratánál, mivel nincs elég információjuk a járványhelyzetről.
• Egyre nagyobb teher hárul a mentőszolgálatra, ami azért problémás, mert a mentőszolgálat eddig is munkaerőhiánnyal küzdött.
• A háziorvosok úgy tudják, hogy a teszteket az Országos Mentőszolgálat végzi. Az általunk megkérdezett egyik mentős nem tudta megmondani, hogy ez hogyan működik, konkrétan ők nem teszteltek. Közben találtunk olyan mentőst, aki viszont igen.

Így lehet röviden összefoglalni a helyzetet az általunk megkérdezett egészségügyi dolgozók elmondása alapján. (A cikkosorozat első részét itt olvashatják.)

Ki végzi a tesztetelést?

A háziorvosok a vírushelyzet miatt március 16-tól nem érintkezhetnek a betegekkel, legfeljebb telefonos egyeztetés után vagy a sürgős (nem covidgyanús) eseteket látják el, zárt ajtók mögött kell rendelniük. Akkor azt az információt kapták, hogy az Országos Mentőszolgálat megy ki a gyanús esetekhez, és ők veszik le a mintákat.

 

Fotó: MTI

„Persze mindenki veszettül hívta azon a héten az OMSZ-t, ők viszont azt mondták, hogy nekik még nincsen teszteléshez eszközük. Vagyis volt egy olyan időszak, amikor a László Kórházban már azt mondták, hogy ők nem tesztelnek, mert az OMSZ tesztel, de az OMSZ-nél meg nem voltak tesztek. Mi pedig nem tudtunk mit kezdeni a betegekkel. Engem ügyeletben hívott egy 30-40 év körüli beteg, hogy nagyon lázas, fullad, én pedig mondtam neki, hogy sorry, nem tudok kimenni. A mentősöknek meg nem volt kapacitása. Az a hét szörnyű volt. Utóbb azt az infót kaptam, hogy mivel akkor az OMSZ-hoz még nem érkeztek tesztek, ezért azokat a betegeket, akik gyanúsak voltak vagy nagyon rosszul lettek, a Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó Osztályára vitték” – meséli a háziorvos, aki szerint március 16. és március 26. között állhatott fenn ez a helyzet.

Mindeközben nekik volt olyan betegük, aki lázas volt, köhögött, nagyon rosszul volt, de checklistába nem fért bele, a rendelő viszont már zárt ajtók mögött üzemelt, tehát legfeljebb otthon várhatta volna a mentőt. Mivel egyre rosszabbul lett, a háziorvos úgy döntött, hogy mégis megvizsgálja. „Addigra mi már szereztünk védőfelszerelést, rá pedig maszkot adtunk, vért vettünk tőle. Másnapra meglett az eredmény, nagyon rossz volt a vérképe, be kellett küldeni a kórházba. Mivel hivatalosan nem volt covidgyanús, bekerült a sima osztályra. Ott volt három napot, mire azt mondták, hogy jó, mégis megcsinálják a tesztet. Covidos volt, de közben már ott feküdt a kórteremben, és egyébként meg kórházba sem került volna.” (A tesztelések furcsaságairól, hasonló esetekről egyébként az Index.hu is közölt a napokban egy cikket.)

„Viszik fel Pestre”

Tehát a háziorvos szerint március 16-tól az OMSZ vette le a mintákat. Az általunk megkérdezett, szintén vidéken szolgálatot teljesítő mentős viszont erről nem sokat tudott, úgy fogalmazott, hogy ő is hallott arról, hogy az OMSZ megy mintát venni a gyanús betegektől.

„Elvileg a száj és orrüregből vett váladék alapján készülnek a gyorstesztek, amiket egy mentőápoló vesz le, védőfelszerelésben, a begyűjtött mintákat pedig egy hűtőtáskában tárolják és másnap viszik föl Pestre”, de bővebb tájékoztatást, vagy ehhez szükséges felszerelést konkrétan ő nem kapott. Koronagyanús esethez valóban mentek ki, igaz, ilyenkor szóltak nekik, hogy vegyék fel a védőruházatot, amivel egyébként próbálnak takarékosan bánni. Amennyiben szükségesnek tűnt, bevitték a beteget a kijelölt kórházba. Bár, számukra az is kérdéses volt, hogy ilyenkor igazából mi a teendő.

„Volt már róla szó, hogy ha nincsenek súlyos tüneteik, és nem orvos küldi őket kórházba, hanem magukra hívják a mentőt, akkor a betegeket kint kéne hagyni a helyszínen, azonban a mi eljárásrendünk alapján nem szakápóló nem hagyhatja kint a beteget. Ki fogja érte vállalni a felelősséget? Ha kint hagyod, és valami történik vele, leveszik a fejed, ellenben lassan azért is, hogy kimész és beviszed. Nincs jó döntés.”

Egy másik mentős viszont megerősítette, hogy vesznek le mintát, amit egy egység ad le a területileg illetékes helyen. Ők kórházba is szállítottak gyanús esetet és igazoltat is, illetve kórházból is vittek haza aktív fertőzöttet.

A háziorvos úgy tudja, hogy a mentősök garatból és ujjbegyből vesznek mintát, és náluk már több betegnél is voltak.

Nem könnyű tehát kiigazodni a helyzeten, nem csak a laikusoknak, de az egészségügyben dolgozóknak sem, arról nem is beszélve, hogy a betegek sem könnyítették meg a dolgukat. 
„Sokszor indokolatlan esetben is ki kellett mennünk. Volt olyan ember, aki semmilyen tünetet nem produkált, csak annyi volt a baja, hogy élt a közelében egy olyan személy, akinek karanténba kellett vonulnia. Nekünk viszont ezzel három óránk elment a műszakból. De tudok olyan esetről, amikor egy beteg megfertőzött eü-dolgozót, mert nem adott teljes tájékoztatást az állapotáról” – meséli az egyik mentős. (Arról, hogy vannak fertőzött egészségügyi dolgozók, már Gulyás Gergely miniszter is beszélt.)

Ezért a mentősök is igyekeztek minden óvintézkedést megtenni. Hőmérőztek és checklista szerint ellenőriztek mindenkit. De említsük meg újra: március végén is aszerint a checklista szerint döntötték el, kinek jár teszt és kinek nem, amelynek egyik kérdése az volt, hogy járt-e a beteg az elmúlt két hétben külföldön, vagy a tünetek kezdetét megelőző két hétben kapcsolatban volt-e koronavírussal megerősítetten vagy valószínűsítetten fertőzött személlyel. (Ezt az eljárást bírálta többek között Novák Hunor gyermekorvos is.) Közben viszont elkezdték a kórházban fekvő lázas, súlyos akut légúti fertőzéstől szenvedő betegeknél is elvégezni a teszteket. Méghozzá akkor is, ha a teszteléshez az addig elvárt többi feltétel nem teljesült.

A mentősöknek pedig nemcsak a koronavírusgyanús esetekhez kellett az elmúlt hetekben kiszállniuk, ők vitték a hátukon az alapellátást is, olyan betegekhez is mentek, akiket normál esetben a háziorvos látna el.

„A háziorvosokra mi külön haragszunk azért, hogy felvették a maszkokat, viszont nem mentek ki a betegekhez, mi meg vihettük a nyilvánvalóan nem koronás betegeket is a kórházba” – mondta a mentős, aki – amíg fel nem világosítottam róla –, mit sem tudott arról, hogy a háziorvosoknak egyenesen meg volt tiltva, hogy házhoz menjenek. Ez is jól jellemzi a kialakult helyzetet, vagyis, hogy nem tudja az egyik kéz, hogy mit csinál a másik, az egészségügyi dolgozók között nincs megfelelő kommunikáció.

Persze a páciensek sincsenek tisztában azzal, hogy nincs mit keresniük a rendelőben. Egy, a fővárosban dolgozó nővér elmondása szerint rendszeresen jelennek meg náluk olyan betegek, akik szeretnének bejutni. A háziorvosoknak közben folyamatosan érkeznek felsőbb utasítások és adatigénylések, amelyeknek rövid időn belül eleget kellett tenniük, a napi rutinnak tehát része lett az exceltáblázatok és listák készítése is. Az ÁNTSZ-szel, az önkormányzattal és különböző szervekkel e-mailben tartják a kapcsolatot, de nem mindig tudnak kiigazodni a folyamatosan változó elvárásrendszeren. Ugyanis közben a zajlik az erőforrások átcsoportosítása, az ellátórendszer átalakítása. (Ezzel kapcsolatban a Háziorvosok Online Szervezete is készített egy felmérést.)

A háziorvos viszont azt mondja, hogy képtelenség telefonon és online ellátni minden beteget. „Nem hagyhatom magára a négy napja lázasan fekvő bácsit, és valakinek ki kell cserélnie a katétereket, ha nem üzemel az urológia” – mondja. És ezt ő is csak azért tudta megtenni, mert sikerült fű alatt védőfelszerelést szereznie. Saját pénzből, kerülőutakon. Közben március végén a háziorvosok nyílt levelet írtak Müllet Cecíliának, hogy nincsen elég védőfelszerelésük. Ugyanakkor az elmúlt napokban folyamatosan számolt be az operatív törzs és az állami média arról, hogy érkezik a védőfelszerelés külföldről különgépeken, de a járvány kirobbanásakor komoly gondot okozott a háziorvosok, illetve a koronavírussal elméletileg nem találkozó egészségügyi dolgozók ellátása.

„A mentőszolgálat eddig is úgy működött a környékünkön, hogy nem volt elég kapacitásuk, és sokszor az ügyelet segítette ki őket. Elláttuk az infarktust, elláttuk az újraélesztést. És bizony most is volt olyan, amikor már minket hívtak fel, hogy segítséget kérjenek, hogy menjünk el egy beteghez. De mi nem tudtunk elmenni. Márpedig ők sem tudtak. Nagyon durva volt” – számol be az elmúlt hetek tapasztalatairól a háziorvos.

Az egészségügyi dolgozók pedig már most túlterheltek és kimerültek, és egyre elkeseredettebbek.

(Mivel a helyzet napról napra változik, fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a cikk ez elmúlt hetek eseményeit mutatja be, március 31-el bezárólag. A cikkben látható képek illusztrációk.)