Mit gondolnak a magyarok a világ megismerhetőségéről, az objektív, ellenőrizhető tények létezéséről, mennyire bíznak a médiában: ezt vizsgálta friss felmérésében a Political Capital.
A Telex cikke szerint a megkérdezettek 25 százaléka mondta azt, hogy bízik a médiában.
Ez a 46 vizsgált ország rangsorában a második legalacsonyabb bizalmi index. Az írás hivatkozik ezzel kapcsolatban a Mérték Médiaelemző Műhely kutatására, amely azt állapította meg, hogy a hazai tévéket, rádiókat, internetes és nyomtatott újságokat egyre kevésbé tartják elfogulatlannak a magyarok. Érdekes módon a kormánypárti szavazók közel fele is úgy találta, hogy a média részrehajló a kormány javára.
A válaszadók 67 százaléka teljes mértékig vagy részben egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy „sok dolog, amire tényként hivatkoznak a sajtóban, valójában csak egy vélemény”, és 76 százaléka fogadta el igaznak azt, hogy „nem lehetünk biztosak abban, hogy amit tényként közölnek, az igaz is”.
59 százalék úgy látja, hogy „objektív valóság valójában nem létezik, csak különböző vélemények vannak”.
A kutatók arra jutottak, hogy a megkérdezett emberek 36 százaléka erősen, 38 százaléka pedig mérsékelten tényrelativista, 18 százalék hisz szilárdan abban, hogy a tények igenis megismerhetőek. A fennmaradó 8 százalékot nem tudták besorolni egyik csoportba sem, miután ők nem válaszoltak több kérdésre.
Mindez azért érdekes, mert, mint a cikk fogalmaz, a tényrelativizmus az összeesküvés-elméletekben és álhírekben való hit melegágya, és mert a modern propaganda épp ezt a tendenciát erősíti. Nem meggyőzni akar valamiről, hanem elbizonytalanítani, nem egy valamit sulykol, hanem eláraszt töméntelen mennyiségű információval és dezinformációval manipulál, az információs zajt erősíti és a bizonytalanságot.
A magyar választók tényrelativizmusa a kutatók szerint pártfüggetlen, vagyis egymással szemben álló szavazótáborokban is erős.
Az is kiderült közben, hogy a kormánypárti szavazók jellemzően főként a kormánypárti, az ellenzékiek pedig inkább a független sajtót olvassák, ám a hírekre fogékony emberek 41 százaléka olyan forrást is figyelembe vesz, amelyet maga sem tart hitelesnek.
