Nem hisz a tényvalóságban a magyarok 59 százaléka

  • narancs.hu
  • 2023. december 2.

Belpol

A médiába vetett bizalom is mélypontra süllyedt.

Mit gondolnak a magyarok a világ megismerhetőségéről, az objektív, ellenőrizhető tények létezéséről, mennyire bíznak a médiában: ezt vizsgálta friss felmérésében a Political Capital.

A Telex cikke szerint a megkérdezettek 25 százaléka mondta azt, hogy bízik a médiában.

Ez a 46 vizsgált ország rangsorában a második legalacsonyabb bizalmi index. Az írás hivatkozik ezzel kapcsolatban a Mérték Médiaelemző Műhely kutatására, amely azt állapította meg, hogy a hazai tévéket, rádiókat, internetes és nyomtatott újságokat egyre kevésbé tartják elfogulatlannak a magyarok. Érdekes módon a kormánypárti szavazók közel fele is úgy találta, hogy a média részrehajló a kormány javára.

A válaszadók 67 százaléka teljes mértékig vagy részben egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy „sok dolog, amire tényként hivatkoznak a sajtóban, valójában csak egy vélemény”, és 76 százaléka fogadta el igaznak azt, hogy „nem lehetünk biztosak abban, hogy amit tényként közölnek, az igaz is”.

59 százalék úgy látja, hogy „objektív valóság valójában nem létezik, csak különböző vélemények vannak”.

 

 A kutatók arra jutottak, hogy a megkérdezett emberek 36 százaléka erősen, 38 százaléka pedig mérsékelten tényrelativista, 18 százalék hisz szilárdan abban, hogy a tények igenis megismerhetőek. A fennmaradó 8 százalékot nem tudták besorolni egyik csoportba sem, miután ők nem válaszoltak több kérdésre.

Mindez azért érdekes, mert, mint a cikk fogalmaz, a tényrelativizmus az összeesküvés-elméletekben és álhírekben való hit melegágya, és mert a modern propaganda épp ezt a tendenciát erősíti. Nem meggyőzni akar valamiről, hanem elbizonytalanítani, nem egy valamit sulykol, hanem eláraszt töméntelen mennyiségű információval és dezinformációval manipulál, az információs zajt erősíti és a bizonytalanságot. 

A magyar választók tényrelativizmusa a kutatók szerint pártfüggetlen, vagyis egymással szemben álló szavazótáborokban is erős.

Az is kiderült közben, hogy a kormánypárti szavazók jellemzően főként a kormánypárti, az ellenzékiek pedig inkább a független sajtót olvassák, ám a hírekre fogékony emberek 41 százaléka olyan forrást is figyelembe vesz, amelyet maga sem tart hitelesnek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.