Az LMP szerint el kell törölni a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, az ugyanis megadja a lehetőséget a kormánynak, hogy figyelmen kívül hagyja a szabályokat az óriásberuházásoknál – mondta az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szombati, online is közvetített budapesti sajtótájékoztatóján.
Kanász-Nagy Máté emlékeztetett arra, hogy néhány napja a Kúria elfogadta az erről szóló népszavazási kezdeményezésüket.
Az ellenzéki képviselő a kiemelt beruházásokra vonatkozó törvényt a „törvénytelenség törvényének” nevezte, mert megadja a lehetőséget a kormánynak arra, hogy az ország bármelyik pontján, a szabályokat, a közösség érdekeit, a helyi véleményeket és döntéseket figyelmen kívül hagyva kezdjen beruházásokba.
Ennek a törvénynek az eltörlésével – a népszavazás révén – szeretnék visszaadni a jogot a településeknek, kerületeknek, hogy ha úgy érzik, ellehetetlenítenék az ott élők életét, beleszólhassanak vagy akár vétót emelhessenek a beruházásokkal szemben.
Az LMP szerint a kormány működése nyomán az utóbbi tizenhárom évben úgy zajlanak építkezések, hogy gyakran az alapvető környezetvédelmi szabályokat sem tartják be, és a nagytőke érdekeit az ember érdekei elé helyezik. Az ellenzéki párt szerint viszont az emberek véleménye, a környezet, a természet kincseinek megvédése fontosabb a nagytőkések érdekeinél.
Vida Attila, az LMP zuglói önkormányzati képviselője egy a kerületükben zajló, nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú beruházásra hívta fel a figyelmet. Azt mondta: a beruházás 70 százalékát egy „titkosított szerződés keretében” a Fidesz-kormány 244 milliárd forintért vásárolta meg. A kétezres években azt a területet az önkormányzat bevásárlóközpont építésére adta el, aztán ez a terv módosult a 2010-es évek közepén, akkor elfogadható beépítettségű, zöld területekkel megfelelő mértékben ellátott lakókomplexumról szóltak a hírek. A jelenlegi beruházó azonban az engedélyezett legfeljebb 160 ezer négyzetméter helyett 320 ezer négyzetmétert épít be, és az engedélyezett 18 méter magas épületek helyett közel 30 méteres monstrumokat húz fel. A helyiek és az önkormányzat minden fórumon tiltakozott, de a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítést kapott, így az önkormányzatnak, az ott élőknek nincs beleszólásuk abba, mi épül, mekkora, és milyen módon, nem kötelező érdemi hatástanulmányokat készíteni, és azt sem kell vizsgálni, milyen következményei lesznek az építkezésnek.
Ez a „szörny-beruházás” példája annak, hogy ebben az országban vannak olyanok, akiknek mindent szabad – fogalmazott Vida Attila.
A kerület önkormányzata szeretné megakadályozni azt is, hogy a mini-Dubaj a megvalósuljon.
