Nem közlik a szülőkkel a gyerekük iskolaérettségi vizsgálatának eredményét

  • narancs.hu
  • 2020. február 17.

Belpol

Titoktartásra kötelezték a vizsgálatokat végző szolgálatokat.

Nem ismerhetik meg a szülők a gyermekük iskolaérettségi vizsgálatának eredményét - írja a Népszava.

Mint arról már korábban írtunk, a még júliusban elfogadott új köznevelési törvény átírta a rugalmas iskolakezdés szabályait, így a törvény szerint minden gyereknek kötelező szeptemberben iskolába mennie, aki augusztus 31-ig betölti hatodik életévét. Ez alól csak azok vonhatják ki magukat, akik erre külön engedélyt kapnak egy központi szervtől, és csak november végén derült ki, hogy az Oktatási Hivatalnál (OH) kell kérvényezni január 15-ig, ha nem akarják szeptemberben iskolába küldeni a gyereküket. Korábban erről a gyerekeket ismerő óvodapedagógusok dönthettek.

A Népszava most arról ír, hogy ráadásul titoktartási kötelezettség is terheli a pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságainak azon tagjait, akik az OH felkérésére elvégzik a gyerekek iskolaérettségi vizsgálatát.

Az OH pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatait megyei szinten ellátó Pedagógiai Oktatási Központok (POK) ugyanis a lap információi szerint olyan határozatot küldtek a szakszolgálatoknak, amely kimondja: a szakértői bizottság tagjait a szakértői tevékenység során tudomásukra jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, és tájékoztatást csak az ügyben eljáró hatóságok és a törvényben meghatározott szerv részére adhatnak. Vagyis a szülőknek nem.

A hivatal döntése ellen a szülők egyébként bírósági eljárás keretében fellebbezhetnek, ezért is furcsa, hogy a szülők nem ismerhetik meg a saját gyermekükről szóló írásos szakvéleményt, hiszen arra szükségük lehet az eljárásban.

Szél Bernadett független képviselő szülőktől úgy értesült, hogy a szakszolgálat főigazgatója legfeljebb szóbeli tájékoztatást engedélyez, és azt is csak külön megkeresésre.

A politikus levélben hívta fel az OH elnökének, Gloviczki Zoltánnak a figyelmét az anomáliára, aki azt válaszolta neki: "ismételt tájékoztatást is nyújtó felhatalmazást" fog küldeni a szakszolgálatoknak, kezdeményezve az írásbeli eredmények közlését.

Az OH a lappal egyébként azt közölte, hogy a hivatalhoz 10 731 iskolahalasztási kérelem érkezett.

Korábban Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa felvetette, hogy halasszák el az új szabályozás bevezetését a tisztázatlan kérdések miatt, de az Emmi erre azt válaszolta, hogy már nincs idő elhalasztani a változtatást.

„Megszenvedheti a váltást"

Augusztus utolsó hetében az óvodákban már lezajlottak az első szülőik és szakmai egyeztetések. Sokan úgy indulnak a tanévnek, hogy nem tudják, vajon az utolsó óvodás évüket töltik-e. Sem az óvodapedagógusok, sem a szakmai intézmények nem kaptak egyelőre pontos választ arra, hogy a köznevelési törvény nyáron megszavazott módosítása hogyan változtatja meg az iskolaérettség meghatározásának módját.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.