„Nem mondták, hogy hova megyünk, csak annyit, hogy menni kell”

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 27.

Belpol

A józsefvárosi újság munkatársai elutaztak Szolnok megyébe, hogy felkeressék a Pikó András ellen még júliusban felszállított tüntetőket.

Július 18-án tüntetést szerveztek Józsefvárosban Pikó András polgármester és a jelenlegi városvezetés ellen, azonban az nagyon hamar kiderült, hogy a demonstrálók zömében vidékről felszállított emberek. Az önkormányzat újsága videoriportot készített a rendezvényről, aminek tanúsága szerint sokan nem is nagyon tudták, hogy miért voltak a helyszínen, de voltak olyanok is, akik nem beszéltek magyarul.

A Narancs.hu részletesen foglalkozott a témával; megkérdeztük Balogh Lajost, az egyetlen józsefvárosi roma önkormányzati képviselőt, valamint Dancs Mihályt, a Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, akik szerint a Lungo Drom állhat a szervezés hátterében.

„Levágós volt, hogy ennek semmi köze a nyolcadik kerülethez" - Kik tüntettek Pikóék ellen?

Július 18-án vidékről felutaztatott tüntetők akcióztak Józsefváros Polgármesteri Hivatala előtt. Pikó András szerint a Fidesz van a háttérben, a Magyar Nemzet viszont a polgármestert tette felelőssé. Nem kizárható, hogy egy régóta jól ismert arc mozgathatta a szálakat. „Egy újabb példája annak, hogy a cigány embereket a politika használja.

Az önkormányzat újsága nem hagyta annyiban és leutazott Szolnok megyébe, ahonnan sokakat felszállítottak Budapestre.

„Nem mondták, hogy hova megyünk, csak annyit, hogy menni kell” – mondta egy helyi lakos a riportnernek. Többen csak az arcuk eltakarásával, hanguk eltorzításával nyilatkoztak, de volt olyan is, aki vállalta az arcát; egy nő, aki a tüntetésen is megjelent, arról számolt be, hogy több százan mentek fel onnan, ahol ő lakik. Tálcákat kaptak Budapesten, amikre romlott ételekről készült képeket nyomtattak. A földön „található volt” több tű, fecskendő és „kábítószernek látszódó nejlonzacskók, fóliák”.

„Egy napközi lehetett, ami előtt tüntettünk, nem tudom. Hogy romlott ételt kaptak a gyerekek.. Hogy minket becsaptak-e vagy sem, azért vittek... Nekünk ezt mondták, hogy ezt mondjuk. (...) Hogy ez hazugság volt-e vagy nem, azt az isten tudja. Ezt csak azt tudná megmondani, akik ebben részt vettek” – fogalmazott a nő. Hozzátette, ők a lakóhelyükről először kocsival indultak el, majd átszálltak buszokba. „Pénzért mentünk, én ezt se tagadom le. Ki az a bolond, aki nem megy? (...) Meg volt beszélve, nagyobb fejek, pénzesek, ez itt valami kapcsolat alapján történt ez az egész” – mondta.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.