„Nem normális dolog az, ha a mentődolgozóknak az utcára kell kimenni”

Belpol

Mennyit keresnek valójában a mentődolgozók? Mennyi béremelést ígértek az életpályamodellben? Milyen reakciók érkeztek a demonstrációra? Lesz-e sztrájk? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kusper Zsolttal, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökével.

Kusper Zsolt: (…) Jelenleg ott tartunk, hogy a munkavállalók megfogalmaztak egy igényt a munkáltató felé bér és munkaruha, illetve felszerelés tekintetében. A mentődolgozóknak most az a legégetőbb kérdése, miből fognak megélni. A múltkor kaptam egy levelet egy mentőtiszt bajtársnőtől, hogy köszöni szépen, ő nem bírja tovább, egyelőre feladja, kilép. Tudja, hová ment dolgozni? A McDonald’shoz. Anyagilag jobban jár, nincs akkora felelősség, nincs kitéve annyi egészségügyi rizikónak. Ami szintén fontos és sokszor elsiklunk felette: rengeteg kockázat van. Honnan tudhatja egy mentődolgozó, mikor és milyen betegséggel, fertőzéssel fog érintkezni? És kinek adja tovább? A mentőállomások egy részénél még mindig nincs fekete-fehér öltöző (egyben van az utcai ruha és a munkaruha), vagy lehetőség arra, hogy kimossa a ruháját a közös mosógépben, ehelyett hazaviszi, és otthon mossa ki a vérrel vagy hányással, testváladékkal szennyezett munkaruhát. Egy évre a mosatási hozzájárulás 6-8 ezer forint – mire elég az? Ezek azok a munkakörülmények, amelyek ellen felszólaltunk.

(…)

MN: A május végi demonstrációról milyen visszajelzéseket kaptak?

KZS: Ezt egy figyelemfelhívó demonstrációként aposztrofáltuk, ami elsősorban a munkáltató felé irányult. És a társadalom irányába is, hogy lássák a valóságot. A reakciókkal elégedett voltam, ahhoz képest, hogy meg vannak félemlítve a dolgozók, elég sokan voltunk, sokan oda mertek állni személyesen, sokan viszont csak lélekben. Például 200 kilométert utazott egy 12 fős csapat, odajöttek, köszöntek, majd négyen maradtak, a többiek kimentek a körút sarkára, és azt mondták, nem vesznek ezen részt, mert attól félnek, hogy lefotózzák vagy -videózzák őket, és hátrányuk származik belőle. Viszont mindenki örült, hogy történt végre valami, és bíznak benne, hogy folytatódik. Nem normális dolog az, ha a mentődolgozóknak az utcára kell kimenni és hallatni a hangjukat, mert keveset keresnek és rosszak a munkakörülményeik. De úgy tűnik, nincs más lehetőség.

Fülöp Zsófia interjúja Kusper Zsolttal a holnap megjelenő Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.