„Nem normális dolog az, ha a mentődolgozóknak az utcára kell kimenni”

Belpol

Mennyit keresnek valójában a mentődolgozók? Mennyi béremelést ígértek az életpályamodellben? Milyen reakciók érkeztek a demonstrációra? Lesz-e sztrájk? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kusper Zsolttal, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökével.

Kusper Zsolt: (…) Jelenleg ott tartunk, hogy a munkavállalók megfogalmaztak egy igényt a munkáltató felé bér és munkaruha, illetve felszerelés tekintetében. A mentődolgozóknak most az a legégetőbb kérdése, miből fognak megélni. A múltkor kaptam egy levelet egy mentőtiszt bajtársnőtől, hogy köszöni szépen, ő nem bírja tovább, egyelőre feladja, kilép. Tudja, hová ment dolgozni? A McDonald’shoz. Anyagilag jobban jár, nincs akkora felelősség, nincs kitéve annyi egészségügyi rizikónak. Ami szintén fontos és sokszor elsiklunk felette: rengeteg kockázat van. Honnan tudhatja egy mentődolgozó, mikor és milyen betegséggel, fertőzéssel fog érintkezni? És kinek adja tovább? A mentőállomások egy részénél még mindig nincs fekete-fehér öltöző (egyben van az utcai ruha és a munkaruha), vagy lehetőség arra, hogy kimossa a ruháját a közös mosógépben, ehelyett hazaviszi, és otthon mossa ki a vérrel vagy hányással, testváladékkal szennyezett munkaruhát. Egy évre a mosatási hozzájárulás 6-8 ezer forint – mire elég az? Ezek azok a munkakörülmények, amelyek ellen felszólaltunk.

(…)

MN: A május végi demonstrációról milyen visszajelzéseket kaptak?

KZS: Ezt egy figyelemfelhívó demonstrációként aposztrofáltuk, ami elsősorban a munkáltató felé irányult. És a társadalom irányába is, hogy lássák a valóságot. A reakciókkal elégedett voltam, ahhoz képest, hogy meg vannak félemlítve a dolgozók, elég sokan voltunk, sokan oda mertek állni személyesen, sokan viszont csak lélekben. Például 200 kilométert utazott egy 12 fős csapat, odajöttek, köszöntek, majd négyen maradtak, a többiek kimentek a körút sarkára, és azt mondták, nem vesznek ezen részt, mert attól félnek, hogy lefotózzák vagy -videózzák őket, és hátrányuk származik belőle. Viszont mindenki örült, hogy történt végre valami, és bíznak benne, hogy folytatódik. Nem normális dolog az, ha a mentődolgozóknak az utcára kell kimenni és hallatni a hangjukat, mert keveset keresnek és rosszak a munkakörülményeik. De úgy tűnik, nincs más lehetőség.

Fülöp Zsófia interjúja Kusper Zsolttal a holnap megjelenő Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.