„Nem normális dolog az, ha a mentődolgozóknak az utcára kell kimenni”

Belpol

Mennyit keresnek valójában a mentődolgozók? Mennyi béremelést ígértek az életpályamodellben? Milyen reakciók érkeztek a demonstrációra? Lesz-e sztrájk? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kusper Zsolttal, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökével.

Kusper Zsolt: (…) Jelenleg ott tartunk, hogy a munkavállalók megfogalmaztak egy igényt a munkáltató felé bér és munkaruha, illetve felszerelés tekintetében. A mentődolgozóknak most az a legégetőbb kérdése, miből fognak megélni. A múltkor kaptam egy levelet egy mentőtiszt bajtársnőtől, hogy köszöni szépen, ő nem bírja tovább, egyelőre feladja, kilép. Tudja, hová ment dolgozni? A McDonald’shoz. Anyagilag jobban jár, nincs akkora felelősség, nincs kitéve annyi egészségügyi rizikónak. Ami szintén fontos és sokszor elsiklunk felette: rengeteg kockázat van. Honnan tudhatja egy mentődolgozó, mikor és milyen betegséggel, fertőzéssel fog érintkezni? És kinek adja tovább? A mentőállomások egy részénél még mindig nincs fekete-fehér öltöző (egyben van az utcai ruha és a munkaruha), vagy lehetőség arra, hogy kimossa a ruháját a közös mosógépben, ehelyett hazaviszi, és otthon mossa ki a vérrel vagy hányással, testváladékkal szennyezett munkaruhát. Egy évre a mosatási hozzájárulás 6-8 ezer forint – mire elég az? Ezek azok a munkakörülmények, amelyek ellen felszólaltunk.

(…)

MN: A május végi demonstrációról milyen visszajelzéseket kaptak?

KZS: Ezt egy figyelemfelhívó demonstrációként aposztrofáltuk, ami elsősorban a munkáltató felé irányult. És a társadalom irányába is, hogy lássák a valóságot. A reakciókkal elégedett voltam, ahhoz képest, hogy meg vannak félemlítve a dolgozók, elég sokan voltunk, sokan oda mertek állni személyesen, sokan viszont csak lélekben. Például 200 kilométert utazott egy 12 fős csapat, odajöttek, köszöntek, majd négyen maradtak, a többiek kimentek a körút sarkára, és azt mondták, nem vesznek ezen részt, mert attól félnek, hogy lefotózzák vagy -videózzák őket, és hátrányuk származik belőle. Viszont mindenki örült, hogy történt végre valami, és bíznak benne, hogy folytatódik. Nem normális dolog az, ha a mentődolgozóknak az utcára kell kimenni és hallatni a hangjukat, mert keveset keresnek és rosszak a munkakörülményeik. De úgy tűnik, nincs más lehetőség.

Fülöp Zsófia interjúja Kusper Zsolttal a holnap megjelenő Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.