Kusper Zsolt: (…) Jelenleg ott tartunk, hogy a munkavállalók megfogalmaztak egy igényt a munkáltató felé bér és munkaruha, illetve felszerelés tekintetében. A mentődolgozóknak most az a legégetőbb kérdése, miből fognak megélni. A múltkor kaptam egy levelet egy mentőtiszt bajtársnőtől, hogy köszöni szépen, ő nem bírja tovább, egyelőre feladja, kilép. Tudja, hová ment dolgozni? A McDonald’shoz. Anyagilag jobban jár, nincs akkora felelősség, nincs kitéve annyi egészségügyi rizikónak. Ami szintén fontos és sokszor elsiklunk felette: rengeteg kockázat van. Honnan tudhatja egy mentődolgozó, mikor és milyen betegséggel, fertőzéssel fog érintkezni? És kinek adja tovább? A mentőállomások egy részénél még mindig nincs fekete-fehér öltöző (egyben van az utcai ruha és a munkaruha), vagy lehetőség arra, hogy kimossa a ruháját a közös mosógépben, ehelyett hazaviszi, és otthon mossa ki a vérrel vagy hányással, testváladékkal szennyezett munkaruhát. Egy évre a mosatási hozzájárulás 6-8 ezer forint – mire elég az? Ezek azok a munkakörülmények, amelyek ellen felszólaltunk.
(…)
MN: A május végi demonstrációról milyen visszajelzéseket kaptak?
KZS: Ezt egy figyelemfelhívó demonstrációként aposztrofáltuk, ami elsősorban a munkáltató felé irányult. És a társadalom irányába is, hogy lássák a valóságot. A reakciókkal elégedett voltam, ahhoz képest, hogy meg vannak félemlítve a dolgozók, elég sokan voltunk, sokan oda mertek állni személyesen, sokan viszont csak lélekben. Például 200 kilométert utazott egy 12 fős csapat, odajöttek, köszöntek, majd négyen maradtak, a többiek kimentek a körút sarkára, és azt mondták, nem vesznek ezen részt, mert attól félnek, hogy lefotózzák vagy -videózzák őket, és hátrányuk származik belőle. Viszont mindenki örült, hogy történt végre valami, és bíznak benne, hogy folytatódik. Nem normális dolog az, ha a mentődolgozóknak az utcára kell kimenni és hallatni a hangjukat, mert keveset keresnek és rosszak a munkakörülményeik. De úgy tűnik, nincs más lehetőség.
Fülöp Zsófia interjúja Kusper Zsolttal a holnap megjelenő Magyar Narancsban olvasható.
