Pedagógusok: A Taigetosz-törvény nem jó elnevezés, mert nem azonnali pusztulásra, hanem hosszabb kínlódásra ítélik a gyerekeket

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. június 14.

Belpol

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem lehet sikerről beszélni az oktatásban.

Tanévzáró sajtótájékoztatót tartott Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Bár folyamatosan ezt hallani, valójában nem lehet sikerről beszélni a most záruló tanévvel kapcsolatban – fogalmazott.

A PSZ plakátkampánnyal szeretné bebizonyítani a kormányzati állítások ellenkezőjét, az üzeneteket a honlapjukon és a Facebookon lehet megtekinteni. Például ezt itt:

false

 

Fotó: Pedagógusok Szakszervezete

A tanári fizetések mellett az óraszámok rendezetlenségét, a szakképzés átalakítását és az iskolák önállóságának hiányát is problémaként említette a szakszervezeti elnök.

Arra reagálva, hogy a Klebelsberg Központ lőtér kialakításának lehetőségéről érdeklődik az intézményeknél, Galló Istvánné hangsúlyozta: fontosabb lenne például tornatermeket vagy fejlesztőszobákat építeni. A PSZ nem tartja helyesnek az elgondolást, állami iskolában nincs helye fegyveres kiképzésnek – szögezte le. Felvetette azt is, lehet, hogy a kormány célja a sorkatonai szolgálat visszaállítása.

A „Taigetosz-törvényként” elhíresült jogszabályról a PSZ elnöke azt mondta, nem megfelelő az elnevezés, ugyanis ebben az esetben a gyermekeket nem azonnali pusztulásra, hanem hosszabb kínlódásra ítélik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.