Pedagógusok: A Taigetosz-törvény nem jó elnevezés, mert nem azonnali pusztulásra, hanem hosszabb kínlódásra ítélik a gyerekeket

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. június 14.

Belpol

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem lehet sikerről beszélni az oktatásban.

Tanévzáró sajtótájékoztatót tartott Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Bár folyamatosan ezt hallani, valójában nem lehet sikerről beszélni a most záruló tanévvel kapcsolatban – fogalmazott.

A PSZ plakátkampánnyal szeretné bebizonyítani a kormányzati állítások ellenkezőjét, az üzeneteket a honlapjukon és a Facebookon lehet megtekinteni. Például ezt itt:

false

 

Fotó: Pedagógusok Szakszervezete

A tanári fizetések mellett az óraszámok rendezetlenségét, a szakképzés átalakítását és az iskolák önállóságának hiányát is problémaként említette a szakszervezeti elnök.

Arra reagálva, hogy a Klebelsberg Központ lőtér kialakításának lehetőségéről érdeklődik az intézményeknél, Galló Istvánné hangsúlyozta: fontosabb lenne például tornatermeket vagy fejlesztőszobákat építeni. A PSZ nem tartja helyesnek az elgondolást, állami iskolában nincs helye fegyveres kiképzésnek – szögezte le. Felvetette azt is, lehet, hogy a kormány célja a sorkatonai szolgálat visszaállítása.

A „Taigetosz-törvényként” elhíresült jogszabályról a PSZ elnöke azt mondta, nem megfelelő az elnevezés, ugyanis ebben az esetben a gyermekeket nem azonnali pusztulásra, hanem hosszabb kínlódásra ítélik.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.