„Nem piaci alkudozás” – A Mazsihisz kilép

  • narancs.hu
  • 2014. február 9.

Belpol

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének rendkívüli közgyűlése elsöprő többséggel (76 igen, 3 tartózkodás, 2 nem) fogadta el, hogy a jelenlegi körülmények között nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain.

A délután kiadott határozat „megállapítja, a magyar holokauszt-emlékév kapcsán kialakult vitában a kormány oldaláról nem történt érdemi előrelépés, az elmúlt években negatív irányba fordult emlékezetpolitikai gyakorlat nem változott, megismert tervek nem veszik figyelembe a holokauszt borzalmaitól szenvedettek érveit és érzékenységét”.

A közgyűlési határozat arra kéri Orbán Viktort, hogy állítsa le a Szabadság térre tervezett emlékmű felállítását, mert „annak szimbolikája jelentős mértékben hozzájárul a nemzeti felelősség elhárításához”, közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt mentse fel Szakály Sándort a Vertias Intézet éléről, illetve „állítsa le a józsefvárosi projektet (Sorsok Háza), mert történelemfelfogása a mai napig ismeretlen a Mazsihisz szakemberei számára, a projekt vezetője pedig érdemben nem működik együtt a Mazsihisszel”.

Tordai Péter alelnök, Heisler András elnök, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató

Tordai Péter, Heisler András, Zoltai Gusztáv

Fotó: MTI

A közgyűlés megállapította, hogy „a Mazsihisz akkor tud részt venni a »Holokauszt 2014« kormányprogram folyamatában és abban az esetben fogja felhasználni az elnyert támogatásokat, ha a magyar kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán jelen határozatunk figyelembevételével változtat”.

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Heisler András, a Mazsihisz elnöke elmondta, hogy semmiképp nem akarják, hogy piaci alkudozásnak tűnjön a kompromisszumkeresés. A határozat konkrét kifogásokat sorol fel, ebben várnak konkrét lépéseket a miniszterelnöktől. Arra a kérdésre, hogy mikor várható Orbán Viktor megnyilvánulása a tárgyban, az elnök Lázár János csütörtöki szavait idézte: „a miniszterelnök rövidesen válaszol”. Ennél többet nem tudott mondani.

Heisler hangsúlyozta, hogy miként minden évben, a Mazsihisz az idén is megemlékezik a mártírjairól, idén ötvenhárom helyen tartanak megemlékezést, függetlenül a kormányzati forrásoktól. A kormánytól (a Civil Alaptól) kapott pályázati támogatásokat illetően az elnök elmondta, ha ezeket nem veszik igénybe, akkor megvalósításukért gyűjtést rendeznek.

A Mazsihisz elnöke kijelentette: „Ennek a konfliktusnak a legfontosabb közéleti hozadéka számunkra az, hogy a különféle zsidó szervezetek, a civilek és az értelmiség beállt a Mazsihisz mögé. Olyan mértékben mutatott egységet a magyarországi zsidóság, amilyen véleményem szerint a háború óta nem volt.”

Heisler elmondta, hogy továbbra is abban bíznak, a kormány változtat álláspontján, továbbra is nyitottak javaslataikra, ám a felsorolt kérésekkel kapcsolatban legfeljebb a Sorsok Háza-beruházás lehet vita tárgya, de semmiképpen nem a mostani koncepció mentén, a jelenlegi vezetéssel.

Jövő csütörtökön megjelenő lapszámunkban részletesen foglalkozunk a Mazsihisz és a kormány viszonyával, illetve a mostani döntés körülményeivel. A holokausztév gyalázatával múlt heti szerkesztőségi cikkünkben vetettünk számot.

Ungváry Rudolf a holokauszt-emlékév bojkottjáról

Ha a Mazsihisz és a többi szervezet részt vesz a holokausztév állami megemlékezéseiben, az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is – fogalmazott az író két héttel ezelőtt. Részletek itt.

Mi a baj a Sorsok Házával?

Az intézmény elnevezését először György Péter bírálta lapunkban. Az emlékhely szakmai irányítását Schmidt Máriára bízta a kormány – az ő holokauszttal kapcsolatos, változó nézeteit is tanulmányoztuk. A projekt alakulását karácsonyi számunkban mutattuk be részletesen, az átadás csúszásáról pedig online felületünkről értesülhettek. A Sorsok Házához kapcsolódó, mondhatni szokásosan kínos közbeszerzéseket ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze.

Neked ajánljuk