Lucifer próbálkozik – Kocsis Mátéék nem fizetnek a jogtalanul kirúgott közszolgának

Belpol

A jogerős ítélet ellenére sem fizeti meg a 6,4 millió forintos kártérítést jogtalanul kirúgott volt hivatalnokának a józsefvárosi önkormányzat, hanem a Kúriánál kéri a döntés megsemmisítését. A sértett szerint rosszhiszemű pervitelről van szó, amelynek végső célja anyagilag is tönkretenni őt.

Hiába született meg a jogerős bírósági ítélet tavaly novemberben, a VIII. kerületi önkormányzat nem hajtja végre, és nem fizeti meg a volt munkatárásának megítélt 6,4 millió forintot. B. harmadik hónapja várja a kártérítés átutalását, eddig két tértivevényes felszólítást küldött. Rimán Edina jegyző január 30-i levelében azt közölte, hogy az önkormányzat jogszerűtlennek tartja a másodfokú ítéletet, és felülvizsgálatot kezdeményez a Kúriánál, B. ezért nem kapja meg az összeget.

Előzmények

Mint azt korábban megírtuk, a Fidesz kommunikációs igazgatójaként is ténykedő józsefvárosi polgármester, Kocsis Máté kezdeményezésére 2011 októberében rúgták ki a hivatalnokot a Kocsis üzeneteire válaszoló SMS-ei miatt. Kocsis a Fidesz-kormány által bevezetett új munkaügyi szankcióval élt, miszerint ha a köztisztviselő méltatlanná válik munkakörére, azonnal elbocsátható.

false

 

Fotó: MTI

B. munkahelyvesztése a Magyar Narancs 2011. július 28-i cikkére vezethető vissza, amelyben feltártuk, hogy a VIII. kerület döntéshozói ciklusokon és ideológiákon átívelve, nagykoalícióban vendéglátóztak igen kedvező feltételekkel egy bérelt önkormányzati helyiségben, a Szentkirályi utcai Vaskapuban. Cikkünk megjelenése után Kocsis kezdeményezésére az önkormányzatban nem hivatalos vizsgálat indult, hogy kiderüljön, ki informálta lapunkat a Vaskapu-biznisz hátteréről.

A polgármester a 2011. augusztusi igazgatási szünet alatt egyik B.-nek írt SMS-ében kész tényként utalt arra (tévesen), hogy B. a Narancs forrása. A polgármester ahhoz is ragaszkodott üzeneteiben (szintén tévesen), hogy cikkünk szerzője B. „LMP-s barátja”, Vári György volt kollégánk lenne. A polgármester az üzenetváltás egy pontján azt is közölte, hogy B. „nem túl nagy kihívás” a számára – arra utalva, hogy a köztisztviselő mondhat (írhat) neki bármit, számára a helyzet mindennél világosabb.

B. a magyarnarancs.hu-nak annak idején elmondta: 2011. augusztus 11-én Kocsis Máté délután négy órától éjjel fél egyig kéretlenül, folyamatosan zaklatta őt üzeneteivel. Ő tiszteletből válaszolt azok többségére, de határozottan cáfolta, hogy köztisztviselőhöz méltatlan módon tette volna. Pedig egyértelmű provokációnak érezte a polgármester érthetetlen üzeneteit, amelyek közül egyet Kocsis Máté például „Üdv. Lucifer” búcsúzással zárt. B.-t végül a többórás SMS-ezés alábbi három kiragadott üzenete miatt bocsátották el: „Hivatali bűncselekményeket tanulmányozom.”; „A titkos címek világában a K., esetleg a B. járatosak. Csak nem feltöretted?”; „Nekem lehet, hogy több hasznom vehetted volna, mint azoknak, akik jégre vittek. Tisztelet a kivételnek.”

B. jogviszonyának megszüntetésében – utalva a sértőnek minősített szöveges üzenetekre – a következő indokokat hozták fel: „2011. szeptember 28-án a munkáltató részéről B.-vel szemben gyanú merült fel, hogy személyes megnyilvánulásaival a józsefvárosi önkormányzat és annak hivatala, valamint dolgozói jó hírneve és így a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom lerombolását idézi elő. Ennek bizonyítására – a szóbeli jelzéssel egy időben – a munkáltató birtokába kerültek a köztisztviselő mobiltelefonszámáról érkezett, a józsefvárosi önkormányzat polgármesterének címzett üzenetek.”

Egyértelmű bírósági ítéletek

Az első fokon eljáró Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2013. júniusi ítéletében kimondta: az elbocsátott köztisztviselő Kocsis Máté polgármesternek küldött szöveges üzenetei nem voltak alkalmasak arra, hogy lerombolják a közigazgatás iránti társadalmi bizalmat. A bíróság bizonyítottnak látta a jogszerűtlenséget, és ítéletében, a kérelem felső határához igazítva, 20 hónapnak megfelelő jövedelem kifizetésére kötelezte a józsefvárosi önkormányzatot. A polgármester fellebbezett, az ügy a Fővárosi Törvényszékre került, amely szintén kimondta, hogy törvénytelenül bocsátották el, és helyben hagyta az elsőfokú bíróság kártérítésre vonatkozó ítéletét is.

A Fővárosi Törvényszék alaposnak találta a Fővárosi Munkaügyi Bíróság indokolását, miszerint az üzenetváltás munkaidőn kívül történt, témája magánjellegű volt, vagyis nem függött össze B. köztisztviselői munkájával, és az nem ingathatta meg a közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat. A törvényszék – szemben a munkaügyi bírósággal – még azt is megállapította, hogy Kocsisék nemcsak a kirúgás indoklásával, hanem annak végrehajtásával is törvényt sértettek. A polgármester, bár augusztus 11-én megismerte az üzenetek tartalmát, csak szeptember végén kezdeményezte a jegyzőnél a vizsgálatot, ezzel viszont jóval túlment a törvény szabta 15 napos határidőn. A bíróság érthetetlennek nevezte, hogy ha Kocsis sérelmezte az üzenetek tartalmát, miért várt mindezzel másfél hónapot. Az önkormányzat tehát minden tekintetben jogsértően járt el B. kirúgásakor.

Tönkretétel

A négygyermekes családapát – vele egy háztartásban három gyermeke és beteg felesége él, az elbocsátás óta nehéz körülmények között – egyetlen fillér nélkül küldték el a hivataltól. A polgármesteri hivatal a kirúgott közszolga munkaügyi papírjaira még azt is rávezettette, hogy a munkaviszony megszűnésének oka méltatlanság. B. e szégyenbélyeget csak hónapokkal később tudta töröltetni. Kirúgása után néhány nap múlva elérte volna a 35 éves köztisztviselői jubileumát, amiért közel nettó 900 ezer forintot kapott volna.

Mivel a felülvizsgálati kérelem az ügymenet miatt feltehetően március elején kerül a Kúriához, az ítélet végrehajtásának felfüggesztéséről legkorábban áprilisban születhet döntés. Valószínűbb azonban, hogy erre csak hónapok múlva kerül sor. B. továbbra is nehéz körülmények között él, ezért végrehajtási kérelmet adott be a bíróságon, hogy a jogerősen megítélt kártérítést megkaphassa. Egyúttal levélben kéri a Kúriát, nehogy felfüggessze az ítélet végrehajtását, mert szerinte hivatali hatalommal való visszaélésről, rosszhiszemű pervitelről van szó, amelynek végső célja anyagilag is tönkretenni őt és a családját. „A Kúriához fordulással a pervesztes önkormányzati vezetők az időt húzzák, tévesen azt gondolhatják, hogy ebben a ciklusban már nem kell magyarázkodniuk a súlyos törvénysértésekért és a felelősségre vonást is megúszhatják” – vélekedett B. a magyarnarancs.hu-nak. A jegyzőnő levelét azzal zárja, szíves türelmét kéri a Kúria döntéséig.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.