Magyar Narancs: Eleget tett-e a választások előtt a Pénzügyminisztérium (PM) az adatközlésre vonatkozó törvényi kötelezettségeknek?
Katona Tamás: Mint minden modern államban, Magyarországon is működik egy államháztartási információs rendszer, amely a közigazgatás, a közvélemény és a tudomány számára biztosítja azokat az adatokat, melyek az államháztartási, költségvetési, gazdasági helyzet értékeléséhez szükségesek. Ennek az információs rendszernek nagyon sok összetevője van, a kormány, ezen belül az egyes tárcák, így többek között a PM, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a jegybank összehangolt működéséről van szó. Persze az egy másik kérdés, hogy ezeket az információkat ki hogyan interpretálja, hogyan igazodik el az adatok között. Közbevetőleg megemlítem: az üvegzsebtörvény előírja, hogy minden, az állam működésével kapcsolatos információt közzé kell tenni, ennek eleget is teszünk. Ugyanakkor az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban hónapról hónapra rengeteg adatot hozunk nyilvánosságra. Van egy olyan rendelkezés, amely előírja, hogy a választási évben az országgyűlési választások előtt harminc nappal minden tárcának fel kell tennie a honlapjára a saját működésével kapcsolatos információkat, illetve az átfogó államháztartási adatok közzétételéért a Pénzügyminisztérium a felelős. Ennek határideje 2006-ban március 10. volt, erre az időpontra elkészült a ciklust áttekintő mérleg, nyilvánosságra is hoztuk, máig fent van a honlapon, elolvasható, tanulmányozható. Négy évvel ezelőtt az Orbán-kormány ezt nem tette meg. Ezenfelül a PM minden hónap első napjaiban közzétesz egy gyorsjelentést az előző hónapról, majd mintegy tíz nappal később sajtótájékoztató keretében részletesen kibontja ezeket az információkat.
MN: Milyen előírások szabályozzák a gyorsjelentés kiadását?
KT: Semmilyen törvényes előírás nincs arra, hogy mikor kell nyilvánosságra hozni. Van egy publikációs naptárunk, amiben egy negyedévre előre közöljük, mikor tesszük közzé a jelentést. Ez sok mindentől függ: hogyan alakulnak a hétvégék, hány munkanap van a hónap első tíz napjában - azaz mikor készülünk el vele. Gondoljon bele, a jelentés az előző hónapra vonatkozik, de elképzelhető - pénzforgalmi jelentésről lévén szó, amely a tényleges be- és kifizetéseket követi nyomon -, hogy az utolsó napon még jelentős befizetések történnek. Ezt a kincstárnak fel kell dolgoznia, összesíteni kell az alrendszerek - a központi költségvetés, az elkülönített pénzalapok, a társadalombiztosítási alapok, az államadósság-kezelő központ - adatait, a részletes jelentést csak a hó közepe táján adjuk ki. A gyorsjelentés lényegében egy rövid tájékoztatás a piacoknak, csak a legfőbb adatokat tartalmazza.
MN: A tájékoztatási naptáruk szerint melyik napra tervezték a márciusi jelentés áprilisi kiadását?
KT: Arra a napra, amikor megjelent: április 10-re.
MN: Miért nem olvasható az első fél évre vonatkozó publikációs naptár a PM honlapján?
KT: Hogy miért nem archiváljuk? Nem tudom, de a menetrendtől nem tértünk el, meg tudom mutatni nyomtatott formában az év első hónapjaira vonatkozó tájékoztatási naptárunkat.
MN: Ezt látom, de az előző években rendszerint 5. és 7. között hozták nyilvánosságra a gyorsjelentést. Áprilisban miért vártak vele 10-éig, azaz az első választási fordulót követő napig?
KT: Semmi váratlan dolog nem történt, minden ismert a pénzpiacok, az elemzők, a jegybank előtt. Ráadásul a PM-nek nincs információs monopóliuma. A KSH és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minden szükséges adattal rendelkezik, az utóbbi, ha másképp nem, hát onnan, hogy náluk vezetjük a számlánkat.
MN: Veres János pénzügyminiszter később mégis azt mondta, azért nem hozták nyilvánosságra a választások előtt a gyorsjelentést, mert nem akarták befolyásolni a választókat.
KT: Arról van szó, hogy a kérdést kivitték politikai síkra: az ellenzéki politikusok úgy gondolták, hogy jó lett volna, ha a jelentés előbb lát napvilágot. Nem tudom, hogy péntek délután, a kampánycsend előtti órákban mit kezdtek volna a jelentésben található adatokkal.
MN: Az elmúlt években hat alkalommal mégiscsak pénteken jelent meg.
KT: Általában a hónap első öt munkanapját követően adjuk ki. Áprilisban 7-e lett volna ez az ötödik munkanap, ami egy pénteki nap. Márpedig, ha tehetjük, kerüljük a pénteki közzétételt, de a hétfő sem ideális. Sem nekünk, sem a sajtónak nem jó ez a két nap.
MN: Április 10. hétfő volt.
KT: Nem várhattunk tovább, nagyon elhúzódott volna a jelentés kiadása. Egyébként ebben a hónapban is ilyen tájban, októberben 9-én, hétfőn adtuk ki a gyorsjelentést.
MN: Ami a jelentés tartalmát illeti: kiderült, hogy elszállt az államháztartási hiány, márciusra elérték az idei évre prognosztizált hiány 51 százalékát. Nem attól tartottak, hogy ennek nyilvánosságra kerülése további politikai vitákat gerjeszt?
KT: Minden hónapban készítünk egy prognózist, mely közli az éves és a tárgynegyedévi adatot. Január közepén adtuk ki az első jelentést, melyből kiolvasható, hogy egész évre 1545 milliárdos hiánnyal számoltunk, és ezen belül 694 milliárdot prognosztizáltunk az első negyedévre. A jelenlegi előrejelzésben azt állítjuk, hogy 1759 milliárd lesz a hiány, a márciusi tényleges deficit pedig 789 milliárd volt. Tehát úgy 90 milliárddal tértünk el attól, amit az év első hónapjában jeleztünk, ez nem egy katasztrófa. Tudni kell, hogy az első negyedévben nem három, hanem négyhavi finanszírozása van a költségvetésnek. Januárban a teljes közszférában kéthavi bért adunk, a közszolgálati törvények ugyanis előírják, hogy január 15-én ki kell fizetni a 13. havi illetményt. Ezzel szemben a legfőbb bevételeink, az adók nagyobb hányada az év második felében, sőt kitüntetetten az utolsó negyedévben folyik be. Tehát szokványos dolog, hogy az első hónapokban az év egészéhez képest magas a deficit. Megjegyzem, 2002-ben, az előző választási évben, amikor a távozó kormány befejezte munkáját, a hiány meghaladta az éves előirányzat 90 százalékát.
MN: Továbbra is adódik a kérdés: ha semmi meglepő nem volt az áprilisban nyilvánosságra hozott gyorsjelentésben, akkor miért nem jöttek ki vele a hónap első hetében?
KT: Azt tudom mondani, amit korábban is: az adatok feldolgozásához legalább öt munkanapra van szükség.
MN: A Világgazdaság viszont élt a lehetőséggel, és kormányzati forrásokra hivatkozva már az első héten közölt bizonyos adatokat. A szakemberek állítják, hogy nem jó, ha a PM késlekedik, rossz hatással lehet a pénzpiacokra, ha nincsenek hivatalos számok.
KT: A Világgazdaság nem közölt pontos információkat. A piacok pedig akkor lepődnének meg, ha egy előre bejelentett napon mégsem kapnák meg a szükséges adatokat. Egyébként, ha ez akkora meglepetést okozott volna, akkor kihoztuk volna pénteken. Ha megnézi a második félévi publikációs listát, akkor láthatja, hogy ott is vannak későbbi időpontok, és egyik nap sem péntek.
MN: Az ellenzék másik érve, hogy a PM hamis adatokat publikált. Mivel magyarázható, hogy júniusig ragaszkodtak a 6,6 százalékos hiánycélhoz, aztán a nyár elején már egy százalékkal többet vallottak be?
KT: Most 7,6 százalékkal számolunk, ami a hiány pénzforgalmi szemléletű kalkulusa. Egy százalékpontos különbségről van szó, ami nem olyan nagy. Ez az eltérés abból adódik, hogy nem tudtuk azokat az előirányzatokat tartani, amikkel a költségvetési törvény készítésénél számoltunk. Ilyen különbség adódik többek között az egészségügyi, ezen belül a gyógyító-megelőző ellátás és a gyógyszerkassza kiadásainál.
MN: Az év első felében nem számítottak erre?
KT: Az első hónapokban nem, de a fél év végére már látszott a várható eltérés. Minimum 3-4 hónap adataira van szükség ahhoz, hogy reális számvetést tudjunk készíteni. Ráadásul, amikor a probléma nyilvánvalóvá válik, még mindig két lehetősége van a minisztériumnak, a kormányzatnak: beavatkozhat valamilyen módon, vagy átszámolja a célokat. Természetesen mi azt tűztük ki magunk elé, hogy betartjuk ezeket az előirányzatokat. Elindultunk azon az úton, hogy miképp lehet megakadályozni a gyógyszerkassza túlfutását. Ha nincs választási év, akkor lehet, hogy siker koronázza a törekvésünket. Nem arról van szó, hogy bárki is fél a választóktól, hanem arról, hogy a kormányalakítási periódus nem igazán optimális időszak a költségvetési intézkedések megtételéhez. Hiába alakítottak ugyanazok a pártok kormányt, mégiscsak hetekig ügyvezető kabinet állt az ország élén, amelynek a jogosultságai korlátozottak. Ez időbeli kiesést jelentett, így a második fél évre a lehetséges intézkedések már nem lettek volna elegendőek. Bizonyos szigorításokat végrehajtottunk, de a hiánycélt is módosítani kellett.
MN: Veres János júliusban már 8,6 százalékos hiányt vallott be Joaquín Almunia uniós biztosnak.
KT: Ez az eredményszemléletű hiány. Tisztázni kell, hogy a deficitet különböző metódusok szerint számoljuk. Ezek a számok nem moshatók össze, bocsánat a hasonlatért, az egyiket Celsiusban, a másikat Fahrenheitben mérjük.
MN: Az EU-val már tavaly összetűzésbe keveredtek a hiány eltérő számolása miatt.
KT: Nem voltak vitáink az unióval, a politikusok vitatkoztak idehaza. Konzultáció volt, és mindig elfogadtuk az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az álláspontját. Azért sokat elárul, hogy az éves jelentéseinket mindig jóváhagyták. Két dolgot változtattunk most a metodikán. A nyugdíjreformból adódó korrekciós tételt figyelembe vettük - ez a GDP 1,5 százaléka, 360 milliárd forint. Ugyanakkor az autópálya-beruházások költségeit az Eurostattal folytatott konzultáció után belekalkuláltuk a hiányba - korábban a sztrádaépítéseket PPP konstrukcióban akartuk megvalósítani. De ettől nem változott meg az államháztartás nemzetgazdaságra gyakorolt keresleti hatása, csak az elszámolási metodika módosult. Nem befolyásolja az államháztartás pozícióját, ez egy statisztikai besorolás. Mindent összevetve - beleértve azokat a tételeket, amelyek nem érintik az ez évi pénzügyi folyamatokat, de statisztikai besorolás szempontjából ez évben kell figyelembe vennünk - az eredményszemléletű hiány 10,1 százalék. Hangsúlyozom, mindig minden kiadást bemutattunk. Közöltük a nyugdíjreform, az autópálya-építés, a Gripen-vadászgépek kiadásait; de az ez évi elszámolás tárgya az iraki adósság elengedése is. Ezek mind olyan tételek, amelyek plusz pénzkiadást nem jelentenek, csak most jelennek meg az elszámolásban. Ha nem is az államháztartáson belüli elszámolás részeként, de a számok eddig is nyilvánosak voltak.
MN: Mivel magyarázható, hogy a többlethiány 0,8 százalékról 1,8 százalékra ugrott egy év alatt? Ez nem fogható az eltérő számolási metódusokra.
KT: Azzal magyarázható, hogy - miként már említettem - néhány előirányzatot nem tudtunk betartani. A gyógyszerkassza rendkívül gyorsan megszaladt. Minden ország panaszkodik, hogy nehéz a gyógyszerkasszát megfogni, de nálunk ez különösen nagy probléma. Nagyon nagy a pazarlás, nagy a gyógyszerfogyasztás.
MN: Mire utalt a miniszterelnök, amikor az elhíresült balatonőszödi beszédében azt mondta, hogy a korábbi ciklusban számtalan költségvetési trükköt alkalmaztak?
KT: Egyetlen nyilvánosságra hozott adatot sem kozmetikáztunk. Eddig sem tettük, és a jövőben sem tesszük. Egyetlen olyan adat sincs, amit most, utólag nem vállalhatnánk. Persze a politikusok nem részletezték, hogy mi van leírva ezekben a jelentésekben. Nyilvánvalóan a kampánybeszédekbe nem kerülhetett bele, hogy az államháztartás pontosan milyen helyzetben van. Ez egy össznépi játék volt, hiszen az ellenzékiek is rendelkeztek az általunk, a kutatók vagy a Magyar Nemzeti Bank által kiadott információkkal, prognózisokkal, mégis sokkal többet ígértek, mint a kormányon lévők. Nem voltak érdekeltek abban, hogy az államháztartás gondjairól beszéljenek, mert akkor nem ígérhettek volna 14. havi nyugdíjat, 10 százalékpontos járulékcsökkentést vagy az autópályadíjak megfelezését. Azért mondják, hogy hamisítottuk az adatokat, mert különben el kellene ismerniük, hogy blöfföltek a kampányígéreteikkel.
