"Egyáltalán nem kívánunk belenyugodni, hogy végleg itt maradjon a nyakunkon 26 tonna német háztartási hulladék! - mondja Hevesi Tamás, Mindszent város jegyzője, miközben nyitja a lakatot a szeméttelepként használt terület kapuján. - 2006 őszén hozták ide a bálákat több teherautóval, természetesen éjszaka, hogy ne tudjuk megakadályozni. Az önkormányzat másnap értesült róla lakossági bejelentések alapján, azóta itt rohad nálunk, semennyit sem szállítottak el belőle."
Pedig Mindszentnek láthatólag van saját hulladéka is bőven. Bár a kapun öles tábla hirdeti, hogy a szemét lerakása tilos, alig tudjuk megközelíteni a szerteszét heverő rozsdás lavórokból, fél pár cipőkből, kétes tartalmú bevásárlószatyrokból és egyéb háztartási melléktermékekből "épült" szeméthalom között a terület hátsó végén viszonylag rendezettnek tűnő, két nagy csoportban elhelyezett, sajtolt hulladékbálákat, amelyek egyaránt tartalmaznak papír, ruha, fém és műanyag "alapanyagot" is. Több helyen német szavak töredékei olvashatók, és Hevesi készséggel mutat az egyik bála tetején egy egyértelműen német tejes műanyag flakont is.
2008-ig semmilyen hivatalos kapcsolatot nem tudtak létesíteni az ügyben az illetékes magyar hatóságokkal, akkor is csak egy levélváltásra került sor, esetleges környezettanulmányról Hevesi Tamás nem tud. Még Szabó Imre környezetvédelmi miniszternek írtak, választ azonban nem tőle, hanem az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől (OKTVF) kaptak, amely szerinte "kellően semmitmondó" volt. A főfelügyelőség ebben elismerte ugyan, hogy a szemét illegálisan került Magyarország egyes részeire, ám jogszabályokra hivatkozva úgy vélte, hogy a
kezelése, elszállítása, megsemmisítése
a szeméttelep tulajdonosának a kötelezettsége. A mindszenti 26 tonna - egy nem hivatalos árajánlat szerint - 3-400 ezer forint lenne, amit a település nem kíván magára vállalni. Már csak azért sem, mert az ügyben rövidesen jogerős ítélet várható, és ha lesznek elmarasztaltak, úgy rajtuk tervezik polgári perben behajtani a költségeket. (A helyi búfelejtőben mesélték, hogy a büntetőügynek van egy mindszenti vádlottja is, aki alig 80 euróért készítette elő a terepet a szemétnek, és engedte be a telepre a teherautókat azon az éjszakán.) Ámbár még az sem biztos, hogy Mindszent egyáltalán perelhet; a szemétlerakó területe a felszámolás alatt álló egykori tsz-hez tartozik, ráadásul nem is hivatalos hulladékkezelő terület, még ha "emberemlékezet óta" mindenki oda hordja is a szemetét.
Nem csak Mindszent elégedetlen az ügy eddigi rendezésével. Balástya polgármestere, Újvári László a Narancsnak elmondta: folyamatosan egyeztetnek Mindszenttel, és "amennyiben kára származik településüknek a német szemétből", akkor ők is perelni fognak. Igaz, Balástyán gondot okozhat a későbbiekben, hogy a náluk elhelyezett mintegy 20 tonnányi hulladék jó része lebomlott, vagy keveredett a saját szemetükkel.
Az ügy egyébként a jelek szerint hivatalos szinten már nem ügy. Sztipán Orsolya, az OKTVF sajtószóvivője sikeresnek ítéli a magyar hatóságok fellépését, hiszen elérték, hogy a beszállított csaknem négyezer tonnányi németországi szemét háromnegyedét visszaszállították a két ország környezetvédelmi hatóságainak megállapodása alapján Bajorországba és Baden-Württembergbe. A honi sajtó az ügy kirobbanása óta keveset cikkezett arról, hogy korántsem magyar sajátosságról van szó; a rendszerváltás után és főleg az uniós csatlakozást követően ennél jóval nagyobb mennyiségben vittek illegálisan német és egyéb nyugat-európai hulladékot a kelet-európai országokba, döntően Szlovákiába és Lengyelországba - mondta lapunknak Sztipán Orsolya. Az ottani ügyek többségében máig nincs megállapodás, és már az is sikernek számít, ha legalább felerészben elismerik a felelősségüket (és a szemét eredetét) a küldő országok. A hozzánk érkezett - a fuvarlevelekben jellemzően műanyag- és gumihulladékként feltüntetett - szemetet is csak azokról a helyszínekről szállították vissza, ahol a bajor vagy baden-württembergi eredet egyértelműen igazolható volt. És mivel az ügyben a magyar fél is vétkes volt - s nem mellesleg a németek fizettek is a magyarországi elhelyezésért -, az országban körülbelül
1000-1200 tonna hulladék maradt,
aminek a kezelésére két megoldás jöhetett szóba: a lerakókban történő elhelyezés, és az ártalmatlanítás (égetés). Az eredetileg 16 település 20 helyszínén elhelyezett bálák nagy részét - főleg a magánterületeken (döntően a tanyavilágban) lerakottakat - mára egy cementműbe szállították, és "a környezetszennyezést teljes mértékben kizáró technológiával" elégették. Körülbelül 200 tonnával pedig "nincs teendő" a hatóságok szerint, hiszen azok eleve hulladéklerakókba kerültek; Sztipán Orsolya kérdésünkre ide sorolta a mindszenti 26 tonnát is. Pontos összeget a szóvivő sem tudott mondani arról, hogy eddig mennyibe került Magyarországnak az illegális szemétimport ügye, de abban biztos, hogy "a megelőlegezett költségek behajtásáról az állam intézkedni fog a felelősök esetében".
Azt, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő, intézkedések egész sorával kívánja elérni a zöldhatóság. Folyamatos ellenőrzést végeznek az országhatár mentén és a telephelyeken, együttműködési megállapodást kötöttek a vámhatósággal (a rendőrséggel tervezett együttműködés előkészítés alatt).
Amúgy egyik perelni szándékozó félnek sem kell kutakodnia majd, hiszen a Kecskeméti Városi Bíróság májusban első fokú (nem jogerős) ítéletében meghatározta a felelősök körét: a Magyarországon megtalált németországi hulladék behozatala elsődlegesen Halász István kunbajai polgármester és kiskőrösi vádlott-társa közreműködésével történt, a vádlottak mindegyike az ő megbízásukból vállalt szerepet a fuvarszervezésben, a lerakóhely felkutatásában, a rakodásban, a lerakóhely biztosításában vagy a szemét elhelyezésében. A tizenkilenc vádlott közül négyen kaptak börtönbüntetést, tizenketten legfeljebb 120 ezer forintos bírságot, míg egy embert felmentett a kecskeméti bíróság.
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt másfél éves börtönbüntetésre ítélt Halásznak nem ez az első országos figyelmet kiváltó ügye. Neve korábban fölmerült az olajügyekben is (másfél év felfüggesztett börtönt kapott), többek között ezért sem lehetett 2002 és 2006 között újra polgármester Kunbaján (1994-től töltötte be e pozíciót). A legnagyobb, még feldolgozatlan német szemétlerakat az ő szűkebb pátriájában található. A nem szemétlerakóban elhelyezett, körülbelül 229 tonna hulladék elszállításának költségeit Halász maga állja majd az OKTVF-fel történt megegyezés (és az OKTVF reményei) szerint.
Megkerestük Halász Istvánt is, aki érdeklődésünkre annyit válaszolt: "Nem akar ezzel az üggyel foglalkozni, de ha van valami jobb ötletünk, akkor partner."
