Feloszlatás után a váci Fidesz - Mindenki nem lehet főnök

  • Matkovich Ilona
  • 2009.11.05 00:00

Belpol

Az utóbbi hetekben több helyi csoportot is feloszlatott a Fidesz országos vezetése. Ezek egyike a váci volt, ahol 2006 óta mind követhetetlenebbül mozgott a régi fideszesekből és polgári körös, MIÉP-es múltú újabbakból álló városi pártszervezet.
Az utóbbi hetekben több helyi csoportot is feloszlatott a Fidesz országos vezetése. Ezek egyike a váci volt, ahol 2006 óta mind követhetetlenebbül mozgott a régi fideszesekből és polgári körös, MIÉP-es múltú újabbakból álló városi pártszervezet.

A jövő évi őszi önkormányzati választásokig remélt "megtisztulás" az oka a váci Fidesz-alapszervezet októberi feloszlatásának és jelenleg is tartó újjászervezésének. 2006-ban, az őszödi beszéd utáni országos Fidesz-henger ellenére a szocialista Bóth János polgármester, ha szoros versenyben is, de ismételten győzött jobboldali kihívójával szemben. Az akkori jobboldali polgármesterjelölt, a MIÉP-ből a Fideszbe igazolt Fördős Attila nemcsak a Fidesz-KDNP támogatását tudta maga mögött, hanem valamennyi helyi jobboldali pártét és politikai szervezetét is.

Vácon a rendszerváltozás utáni első ciklus óta nem volt jobboldali polgármester. Ennek okát ma is sokan ugyanúgy látják: az akkori vezetés a kormánnyal a háta mögött nekiment a helyi iskoláknak, és a püspökváros központjából kiebrudaltak kétezer diákot, azaz majd' a teljes világi oktatást. Az akkori kereszténydemokrata polgármester élen járt a volt egyházi épületek önerős visszaszolgáltatásában - ezekért az épületekért nem igényelt és nem kapott a város kárpótlást. Lehet, hogy ezt Vácon nehezen felejtik, de másfél évtized múltán is csak ezzel magyarázni a jobboldal térvesztését túl egyszerűnek tűnik. (Ráadásul a jelenlegi megyés püspök, Beer Miklós azóta főiskolát hozott a megüresedett egyházi épületek egy részébe, és számtalan fórumon kifejezte, hogy együtt kíván működni a mindenkori - akár bal-, akár jobboldali - városvezetéssel. - A Váci Egyházmegye ingatlankárpótlásáról lásd: A jövőre tekintettel, Magyar Narancs, 2007. december 13.)

Debreczeni János, az októberben feloszlatott Fidesz-alapszervezet elnöke, egyben helyi alapító tag szerint a váci csoportban a 2004 óta állandósult pozícióharc szította a belső feszültséget, és az, hogy mindenki polgármester akart lenni. Ám hogy

milyen sugallatra írták át

a pártközpontban a 2006-os kampány kellős közepén a pártlistát - amit helyben máig a három évvel ezelőtti kudarc fő okaként tartanak számon -, máig nem tudja. "Én is csak választókerületi titkárként maradhattam, de a régi tagok közül többen lekerültek a listáról. Ezután a tagságon belül nagyon sokakban, akik korábban dolgoztak a pártért, keserű szájíz maradt - idézi fel a 2006-ban megválasztott elnök, akit a legutóbbi tisztújító szavazásig minden évben megerősített pozíciójában a tagság. A legutóbbi szavazáson azonban szavazategyenlőség (39-39) alakult ki közte és kihívója, a városi politikában meglehetősen ismeretlen Vígh Mihály között. Ebben a helyzetben a szabályzat szerint a helyi szervezet elnökének a voksa számít, de mivel Debreczeni érintett volt, helyette az ülést levezető elnök, Imre Zsolt szava döntött, aki Vígh Mihályt nevezte meg győztesként. A döntés ellen Debreczeni János a Fidesz ügyrendi bizottságánál fellebbezett, ugyanis szerinte megsértették a párt belső szabályzatát, miután személyi kérdésekben csak titkos szavazással lehet dönteni. Újabb választásra azonban már nem került sor, mivel az elnök azt az értesítést kapta, hogy az országos választmány elé került az alapszervezet-oszlatás ügye. A verdikt előtt a váci elnökséget személyes elbeszélgetésre hívták, ahol közölték: a csoport kettészakadása, illetve az állandósult belső nézeteltérések miatt feloszlatják a váci szervezetet.

A kialakult kusza helyzetet Debreczeni egyes képviselők kicsinyes hatalmi törekvéseivel magyarázza. A tizenegy jobboldali városházi képviselő polarizálódott az évek során: a kereszténydemokratákkal közösen alapított héttagú Fidesz képviselői csoport mellett Fördős Attila és Tomori Pál létrehozott egy másik csoportot, az úgynevezett Öszszefogást, amelynek az volt a törekvése, hogy a Fidesz hivatalosan megválasztott elnökségét megkerülve egyesítse a jobboldali képviselőket. Ez gyakorlatilag Debreczeni kirekesztését jelentette a közös munkából: nem hívták meg például a frakcióülésekre, kihagyták egy sor döntésből. Ezt azzal indokolták, hogy Debreczeni a városi érdekekre hivatkozva bizonyos kérdésekben nem utasította el a baloldali javaslatokat, hanem támogatta őket szavazatával. Egyébként nem Debreczeni volt az egyetlen jobboldali képviselő, akivel az Összefogás frakció szembefordult. A 2006-ban a Fidesz-KDNP-listáról ismeretlen okból lekerült Csereklye Károly végül függetlenként - a Vác Városért Választási Egyesület színeiben - jutott be a Városházára. Az önkormányzati választáson a huszonhárom tagú képviselő-testületbe 11-11 bal- és jobboldali képviselő került. Az újraválasztott szocialista polgármester mellett a korábban a kisgazdapárt tagjaként politizáló Csereklye alpolgármester lett. Ezután folyamatosan támadta őt az Összefogás, noha posztja elfoglalásakor kijelentette: minden szavazásnál konzervatív értékrendje és lelkiismerete szerint nyomja a gombot. (Részletesen lásd: Nem átalltak átállni, Magyar Narancs, 2009. július 30.)

A törékeny egyensúlyt fenntartva a szocialista polgármester folytathatta a korábban megkezdett megaberuházást: a nagyrészt uniós pályázati pénzből megvalósuló főtér-főutca programot. Ennek első lépcsőjeként ismét sétálótérré változott az ország egyik legszebb barokk tere, ami látványosan pezsdítette a helyi turizmust. Hamarosan átadják a mélygarázst is, amely jelentősen enyhíti a belváros közlekedési problémáit (lásd: Földre vinnék, Magyar Narancs, 2007. április 5.). És ami kiemelendő: mindeközben a város nem adósodott el.

"A Fidesz-élet eközben a folyamatos botrányokozásról szólt, amit nem lehetett tovább támogatni - jelenti ki Debreczeni, aki ezzel egyebek mellett a Bóth János polgármester ellen indított, szerinte hibás alapokon nyugvó fegyelmi eljárásra utalt. - Igazából csak bosszúállást láttam az egészben, a folytonos pereskedés pedig rengetegbe kerül a városnak. Talán lehetne olyan indokot találni, ami megállná a helyét - persze, hogy az milyen szintű, az más kérdés -, de olyanért ne adjunk fegyelmit, és olyan feljelentést ne tegyünk, amiről előre tudni lehet, hogy a bíróság biztosan elutasítja." (A Bóth elleni kampányról lásd hivatkozott júliusi cikkünket.) Debreczeni azzal sem tudott azonosulni, hogy a helyi Fidesz-szervezet lassan

politikai hullámlovasok gyűjtőhelye

lett, és növekvőben a szélsőséges nézeteket vallók száma. A jobboldal szerencséjére azonban ez idő alatt a helyi szocialista pártban is zajlott az élet: nyáron kizárták két önkormányzati képviselőjüket. ('k 1998-ban még Fidesz-MDF-színekben kezdtek, 2002-ben viszont már MSZP-jelöltként indultak, egyikük alpolgármester lett.)

A két szocialista képviselő kizárásával kisebbségbe került a baloldal, és ezután már csak asszisztált ahhoz, ahogyan az "új többség" napok alatt átszervezte az önkormányzat bizottságait úgy, hogy mindegyikben kisebbségbe kerültek a szocialisták, továbbá egyetlen szocialista képviselő sem kapott elnöki posztot.

A helyi Fidesz-csoport mostani feloszlatása semmilyen hatással nincs a városi döntéshozatali testület munkájára. A váci képviselő-testületben jelenleg helyet foglaló hét, Fidesz-KDNP-színekben bejutott képviselő - akik egyébként 2009. október 5-től nem minősülnek Fidesz-tagnak - jövő őszig mindenképpen a helyén marad, mivel az önkormányzati képviselők nem visszahívhatók. Az országos egyéni választókerület fideszes jelöltjének kiválasztásában azonban érelemszerűen nem vesznek részt a váciak - akik egyébként a legtöbb szavazattal rendelkeznek a választókerületben.

"A Fidesz alapszabálya pontosan intézkedik arról, hogyan történik a feloszlatás - tájékoztatta lapunkat Bábiné Szottfried Gabriella, a Fidesz választókerületi elnöke, aki az országos vezetés határozatának kézhezvétele után intézkedett, hogy azt minden váci alapszervezeti tag megkapja. A tagoknak a kézhezvételtől számítva 15 napjuk van arra, hogy eldöntsék: folytatják-e a Fideszben. Aki nem kéri Fidesz-tagsága megújítását, az "kilépett" státuszba kerül, míg az igennel válaszolók elutasítás esetén a "kizártak" táborát gyarapítják. Akinek a kérelmére rábólintanak, az továbbra is párttag maradhat. A többoldalas indoklást röviden úgy foglalta össze a választókerületi vezető, hogy a váci helyi szervezet "egész tevékenysége annak feloszlatására és újjászervezésére adott okot".

De milyen párt színeiben folytatják majd a politizálást azok a váci képviselő-testületi tagok, akik 2006-ban a Fidesz és több kisebb párt, illetve pártszövetség együttműködése révén jutottak mandátumhoz, ám most nem hosszabbítják meg a tagságukat? Megerősödik-e helyben ezek után a Jobbik? (Amely alkalmanként már most is részt vesz a képviselő-testületi üléseken.) Egyelőre annyit tudni, hogy Fidesz-tagsága megszűnése után öt képviselő késlekedés nélkül belépett a kereszténydemokrata pártba - amihez nem szükséges a szövetséges Fidesz vezetőségének a beleegyezése.

Neked ajánljuk