Jogi abszurditásnak minősítette a választási bizottság múlt szerdai döntését a legnagyobb ellenzéki párt, ezért kezdeményezi a parlamentben az általa politikai elfogultsággal vádolt testület tevékenységének felülvizsgálatát. Az OVB és a Fidesz közti csatározás már hónapok óta tart, ugyanis a bizottság költségvetési érintettségre, illetve az alaptörvényben foglalt tilalmakra hivatkozva - esetenként az Alkotmánybíróság (AB) határozataival szembemenve - a párt több népszavazási kezdeményezésére is nemet mondott (részletesen lásd: Urnák népe, Magyar Narancs, 2007. március 15., illetve Ítéletei csapdájában, 2007. április 19.).
Az ellenzéki politikusok felháborodását most az OVB "túlzott engedékenysége" váltotta ki, ugyanis a testület július 18-i ülésén nemcsak a Fidesz kezdeményezéseit, hanem Kálmán László azonos tárgyú, de más megfogalmazású "ellenkérdéseit" (lásd: "Kritikámat a gyakorlatba is átültettem", Magyar Narancs, 2007. július 19.) is átengedte. Az OVB egyébként már
hetekkel ezelőtt felhagyott
a Fidesz által kifogásolt "proteszt" magatartással. Június 25-én harmadik nekifutásra hitelesítette a vizitdíjra, a kórházi napidíjra és a tandíjra vonatkozó kérdéseket, igaz, az ülést követően kiadott sajtóközleményében leszögezte: továbbra sem ért egyet az AB határozataival, "alkotmányjogilag elutasítja, hogy a népszavazás jogintézményének kiterjesztő értelmezésével szűkítsék a parlamentáris kormányzás mozgásterét". (Lásd: "Tényleg veszélyes precedens", Magyar Narancs, 2007. július 5.) Csakhogy az Alkotmánybíróság és az OVB közötti kötélhúzás miatt a Fidesz kifutott az időből: a március 9-én hitelesítési záradékot kapott ívekre egyetlen aláírást sem gyűjtött, mert "bevárta" a másik három kérdést, hogy egyszerre tudják megtartani a referendumokat. Végül a határidő lejárta előtt az utolsó pillanatban újra benyújtották az OVB-hez az egyszer már hitelesített íveket, csakhogy egy perccel később befutottak a nyelvész kérdései is. Az ellenzéki politikusok erre úgy reagáltak, hogy Kálmán László elkésett, az időbeni elsőbbség miatt pártjuk kezdeményezése védettséget élvez.
A lapunk által megkeresett szakemberek szerint a jelenlegi helyzet kialakulásáért nem hibáztatható az OVB, a testület törvényesen járt el, amikor a nyelvész "ellenkérdéseit" is átengedte. "Sajnos ez a terület nincs megfelelően szabályozva, sehol nincs leszögezve, hogy a megelőzés lenne az irányadó" - mondta a Narancsnak Hack Péter alkotmányjogász. A joghézag betömése egyébként a rendszerváltás óta várat magára. Hiába figyelmeztette már 1997-ben az Alkotmánybíróság az Országgyűlést, hogy "sem az alkotmány, sem a népszavazásról szóló törvény (Nsztv.) nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra nézve, hogy mi a teendő ugyanazon kérdésben két különböző (É) népszavazási kezdeményezés esetén", az egy évvel később elfogadott új jogszabályban a képviselők nem rendezték megnyugtatóan a problémát.
A hatályos Nsztv. mindössze annyit tartalmaz: "ha az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ívet (É) hitelesítette, ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be (É) kezdeményezés a népszavazás megtartásáig vagy a kezdeményezés elutasításáig, illetőleg az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő (négy hónap) eredménytelen elteltéig". Azt, hogy mikor tekinthető egy aláírásgyűjtő ív hitelesítettnek, már az AB tisztázta egy 2004-es határozatában: "ha az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője (É) hitelesítési záradékkal látja el". Ami az OVB-döntés jogerőre emelkedésének időpontját jelenti: a jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követő napon, jogorvoslat esetén az AB döntésének a Magyar Közlönyben való megjelenésekor. A bizottság 9-i ülésén egyébként nagy vita bontakozott ki az ügyben, az ellenzék delegáltjai élesen támadták a nyelvész kezdeményezéseit. Szerintük Kálmán kérdései - elektronikus aláírás és időbélyegző hiányában - nem tekinthetők hivatalosan benyújtott kezdeményezéseknek. A többség ezt az érvelést elutasította, hiszen korábban a testület számos elektronikusan érkezett beadványt fogadott már be.
Tehát a törvényi előírások alapján a Fidesz márciusban hitelesített kérdései július 9-én 16 órakor elveszítették a védettségüket, illetőleg legközelebb a szerdai OVB-döntés jogerőre emelkedésekor kaphatnak ismét védelmet. Ha a párt ezen kezdeményezését (a vizitdíjas "csomaghoz" hasonlóan) is megtámadják az Alkotmánybíróságon, szeptembernél előbb nem várható döntés. Mivel e kérdések egyszer már átmentek az AB-n, várhatóan most sem lesz velük baj, illetve Kálmán hasonló témájú kérdései is veszik majd az akadályt. (Bár a Fidesz jelezte, hogy nem támadja meg a nyelvész felvetéseit, biztos lesz olyan magánszemély, aki az alkotmányőrökhöz fordul). Így még az is elképzelhető, hogy jövőre ugyanazon témákról kétszer, két különböző szavazócédulán is ikszelhetünk, sőt akár mindkét kérdés lehet eredményes és győztes, tehát a referendumok több, egymással ellentétes törvény megalkotására kényszeríthetik az Országgyűlést. "A helyzet abszurditását mi is érezzük, ezért úgy döntöttünk, a problémáról az AB-tól kérünk állásfoglalást" - nyilatkozta lapunknak Halmai Gábor, az OVB elnökhelyettese. Az Alkotmánybíróságnak viszont erről már van egy határozata, ami láthatóan nem nyújt támpontot. A testület a legjobb esetben a szabályozási hiányosságok miatt mulasztásos alkotmánysértést állapít meg, és a parlamentre hárítja a felelősséget. Hack szerint csakis az időbeli megelőzés törvénybe iktatása lehet célravezető megoldás, ugyanis a másik lehetőség, a kérdések tartalmi összevetése alapján történő szelekció - az OVB szavazhatná meg, melyik a "jobb" kérdés - önkényhez és állandó politikai vitákhoz vezetne.
Akármilyen megoldás is születik, a Kálmán-ügyet visszamenőlegesen nem rendezi, ráadásul az OVB-t valósággal elárasztják a népszavazási kezdeményezések:
fél év alatt 114
népszavazási kezdeményezés érkezett az OVB-hez (a tavalyi év azonos időszakában mindössze 22 kérdés futott be), amiből 90-et 2007. július 11-19. között nyújtottak be. (A kezdeményezők között van olyan magánszemély, aki egymaga 30 kérdéssel állt elő.) Múlt szerdán az ellenzéki párt és a nyelvész kérdései mellett zöld jelzést kapott egy másik magánszemély, Albert Zsolt kezdeményezése, amely a több-biztosítós rendszer kiépítését kívánja megakadályozni, de sorára vár Nagy Tamás MOSZ-elnök javaslata is, amely termőföld-ügyben egy harmadik kérdést bocsátana referendumra.
Menetrend
A kezdeményezéseket kifogásolók az OVB döntése után két alkalommal is az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. Az AB várhatóan soron kívül foglalkozik a népszavazási üggyel, ennek ellenére szeptembernél előbb nem lesz döntés. Az alkotmánybírák határozatát követő napon az Országos Választási Iroda vezetője kiadja az íveket, a kezdeményezőknek pedig négy hónapjuk van a szükséges mennyiségű (minimum 200 ezer érvényes) aláírás összegyűjtésére. Az ívek leadása után az OVI-nak 45 napja van, hogy ellenőrizze az aláírások hitelességét, majd az OVB elnöke tájékoztatja az eredményről az Országgyűlés elnökét. A parlament 15 napon belül elrendeli a referendum kiírását, ami ellen 8 napon belül lehet fellebbezni az AB-nál. Az ügy végül a köztársasági elnöknél landol, akinek két hét a mérlegelési ideje, hogy kitűzze a népszavazás időpontját. Ez lehet a kihirdetéstől számított 43. vagy a 90. napon, azaz a minimum másfél hónapos kampányt biztosítani kell. Leghamarabb tehát jövő májusban voksolhatunk. Biztosra vehető, hogy az elnök úgy fogja meghatározni az időpontokat, hogy minél kevesebb referendumot kelljen tartani, hiszen egy voksolás 3,5-5 milliárd forintba kerül.
