Volt külügyminiszter: a bekéretett nagykövetek kinevetik Szijjártóékat

  • narancs.hu
  • 2015. szeptember 23.

Belpol

Balázs Péterrel az Orbán-kormány külpolitikai stílusáról, a külügyminiszterről és a bekéretések módjáról is beszélgettünk. Holnap megjelenő interjúnkból adunk ízelítőt.

A Bajnai-kormány volt külügyminiszterét, a CEU tanárát a magyar külügy megnövekedett vitatkozási hajlandóságáról, a kihagyott külpolitikai lehetőségekről és a nagyköveti bekéretésekről kérdeztük. Utóbbiról - lévén Szijjártó Péter napokon belül  bekéretett majd féltucat nagykövetet - ezt mondta:

Balázs Péter: „Úgy hallom, ezek a most szériában bekéretett, esetenként hétpróbás diplomaták maguk között jót mulatnak rajtunk. A stíluson és azokon a kezdő diplomatákon, akik ezt végigcsinálják. Ott persze csak bólin­tanak, és közlik: rendben, átadják az üzenetet kormányuknak. Tudja, a külpolitikában sértegetni, hazugnak nevezni valakit kontraproduktív dolog. A kormányok jönnek és mennek, de az országok és népek maradnak, ezeket a sértéseket pedig előbb-utóbb visszakapjuk.”

false

 

Azt is megkérdeztük tőle, mi történne, ha Orbán menekültpolitikája a jövőben mintául szolgálna Európában.

BP: „Ha mondjuk Faymannak megtetszene Orbán eszköztára, akkor mi mit csinálnánk? Ha kerítést építene Magyarország határá­ra, és azon vízágyúval lőne át, akkor itt mi lenne? És mi lenne, ha Németországban nem fogadnák ilyen nagylelkűen a menekülteket, és itt maradnának? Szerintem tragikus lenne, ha ez a belpolitikai irányultságú, idegenellenes, a szélsőjobbnak játszó menekültpolitika elterjedne Európában. A schengeni rendszer megroppant, nem működik – de magyar gazdasági érdek is fűződik a helyreállításához, például ahhoz, hogy a magyar munkavállaló eljárhasson Ausztriába dolgozni. A fokozódó idegenellenesség könnyen a lengyel és a magyar vendégmunkások ellen fordulhat Angliában vagy bárhol máshol, azaz mi csak kárvallottjai lehetünk ennek.”

A Balázs Péterrel készült teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.