Volt külügyminiszter: a bekéretett nagykövetek kinevetik Szijjártóékat

  • narancs.hu
  • 2015. szeptember 23.

Belpol

Balázs Péterrel az Orbán-kormány külpolitikai stílusáról, a külügyminiszterről és a bekéretések módjáról is beszélgettünk. Holnap megjelenő interjúnkból adunk ízelítőt.

A Bajnai-kormány volt külügyminiszterét, a CEU tanárát a magyar külügy megnövekedett vitatkozási hajlandóságáról, a kihagyott külpolitikai lehetőségekről és a nagyköveti bekéretésekről kérdeztük. Utóbbiról - lévén Szijjártó Péter napokon belül  bekéretett majd féltucat nagykövetet - ezt mondta:

Balázs Péter: „Úgy hallom, ezek a most szériában bekéretett, esetenként hétpróbás diplomaták maguk között jót mulatnak rajtunk. A stíluson és azokon a kezdő diplomatákon, akik ezt végigcsinálják. Ott persze csak bólin­tanak, és közlik: rendben, átadják az üzenetet kormányuknak. Tudja, a külpolitikában sértegetni, hazugnak nevezni valakit kontraproduktív dolog. A kormányok jönnek és mennek, de az országok és népek maradnak, ezeket a sértéseket pedig előbb-utóbb visszakapjuk.”

false

 

Azt is megkérdeztük tőle, mi történne, ha Orbán menekültpolitikája a jövőben mintául szolgálna Európában.

BP: „Ha mondjuk Faymannak megtetszene Orbán eszköztára, akkor mi mit csinálnánk? Ha kerítést építene Magyarország határá­ra, és azon vízágyúval lőne át, akkor itt mi lenne? És mi lenne, ha Németországban nem fogadnák ilyen nagylelkűen a menekülteket, és itt maradnának? Szerintem tragikus lenne, ha ez a belpolitikai irányultságú, idegenellenes, a szélsőjobbnak játszó menekültpolitika elterjedne Európában. A schengeni rendszer megroppant, nem működik – de magyar gazdasági érdek is fűződik a helyreállításához, például ahhoz, hogy a magyar munkavállaló eljárhasson Ausztriába dolgozni. A fokozódó idegenellenesség könnyen a lengyel és a magyar vendégmunkások ellen fordulhat Angliában vagy bárhol máshol, azaz mi csak kárvallottjai lehetünk ennek.”

A Balázs Péterrel készült teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.