Közbizalom 2017 névvel publikálta ma legfrissebb felmérését a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) és a Közösségfejlesztők Egyesülete (KÖFE). Az Állampolgári Részvétel Hetéhez kapcsolódó kutatást 2005 óta minden évben elkészítik a civilek, céljuk, hogy bemutassák: az állampolgárok mekkora bizalommal – vagy éppen bizalmatlansággal – fordulnak fontos köz- és politikai intézményekhez. Úgy a civil és nonprofit szervezetekhez, mint a rendőrséghez, egyházakhoz, önkormányzatokhoz, az igazságszolgáltatáshoz, a parlamenthez vagy a politikusokhoz.
Az adatokat idén májusban rögzítették és kiemelik, a kutatás nem reprezentatív, inkább szúrópróbaszerű mintavételre épült, amire az ország különböző pontjain került sor, jellemzően helyben (és kevésbé online) kitöltve. A következetességet fenntartva évről évre ugyanazokat a kérdéseket teszik fel az állampolgároknak (például hogy mennyire bízik meg egy-egy szervben; vagy mit gondol, tud-e valamilyen befolyással lenni a lakóhelyét érintő döntésekre). A korábbi évek kutatásai itt érhetők el.
| ||
.jpg?key=YzA1NDQwZTdiZWQ2NjE3YzNlNDkyYjBiZDdlNzgyY2EzODgxMDEzMGFhOTUyNTEzY2M2NjMzN2MxYjZkZjc0MQ== "false")
Az idei év eredményei alapján elmondható, hogy
az előző évekhez képest tovább erősödött a hazai civil és nonprofit szervezetek iránti bizalom és azok megbecsültsége.
Csekély mértékben romlott az önkormányzatok és az egyházak megítélése; stagnálni látszik a rendőrségbe vetett bizalom mértéke és esett az igazságszolgáltatásba vetett hit. Jelentős romlás könyvelhető el viszont a politikusok és a parlamenti képviselők iránt mért bizalom szintjében.
Érdekes adat, hogy bár a megkérdezettek részéről megvan az igény a közügyekben történő részvételre,
mégis kevesen hiszik, hogy ténylegesen van beleszólásuk a helyi ügyekbe
(plusz sokan félnek a munkahelyi retorziótól). Az állampolgári aktivitás növekedése leginkább petíciók aláírásában és egyéb internetes akciókban mutatkozik meg, a személyes jelenlét és az aktívabb részvétel kevésbé jellemző.
További részletek a jelentésben olvashatók.
