Nő az oltási kedv: már a magyarok harmada beoltatná magát koronavírus ellen

  • narancs.hu
  • 2021. január 22.

Belpol

Nem meglepően a hajlandóság nagyban függ a tájékozottságtól.

Míg a november 30-ával kezdődő héten a megkérdezetteknek még csak 15 százaléka volt biztos abban, hogy beoltatná magát a koronavírus ellen, azóta már jelentősen emelkedett az oltási hajlandóság. Az elmúlt héten már minden harmadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy tervezi beadatni magának a védőoltást– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatásából. A szervezet hetente készít felmérést a témában.

Az oltást beadatni szándékozók arányának növekedésével párhuzamosan egyre csökken az azt elutasítóké (36 százalék és 27 százalék), illetve azoké, akik úgy nyilatkoznak, hogy nem tudnak vagy nem akarnak válaszolni a kérdésre (21 százalék és 12 százalék).

A KSH jelentése szerint az oltási hajlandóság javulásában minden bizonnyal szerepet játszik a tájékoztatás erősödése és az, hogy a vakcina megérkezett az országba, december 26-a óta pedig oltanak is vele.

A felmérés során arra is kitértek, hogy, korcsoportok, nemek és iskolai végzettség szerint hogyan alakul a hajlandóság az oltás beadatására. Úgy találták, hogy a 64 év felettiek és a felsőfokú végzettségűek tervezik leginkább az oltás felvételét, míg a fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak.

A megkérdezett férfiaknak legutóbb a 30,6 százaléka mondta azt, hogy beoltatná magát, 28 százalékuk viszont nem tervezi. A nőknél ez az arány 35,3, illetve 24,9 százalék volt.

Mint azt az adatok is mutatják, hogy az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép alakulásától függ.

A megkérdezettek

  • 83 százalékát a járvány súlyossága, a megbetegedések, halálozások száma,
  • 79 százalékát az oltással kapcsolatosan sajtóban, médiában megjelenő hírek,
  • 78 százalékát a kormányzati kommunikáció,
  • 67 százalékát pedig a közösségi médiában megjelenő információk is befolyásolják.

Míg a válaszadók fele egyáltalán nem veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét.

(KSH)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.