Nő az oltási kedv: már a magyarok harmada beoltatná magát koronavírus ellen

  • narancs.hu
  • 2021. január 22.

Belpol

Nem meglepően a hajlandóság nagyban függ a tájékozottságtól.

Míg a november 30-ával kezdődő héten a megkérdezetteknek még csak 15 százaléka volt biztos abban, hogy beoltatná magát a koronavírus ellen, azóta már jelentősen emelkedett az oltási hajlandóság. Az elmúlt héten már minden harmadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy tervezi beadatni magának a védőoltást– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatásából. A szervezet hetente készít felmérést a témában.

Az oltást beadatni szándékozók arányának növekedésével párhuzamosan egyre csökken az azt elutasítóké (36 százalék és 27 százalék), illetve azoké, akik úgy nyilatkoznak, hogy nem tudnak vagy nem akarnak válaszolni a kérdésre (21 százalék és 12 százalék).

A KSH jelentése szerint az oltási hajlandóság javulásában minden bizonnyal szerepet játszik a tájékoztatás erősödése és az, hogy a vakcina megérkezett az országba, december 26-a óta pedig oltanak is vele.

A felmérés során arra is kitértek, hogy, korcsoportok, nemek és iskolai végzettség szerint hogyan alakul a hajlandóság az oltás beadatására. Úgy találták, hogy a 64 év felettiek és a felsőfokú végzettségűek tervezik leginkább az oltás felvételét, míg a fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak.

A megkérdezett férfiaknak legutóbb a 30,6 százaléka mondta azt, hogy beoltatná magát, 28 százalékuk viszont nem tervezi. A nőknél ez az arány 35,3, illetve 24,9 százalék volt.

Mint azt az adatok is mutatják, hogy az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép alakulásától függ.

A megkérdezettek

  • 83 százalékát a járvány súlyossága, a megbetegedések, halálozások száma,
  • 79 százalékát az oltással kapcsolatosan sajtóban, médiában megjelenő hírek,
  • 78 százalékát a kormányzati kommunikáció,
  • 67 százalékát pedig a közösségi médiában megjelenő információk is befolyásolják.

Míg a válaszadók fele egyáltalán nem veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét.

(KSH)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.