Nő az oltási kedv: már a magyarok harmada beoltatná magát koronavírus ellen

  • narancs.hu
  • 2021. január 22.

Belpol

Nem meglepően a hajlandóság nagyban függ a tájékozottságtól.

Míg a november 30-ával kezdődő héten a megkérdezetteknek még csak 15 százaléka volt biztos abban, hogy beoltatná magát a koronavírus ellen, azóta már jelentősen emelkedett az oltási hajlandóság. Az elmúlt héten már minden harmadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy tervezi beadatni magának a védőoltást– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatásából. A szervezet hetente készít felmérést a témában.

Az oltást beadatni szándékozók arányának növekedésével párhuzamosan egyre csökken az azt elutasítóké (36 százalék és 27 százalék), illetve azoké, akik úgy nyilatkoznak, hogy nem tudnak vagy nem akarnak válaszolni a kérdésre (21 százalék és 12 százalék).

A KSH jelentése szerint az oltási hajlandóság javulásában minden bizonnyal szerepet játszik a tájékoztatás erősödése és az, hogy a vakcina megérkezett az országba, december 26-a óta pedig oltanak is vele.

A felmérés során arra is kitértek, hogy, korcsoportok, nemek és iskolai végzettség szerint hogyan alakul a hajlandóság az oltás beadatására. Úgy találták, hogy a 64 év felettiek és a felsőfokú végzettségűek tervezik leginkább az oltás felvételét, míg a fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak.

A megkérdezett férfiaknak legutóbb a 30,6 százaléka mondta azt, hogy beoltatná magát, 28 százalékuk viszont nem tervezi. A nőknél ez az arány 35,3, illetve 24,9 százalék volt.

Mint azt az adatok is mutatják, hogy az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép alakulásától függ.

A megkérdezettek

  • 83 százalékát a járvány súlyossága, a megbetegedések, halálozások száma,
  • 79 százalékát az oltással kapcsolatosan sajtóban, médiában megjelenő hírek,
  • 78 százalékát a kormányzati kommunikáció,
  • 67 százalékát pedig a közösségi médiában megjelenő információk is befolyásolják.

Míg a válaszadók fele egyáltalán nem veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét.

(KSH)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.