Nő az oltási kedv: már a magyarok harmada beoltatná magát koronavírus ellen

  • narancs.hu
  • 2021. január 22.

Belpol

Nem meglepően a hajlandóság nagyban függ a tájékozottságtól.

Míg a november 30-ával kezdődő héten a megkérdezetteknek még csak 15 százaléka volt biztos abban, hogy beoltatná magát a koronavírus ellen, azóta már jelentősen emelkedett az oltási hajlandóság. Az elmúlt héten már minden harmadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy tervezi beadatni magának a védőoltást– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatásából. A szervezet hetente készít felmérést a témában.

Az oltást beadatni szándékozók arányának növekedésével párhuzamosan egyre csökken az azt elutasítóké (36 százalék és 27 százalék), illetve azoké, akik úgy nyilatkoznak, hogy nem tudnak vagy nem akarnak válaszolni a kérdésre (21 százalék és 12 százalék).

A KSH jelentése szerint az oltási hajlandóság javulásában minden bizonnyal szerepet játszik a tájékoztatás erősödése és az, hogy a vakcina megérkezett az országba, december 26-a óta pedig oltanak is vele.

A felmérés során arra is kitértek, hogy, korcsoportok, nemek és iskolai végzettség szerint hogyan alakul a hajlandóság az oltás beadatására. Úgy találták, hogy a 64 év felettiek és a felsőfokú végzettségűek tervezik leginkább az oltás felvételét, míg a fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak.

A megkérdezett férfiaknak legutóbb a 30,6 százaléka mondta azt, hogy beoltatná magát, 28 százalékuk viszont nem tervezi. A nőknél ez az arány 35,3, illetve 24,9 százalék volt.

Mint azt az adatok is mutatják, hogy az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép alakulásától függ.

A megkérdezettek

  • 83 százalékát a járvány súlyossága, a megbetegedések, halálozások száma,
  • 79 százalékát az oltással kapcsolatosan sajtóban, médiában megjelenő hírek,
  • 78 százalékát a kormányzati kommunikáció,
  • 67 százalékát pedig a közösségi médiában megjelenő információk is befolyásolják.

Míg a válaszadók fele egyáltalán nem veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét.

(KSH)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.