Meghiúsult a Válasz Online interjúja Novák Katalin köztársasági elnökkel az államfő hivatalának kérése miatt.
A Válasz Online írásából kiderül, a lap korábban már szeretett volna interjút készíteni a köztársasági elnökkel. Három héttel ezelőtt a Sándor-palotából hívták az újságot, hogy itt az alkalom. Elkezdték szervezni a találkozót, egyeztették az időpontot.
„A valódi sajtóval rendelkező országokban megszokott módon jeleztük az interjút készítő két kollégánk nevét és abban is megállapodtunk, hogy a leírt-szerkesztett kéziratot egyeztetésre visszakapja a Köztársasági Elnöki Hivatal. A gyakorlat szerint az alany ilyenkor már nem módosíthat az újságírók által feltett kérdéseken, de a beszélgetés írásba foglalásával óhatatlanul együttjáró rövidítéseken, hangsúlyeltolódásokon – szükség esetén, az interjú készítőivel egyeztetve – pontosíthat. Szintén a szakmai standardoknak megfelelően, a hivatal kérésére az interjú várható témaköreit is elküldtük” – olvasható a beszámolóban, amely tényleg érdekes történet sajtóról, befolyásolásról és a határokról.
Merthogy két nappal a találkozó előtt megint telefonáltak a hivatalból. Arra kérték a lapot, cserélje le az egyik interjúkészítő kollégát, és inkább másvalakit küldjön.
„Az indok? A szóbanforgó kolléga állítólag többször »személyében támadta« az államfőt, ezért őt az interjúért felelős munkatárs nem szerette volna a köztársasági elnökhöz engedni.”
Azt, hogy Stumpf Andrásról van szó, a 444 írta meg.
A Válasz Online azonban közölte, a kolléga semmilyen durvaságot nem írt a köztársasági elnökről, és soha egyetlen alany sem szabhatja meg az interjút készítő személyét. Az interjú nem magánbeszélgetés, teázás vagy sörözgetés a haverok között, ahol tényleg fontos szempont a rokonszenv.
„Az újságíró mindenkor szerkesztőségét és olvasóit képviseli, jól tehát akkor végzi a dolgát, ha magánérzelmeit akkor is az ajtón kívül hagyja interjúszituációban, ha azok kedvezőek az alanyra nézve. Meg akkor is, ha nem azok. Az újságírói szerep is szerep tehát, ahogy a köztársasági elnöké is az. Fontos szerepek, hiszen a köz szolgálatára irányulnak. Köztársaságokban ezekhez éppen ezért szokás ragaszkodni, szokás őket becsben tartani – és megfelelni nekik. A köztársasági elnöknek sem kell szeretnie az újságírót: csupán válaszolnia kell a kérdéseire. Ha az újságíró netán mégsem szerepének megfelelően viselkedik a konkrét interjúhelyzetben, akkor persze az alany bármikor félbeszakíthatja a beszélgetést. Szíve joga. Egy szerkesztőség belső döntését semmibe venni – ahhoz viszont nincsen még neki sem” – szögezte le a Válasz Online.