Nyelvvizsga nélkül is adnak diplomát az ELTE-n

  • narancs.hu
  • 2023. március 29.

Belpol

Előre, nem hátra.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak nem kötelező a nyelvvizsga a diplomaszerzéshez, közölte az egyetem az Eduline cikke szerint. Egyes esetekben azonban idegennyelv-ismereti követelményeket állítanak majd, a felvételi eljárás során pedig a nyelvvizsgára továbbra is pluszpontok járnak majd.

Egy 2022-es törvénymódosítás után az egyetemek saját hatáskörben hozhatnak döntést arról, hogy kérnek-e nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez a hallgatóktól. Az ELTE-n például már csak ajánlott, és nem kötelező a nyelvvizsga, és még ebben a tanévben közzéteszik a részletes követelményeket. A tantervmódosításokat az egyetem 2023. június 30-ig fogja elvégezni, a változásokról értesítik majd az érintett hallgatókat.

A tavalyi törvénymódosítással kapcsolatban korábbi cikkünkben így írtunk: „nem volt túlzó elvárás a középszintű nyelvvizsga megkövetelése a diplomához még akkor sem, ha nem minden országban van ilyen előírás. A magyar lakosság nyelvtudása ugyanis tényleg az egyik leggyengébb Európában.” Szakértők szerint azzal, hogy most már a diplomához szükséges nyelvvizsgát is eltörölték, a kormány lényegében bevallotta, hogy „elengedte ezt az egészet”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.