A kötelező nyelvvizsga eltörlése a felsőoktatásban

Tolmácsot kérünk!

Belpol

Három éve még az egyetemi felvételi feltételévé tette volna a középfokú nyelvvizsgát a kormány, most már a diplomaszerzéshez sem követeli meg. Nyelviskolák szerint ez egyenlő az állami nyelvoktatás csődjének beismerésével, és a nyelvtudás leértékelésével.

Az újonnan létrehozott Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője, Csák János július 28-án bejelentette, hogy eltörlik a diplomaszerzéshez kötelező nyelvvizsgát, és úgy alakítják át az egyetemi felvételi rendszert, hogy az 500 megszerezhető pontból 100-ról az egyetemek maguk rendelkezhetnek, akár saját felvételi szervezésével. Ez utóbbi rendelkezés is hatással lehet a nyelvvizsgák értékére, mert eddig központi előírás volt, hogy középfokú (B2-es) nyelvvizsgáért 28, felsőfokú (C1-es) papírért 40 többletpontot kellett adni. Mostantól az egyetemek akár úgy is dönthetnek, hogy egyáltalán nem adnak pluszpontot a nyelvvizsgáért, vagy bevezetnek más típusú többletpontokat, amivel könnyen kiváltható lesz a nyelvvizsga.

A bejelentett változások lapzártánkig még jogszabálytervezetként sem jelentek meg, Csák János azonban arról beszélt, hogy az új rendszer azokra vonatkozna először, akik 2024 őszén kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat. Ezt sokan úgy értették, hogy a diplomához kötelező nyelvvizsga eltörlése is csak 2024-től hatályosul, de a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) információi szerint e rendelkezés azonnal életbe lép, így az egyetemek akár már most ősszel kiadhatják nyelvvizsga nélkül a diplomát azoknak a hallgatóiknak, akik a 2021/2022-es tanévben abszolutóriumot szereztek. Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke 5 és 10 ezer közé teszi azon hallgatók számát, akik az elmúlt tanévben záróvizsgát tettek, de nyelvvizsga hiányában eddig nem vehették át a diplomájukat.

Vissza az egészet

Pedig az Orbán-kabinetek évekig arra készültek, hogy már az egyetemi felvételi feltételévé, azaz bemeneti követelménnyé teszik a legalább B2-es nyelvvizsgát. Egy 2014 decemberében meghozott jogszabály írta elő, hogy 2020-tól csak azok kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat, akik rendelkeznek legalább egy B2-es nyelvvizsgával és egy emelt szintű érettségivel. A nyelvvizsga-követelményt aztán a 2020-as felvételi indulása előtti utolsó pillanatban, 2019 novemberében visszavonta a kormány.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.