A kötelező nyelvvizsga eltörlése a felsőoktatásban

Tolmácsot kérünk!

Belpol

Három éve még az egyetemi felvételi feltételévé tette volna a középfokú nyelvvizsgát a kormány, most már a diplomaszerzéshez sem követeli meg. Nyelviskolák szerint ez egyenlő az állami nyelvoktatás csődjének beismerésével, és a nyelvtudás leértékelésével.

Az újonnan létrehozott Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője, Csák János július 28-án bejelentette, hogy eltörlik a diplomaszerzéshez kötelező nyelvvizsgát, és úgy alakítják át az egyetemi felvételi rendszert, hogy az 500 megszerezhető pontból 100-ról az egyetemek maguk rendelkezhetnek, akár saját felvételi szervezésével. Ez utóbbi rendelkezés is hatással lehet a nyelvvizsgák értékére, mert eddig központi előírás volt, hogy középfokú (B2-es) nyelvvizsgáért 28, felsőfokú (C1-es) papírért 40 többletpontot kellett adni. Mostantól az egyetemek akár úgy is dönthetnek, hogy egyáltalán nem adnak pluszpontot a nyelvvizsgáért, vagy bevezetnek más típusú többletpontokat, amivel könnyen kiváltható lesz a nyelvvizsga.

A bejelentett változások lapzártánkig még jogszabálytervezetként sem jelentek meg, Csák János azonban arról beszélt, hogy az új rendszer azokra vonatkozna először, akik 2024 őszén kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat. Ezt sokan úgy értették, hogy a diplomához kötelező nyelvvizsga eltörlése is csak 2024-től hatályosul, de a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) információi szerint e rendelkezés azonnal életbe lép, így az egyetemek akár már most ősszel kiadhatják nyelvvizsga nélkül a diplomát azoknak a hallgatóiknak, akik a 2021/2022-es tanévben abszolutóriumot szereztek. Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke 5 és 10 ezer közé teszi azon hallgatók számát, akik az elmúlt tanévben záróvizsgát tettek, de nyelvvizsga hiányában eddig nem vehették át a diplomájukat.

Vissza az egészet

Pedig az Orbán-kabinetek évekig arra készültek, hogy már az egyetemi felvételi feltételévé, azaz bemeneti követelménnyé teszik a legalább B2-es nyelvvizsgát. Egy 2014 decemberében meghozott jogszabály írta elő, hogy 2020-tól csak azok kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat, akik rendelkeznek legalább egy B2-es nyelvvizsgával és egy emelt szintű érettségivel. A nyelvvizsga-követelményt aztán a 2020-as felvételi indulása előtti utolsó pillanatban, 2019 novemberében visszavonta a kormány.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.