Az ELTE után a BME dolgozói is nyílt levelet fogalmaztak, amelyben azt írják: „elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a Fenntartó továbbra sem biztosít forrást a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz és kutatáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz.”
A levélben hangsúlyozzák, hogy örülnek a pedagógus béremelésnek, amit „időszerűnek” tartanak, és annak is, hogy az egyetemünkön 2020-21-es tanévben végzett MSc mérnökök bruttó átlagjövedelme építész, vegyész-, közlekedés-, bio- és gépészmérnöki területen 600 000 forint körüli, míg villamosmérnöki, mechatronikai mérnöki területen bruttó 750 000 forint feletti.
Ugyanakkor az egyetemi oktatók alapbére meg sem közelíti a diplomás mérnöki átlagkeresetet. „Egy PhD fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 277 200 Ft, ami a munkáltatói döntésen alapuló 40 600 Ft, valamint a garantált bérminimumra történő 48 800 Ft kiegészítéssel együtt bruttó 366 600 Ft. A vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi bére is csupán 535 200 Ft. A doktoranduszok - akik általában mind a kutatási, mind az oktatási, mind az adminisztrációs teendőkből kiveszik a részüket - a tanulmányaik első két évében 140 000 Ft, második két évében 180 000 Ft havi ösztöndíjat kapnak, amelyből képtelenség ma Magyarországon megélni.
A dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi pálya elhagyásához vezet”
– írják.
Ezután azt követelik, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményt építsék bele az alapbérbe, és az így létrejövő garantált alapbéreket legalább 50 százalékkal emeljék meg. Követelik a tanársegédi bérminimum bevezetése és bértáblában való rögzítése, és az oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének és a doktoranduszok ösztöndíjának ehhez igazítását. Ezen felül inflációkövető garantált emelést kérnek.
