Azonnali béremelést követelnek az ELTE dolgozói

  • narancs.hu
  • 2024. február 19.

Belpol

A tavalyi emelést felemészti az infláció, egy pályakezdő diplomás többet keres, mint a docense.

Több mint 1000 dolgozó írta alá azt a nyílt levelet, amelyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) dolgozói azonnali béremelést és más, a felsőoktatás reformját szolgáló intézkedéseket követelnek.

A levélben emlékeztetnek, hogy tavaly januárban is követeltek béremelést, annak eredményeképp az egyetemvezetés  „a tanársegédeknek bruttó 380 ezer Ft-ban, adjunktusoknak bruttó 420 ezer Ft-ban, az oktatást-kutatást támogató munkakörökben dolgozóknak bruttó 362 ezer Ft-ban húzta meg a garantált bér minimumát.”

Az elmúlt év maginflációja (18,2%) azonban ezt az emelést felemésztette – teszik hozzá. Emiatt állhat elő az a helyzet, hogy egy záróvizsga bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer Ft).

A szakszervezet azt követeli, hogy a közoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is történjen meg a bérek felzárkóztatása.

Követelik

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) beépítését az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését;
  • a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
  • inflációkövető garantált éves emelést.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.