Nyilvánossá kell tenni a látatlanban kifizetett Századvég-tanulmányokat

  • - zsip -
  • 2012. december 17.

Belpol

Első fokon pert nyert a TASZ: Nyilvánosságra kell hozni azokat a tanulmányokat, amelyeket az NFM rendelt 1 milliárd forintért a Századvégtől, s anélkül fizetett ki, hogy a teljesítéseket látta volna. Nem minősítheti a minisztérium titoknak a 27 milliós, Malévra vonatkozó tanulmányt sem.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet perelte be, hogy megkapja a „Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper”-től bruttó 27 millió forintért megrendelt, a nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezésére vonatkozó jogi tanácsadás kapcsán keletkezett dokumentumokat. A megbízást még a Fellegi Tamás vezette NFM adta az ügyvédi irodának 2010. novemberben. A Fővárosi Törvényszék december 7-i első fokú ítéletében kötelezte a dokumentum átadására az attól a következetesen elzárkózó minisztériumot. Mint arról korábban beszámoltunk, a november végi tárgyaláson az NFM jogi képviselője, Berta Hubert József arra hivatkozva tagadta meg a dokumentum kiadását, hogy a megrendelt munka egy döntés-előkészítő anyag, amire tíz év titoktartás vonatkozik. Egyúttal megkérdőjelezte a bíróság felkészültségét, mondván, nem biztos benne, hogy kellő szakértelemmel tudná megítélni az anyag jelentőségét, ami a nemzetgazdaság érdekének szempontjából stratégiai jelentőségű információkat is tartalmazhat. Ezért még a bíróságnak sem adhatná át, ha az zárt adatként kezelné.

– Ha nem adja át a dokumentumot, egyáltalán nem tudja megítélni, mi van benne, közölhető-e, vagy hogy szükséges-e szakértő bevonása – jelentette ki akkor a bírónő. Az eljárás szerint ugyanis egy dokumentum döntés-előkészítő voltának bizonyítása úgy zajlik, hogy azt zárt iratként benyújtják a bíróságra, ami eldönti, hogy indokolt-e a nyilvánosság korlátozása. Az első fokú ítélet szerint tehát nem indokolt a titkossá minősítés, át kell adni a közel 30 millióba kerülő anyagot.

Az ítélethozatalban feltehetően szerepet játszott az a körülmény, hogy a bíróság azon kérdésére, van-e az információs törvény által minősített adat a dokumentumban, ami annak nyilvánosságra hozatalát nem engedi, az NFM nem válaszolt. Baltay Levente, a TASZ jogi képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az anyag titkosításáról az NFM-nek mint titokgazdának kellett volna gondoskodni, ami nem történt meg. Baltay azzal is érvelt, hogy miképp tekinthető még döntés-előkészítő anyagnak egy olyan légitársaságra vonatkozó dokumentum, amely tevékenységet nem végez, amely felszámolás alatt áll.

A bíróság a TASZ másik keresetét illetőleg is igazat adott a jogvédő szervezetnek: a minisztériumnak ki kell adni a Századvég-csoporttól júliusig 1 milliárd forintért megrendelt tanulmányokat (a keret összesen 3 milliárd forint). A dolgozatok ellenértékét anélkül fizette ki a minisztérium, hogy a tanulmányokat, illetve a teljesítési igazolásokat látta volna (!). Ezek hollétéről az NFM az előző tárgyaláson azt állította, vélhetően a tanulmányokat befogadó Miniszterelnökségnél lelhetők fel, ahonnan az NFM „valamilyen úton-módon” – így fogalmazott az ügyvéd – jelzést kapott, hogy kifizetheti a 939 millió forintot.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.