Nyilvánosságra hozta a DK hét közmédiás fizetését

  • narancs.hu
  • 2023. október 29.

Belpol

Az ellenzéki párt pert indított az MTVA ellen az adatokért és nyert a Fővárosi Ítélőtáblán.

Pert indított a Demokratikus Koalíció annak érdekében, hogy megtudja, mennyi fizetést kapnak az állami közmédia irányítói és arcai, akik – mint Kálmán Olga frakcióvezető fogalmazott videóüzenetében – „közszolgálat helyett kormánypropagandát folytatnak a köztévén”.

A Fővárosi Ítélőtábla az MTVA-val szemben az ellenzéki pártnak adott igazat.

A DK így közzé tette vasárnap, hogy

Császár Attila hírterületi vezető szerkesztő havi fizetése 1 millió 300 ezer 500 forint;

Meszes Boglárka, az M1 műsorvezetője 1 millió 346 ezer,

Németh Zsolt hírigazgató 1 millió 600 ezer,

Siklósi Beatrix szerkesztő 1 millió 667 ezer,

Lánczi Tamás elemző 2 millió 168 ezer 500,

Papp Dániel vezérigazgató 3 millió 500 ezer forintot;

Nagy Katalin brüsszeli tudósító 5300 eurót keres. 

Kálmán Olga emlékeztet, a vezőrigazgató fizetése „az irreálisan magasra becsült magyar átlagkereset több mint hatszorosa, a tanárbéreknek a hétszerese, az átlagnyugdíjnak pedig közel tizenhétszerese”.

Az MTVA-tól kiperelt közérdekű adatok szerint e fizetéseken túl egyes vezetők prémiumként a 3 vagy 6 havi fizetésüket is megkaphatják, az azonban nem derült ki, hogy ki kapott ilyen jutalmat. A DK-nak az a véleménye, szégyen és gyalázat, hogy akik a közmédiából propagandagyárat csináltak, milliós vagy több milliós fizetéseket visznek haza.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.