Nyilvánosságra hozta a DK hét közmédiás fizetését

  • narancs.hu
  • 2023. október 29.

Belpol

Az ellenzéki párt pert indított az MTVA ellen az adatokért és nyert a Fővárosi Ítélőtáblán.

Pert indított a Demokratikus Koalíció annak érdekében, hogy megtudja, mennyi fizetést kapnak az állami közmédia irányítói és arcai, akik – mint Kálmán Olga frakcióvezető fogalmazott videóüzenetében – „közszolgálat helyett kormánypropagandát folytatnak a köztévén”.

A Fővárosi Ítélőtábla az MTVA-val szemben az ellenzéki pártnak adott igazat.

A DK így közzé tette vasárnap, hogy

Császár Attila hírterületi vezető szerkesztő havi fizetése 1 millió 300 ezer 500 forint;

Meszes Boglárka, az M1 műsorvezetője 1 millió 346 ezer,

Németh Zsolt hírigazgató 1 millió 600 ezer,

Siklósi Beatrix szerkesztő 1 millió 667 ezer,

Lánczi Tamás elemző 2 millió 168 ezer 500,

Papp Dániel vezérigazgató 3 millió 500 ezer forintot;

Nagy Katalin brüsszeli tudósító 5300 eurót keres. 

Kálmán Olga emlékeztet, a vezőrigazgató fizetése „az irreálisan magasra becsült magyar átlagkereset több mint hatszorosa, a tanárbéreknek a hétszerese, az átlagnyugdíjnak pedig közel tizenhétszerese”.

Az MTVA-tól kiperelt közérdekű adatok szerint e fizetéseken túl egyes vezetők prémiumként a 3 vagy 6 havi fizetésüket is megkaphatják, az azonban nem derült ki, hogy ki kapott ilyen jutalmat. A DK-nak az a véleménye, szégyen és gyalázat, hogy akik a közmédiából propagandagyárat csináltak, milliós vagy több milliós fizetéseket visznek haza.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.