Novák Katalin magyar templomot avatott Ausztráliában

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. október 29.

Belpol

Nagyrészt a marsdeni magyarok adományaiból épült.

Novák Katalin köztársasági elnök is részt vett vasárnap az ausztráliai Marsden magyar református templomának szentelésén és az ottani Magyar Ház avatásán.

Az államfő megköszönte a résztvevőknek, hogy ápolják és gazdagítják magyarságukat, a magyar nyelvet, és hogy a gyermekeiknek is továbbadják mindezt a templomi, gyülekezeti és kulturális közösségeikben, a családjaikban.

Arról beszélt, hogy a magyarság bölcsője a család, ugyanúgy, ahogy a szuverenitásunk és a hit bölcsője is a család. Emlékeztetett: a magyar közösség összefogott annak érdekében, hogy megmutassa, Ausztráliában is nemcsak magyar jelen, hanem magyar jövő is van.

Novák Katalin arról is beszélt, hogy miközben Nyugat-Európában és a világ számos részén templomokat bontanak el, rombolnak le vagy éppen használnak más célra, mint az Isten imádása, a magyar közösségekre ez nem jellemző.

„Új templomokat építünk Magyarországon, új templomokat építünk szerte a Kárpát-medencében” – mondta. A köztársasági elnök emlékeztetett, az elmúlt 10 évben 3200 templomot újítottak fel a magyarlakta területeken, és 200 új templomot építettek.

Balog Zoltán püspök, aki az istentiszteleten igét hirdetett, a közmédiának elmondta: a vasárnap felszentelt templom a helyi magyarok áldozatkészségéből épült, 80 százalékban ők finanszírozták. Már 2019-ben elkészült, de a pandémia miatt elhúzódott a hivatalos átadása. Az Összetartozás nevet viselő templomot ezért a reformáció napja alkalmából szentelték fel.

Balog kiemelte, hogy mivel a magyarság a világban szétszórva él, fontos tartani egymással a kapcsolatot, figyelni egymásra. „Itt lehet tanulni azt, hogy a magyarságért áldozatot kell hozni” – hangsúlyozta Balog Zoltán, hozzátéve: az emberek itt készek erre, amikor a hétvégén is tanítják a gyermeküket a vasárnapi magyar iskolában magyarul, amikor a kultúrájukat átadják vagy éppen több száz kilométert utaznak, hogy együtt tudjanak a saját anyanyelvükön imádkozni. A püspök szerint ezt a mentalitást szeretnék hazavinni és megismertetni az otthoniakkal.

A köztársasági elnök járt az Árpád Idősotthonban, ahol csak magyar gondozottak élnek, és magyar ápolók gondoskodnak róluk:

 

A címlapképen Novák Katalin köztársasági elnök (b) és Anthony John Abbot, Ausztrália korábbi miniszterelnöke Sydney-ben 2023. október 24-én. MTI/Sándor-palota/Bartos Gyula

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.