OHA: Az egyetemi modellváltás az ötvenes éveket idézi

  • narancs.hu
  • 2021. február 5.

Belpol

Az Oktatói Hálózat szerint "statáriális eljárással" hajszolta bele az egyetemeket az alapítványi átalakulásba az Orbán-kormány.

A közösségi oldalukon megjelentetett közleményben tiltakozik az Oktatói Hálózat az egyetemek modellváltása ellen. Emellett felszólítják a parlamenti képviselőket, hogy akadályozzák meg az állami egyetemek privatizálásának törvénybe foglalását; szolidáritást vállalnak a tiltakozó egyetemi polgárokkal, és felkérnek minden felelős állampolgárt és szervezetet, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel támogassa harcukat és lépjen fel az alapítványosítás ellen.

A közleményben azt írják: "Az Orbán-rezsim ... statáriális eljárásban öt állami egyetemet hajszolt bele az alapítványi átalakulásba, maradék autonómiájának teljes feladásába."

A szervezet szerint a kormány illegitim eljárások sorát követte el az átalakítás során. Ahogy írják, a kormány "megzsarolta az egyetemeket azzal, hogy csak az alapítványosítás elfogadása esetén jutnak további forrásokhoz."

Emlékeztetnek arra is, hogy a döntő szavazás napján még maga a miniszterelnök is melegen ajánlotta az elköteleződést az egyetemeknek a “modellváltás” mellett. Ráadásul az MTVA a szenátusi szavazásokat napokkal megelőzően már kész tényként tálalta az egyetemek átalakítását, teszik hozzá.

A kormány emellett végig bizonytalanságban tartotta az érintettek. Hozzáteszik: "2021. január elején az alapítványosításba most bevont intézmények vezetői még azt sem tudták, hogy ők is sorra kerülnek, a hónap végén pedig már ügydöntő szavazásokat kellett lezavarniuk a szenátusokban. [...] Az érintett egyetemek vezetői végrehajtották a rájuk kiszignált feladatot, meg sem kísérelték elérni, hogy időt kapjanak alapos hatástanulmányok készítésére, érdemi viták lefolytatására. Az erőltetett ütemű folyamat nem tette lehetővé, hogy az egyetemi polgárok érdemben megvitassák az átalakítás kérdését."

"A magyar kormányzat szégyene, hogy az ötvenes éveket idéző módszerekkel hajtanak végre alapvető szerkezeti és tulajdoni változtatásokat a magyar felsőoktatásban."

-írják. Hozzáteszik, hogy az alapítványosítás a hűtlen kezelés gyanúját is felveti, hiszen fideszes oligarchák kezébe kerülnek az óriási fejlesztési források és értékes ingatlanok, amelyek így “elveszítik közvagyon jellegüket”. A tervezett átalakítások pedig  megszüntetik az oktatás és a kutatás szabadságát, veszélybe sodorják a diákok továbbtanulását, a képzések tandíjmentességét, és szűkítik az egyetemre való bejutás lehetőségét.

Tiltakozunk az egyetemek elrablása ellen! Az Orbán-rezsim az egyetemek elrablásának folyamatában fokozatot váltott az...

Posted by Oktatói Hálózat - OHA on Friday, February 5, 2021

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.