Olcsó tanulási lehetőségek az EU-ban

Inasévek

  • Imre Loránd Balázs
  • 2004. február 26.

Belpol

Melyik egyetemista ne álmodna arról, hogy egyszer abban az országban, azon az egyetemen tanulja választott tárgyát, ahol azt a legmagasabb szinten művelik? Csalfa és drága álmok - mondaná a kitűnő képességű, sokszor több nyelven is beszélő, ám kispénzű magyar diák. Pedig...

Mostanában egyre több az olyan hazánkfia, aki a megnyirbált támogatású Erasmus, Socrates, Tempus és egyéb közösségi programok által biztosított ösztöndíjak körüli szövevényes tanszéki bürokrácia helyett más utat választ. Hátizsákjukban indexfordításukkal, esetleg nemzetközileg is elismert nyelvvizsga-bizonyítványukkal, zsebükben néhány euróval és persze az elmaradhatatlan betegségbiztosítással indultak útnak Kelet-Közép- és Nyugat-Európa olcsóbb vagy éppen tandíjmentes egyetemei felé.

A jelenlegi és a májusban csatlakozó uniós országok közül Luxemburgban, Dániában, Görögországban, Csehországban, Lengyelországban, Máltán, valamint - az első diploma megszerzéséig - Magyarországon sem kell fizetni a felsőoktatásban való részvételért. Finnországban, Svédországban, Németországban és Cipruson sincs tandíj, de kötelező tagsági díjat kell fizetni valamely hallgatói szervezetnek, mely ritkán haladja meg az évi 100 eurót.

Ezen országok többségében akár ma is, de május után biztosan adminisztrációs hercehurca és pénzkiadás nélkül iratkozhatunk majd be egyetemre. Természetesen nem árt, ha rendelkezünk kellő nyelvismerettel, illetve helyenként az ezt igazoló, az adott országban is elismert nyelvvizsgával. A felvételi követelmények mindenütt eltérőek. Jó néhány helyen elég a nyelvtudás és az érettségi, vannak azonban intézmények, ahol komolyabb feltételeknek kell megfelelni. Szinte mindenkor előny a hazai tanulói jogviszony is. Az eligazodásban segítség lehet az Európai Tanulási Lehetőségek Portálja (europa.eu.int/ploteus). Az új oktatási portálon a saját magunk által megadott paraméterek szerint választhatjuk ki a legmegfelelőbb egyetemet, ismerkedhetünk az uniós országok oktatási rendszereivel.

Mielőtt bárkiben is azt a tévhitet ébresztenénk, hogy túlzottan könnyű volna a külföldi egyetemi lét, következzen néhány első kézből származó tapasztalat.

Kata, a bátor budapesti lány hosszabb időre szóló németországi családi meghívást kihasználva lett a Mannheim Universität Philosophische Fakultät újkori történelem szakának hallgatója. 2003 tavaszi félévét töltötte Némethonban. A beiratkozási díjon (50 euró), a diákbérleten (70 euró), valamint a ki- és hazautazáson felül nem voltak jelentős kiadásai. Minthogy szállása, ellátása biztosított volt, nem kellett dolgoznia, de erre is lett volna lehetősége. A legtöbb pénzszűkében lévő, "nem őshonos" diák pincérként dolgozott, amiből gond nélkül fedezte megélhetését.

Tünde egy jól sikerült Erasmus-ösztöndíj után ragadt kint a Heidelbergi Egyetemen, ahol jelenleg az irodalomtudományi tanszéken írja diplomamunkáját Goethéből. Számára a tartózkodási engedély megszerzése és a kiadásai fedezésére szükséges pénz előteremtése okozta a legnagyobb gondot. Jól jött, hogy szülei bankszámlakivonatokkal is megerősítették, hogy meg tud majd élni odakint, tényleges anyagi segítségre azonban nemigen szorult. Bár legálisan csak 90 napot dolgozhatott volna évente, egyéb, nem mindig legális munkákhoz kellett folyamodnia.

A svéd nyelvvel ismerkedő, éppen diplomamunkája megírásához nyugalmat kereső László a svédországi Lund egyetemét választotta. Hazai egyeteme által hitelesített leckekönyvfordítását átküldve free-mover exchange studentként hallgathatott át az ottani politikatudomány és kommunikáció szakokra. Tanulmányaihoz tartózkodási engedélyt kellett kérnie, de ez, miután felvették az egyetemre, ingyen és automatikusan járt. Tandíjmentességet élvezett, megélhetését azonban itthon - fáradságos munkával - összegyűjtött pénzéből fedezte. Az ottani munkavállaláshoz tapasztalata szerint elengedhetetlen lett volna a svéd nyelv magasabb szintű ismerete.

Egyelőre csak nagy vonalakban látható, hogy mennyiben fog változni az unió egyetemein tanulni vágyó diákok helyzete a csatlakozásunkkal. Bizonyosan

megszűnik a tartózkodási engedély

és az ezzel járó utánajárás és pénzkiadás is. Sok tagországban lehetőség nyílik munkavállalásra, hosszabb idejű munkavégzéssel pedig a tanuló akár az adott ország szociális juttatásaira is jogot nyerhet. (Ne reménykedjen viszont az, aki kifejezetten ezzel a céllal vállal munkát.)

A 2003 szeptemberétől Magyarországon is érvényben lévő Európai Kredittranszfer Rendszernek (ECTS) köszönhetően nem okozhat majd problémát a tagországbéli egyetemekről hozott kreditek itthoni beszámíttatása. A külhonban szerzett diplomák elismerése is egyszerűbb, rugalmasabb lesz. Minthogy nem mi vagyunk az egyetlen csatlakozó ország, az azért nem valószínű, már csak a versenyhelyzet miatt sem, hogy magyar diákok hordái özönlenék el az EU egyetemeit.

Fizetős helyek

 

Angliában ritka a 7000 euró alatti éves tandíj. Írországban képzéstől függően átlag 10 ezer eurót kell leperkálni évente, de az orvosi tanulmányokért többnyire 20 ezret kérnek. A lakhatás évi 2-5 ezer euró. Ausztriában az átlagtarifa 363 euró szemeszterenként, míg Franciaországban a jótékony állami támogatásoknak köszönhetően akár az évi átlag 12 ezer euró 7 százalékáig is lemehet az az összeg, amit a diáknak ki kell fizetnie. Étkezéssel együtt 1100 euró körüli havi kiadásra kell számítani. Spanyolországban a hallgatók 90 százaléka állami egyetemre jár, egyharmaduk kap valamilyen kedvezményt - a többiek tandíja évi 600-1000 euró között mozog. Hollandiában átlag 1400 euró a tanulópénz, ugyanakkor szociális alapon elég sokat lehet leakasztani.

 

 

 










 

 

 

 







Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.