Ömlenek a közpénz-milliárdok az állami divatügynökségbe

  • narancs.hu
  • 2020. október 2.

Belpol

Álomfizetésekről és milliárdos támogatásokról lehet tudni.

"A kormány önti a milliárdokat a cégbe, amely átlagosan tíz embernek ad munkát. A bérek és juttatások a félmilliárdot közelítik" - írja a Népszava Magyar Divat és Design Ügynökség Nonprofit Zrt.-ről.

A szervezetet hivatalosan a magyar divat felvirágoztatására és a világ élvonalába emelésére hozták létre. A világszínvonalat a fizetések már mindneképp hozzák - teszik hozzá. Az állami milliárdokat bezsebelő divatcég 2019-es mérlege szerint 445 milliót költöttek el bérköltségekre, úgy, hogy tavaly statisztikai átlagban 10 munkavállalóval dolgozott az ügynökség.

A cég a Rogán Antal felügyelte Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozik, 2018-ban alapították; vezetője pedig Orbán lányának, Ráhelnek egyik barátnője, Bata-Jakab Zsófia lett. Az állami vállalat egy istenhegyi úti villát és egymilliárd forint közpénzt is kapott az elinduláshoz - írják.

A főként a magyar dizájn- és divatéletet összefogó és szervező tevékenységet cégérére tűző cég fizetései már a kezdetekkor sem voltak elhagyagolhatóak, de 2019-re jelentősen megugrottak: 2018-ban még havi átlag 1,4 millió ment vezetői bérekre, tavaly már 2,6 millió.

Emellett nagy összegű tanácsadói szerződések köttethettek az ügynökségnél: a Népszava cikke a cég mérlege alapján azt írja, hogy tavaly összesen 146 millió forintot fizettek ki tanácsadásért, és 73 milliót költöttek szakértői díjakra.

Mindezt persze közpénzből: 2019-ben 1,8 milliárd működési és 26 milliós beruházási támogatást kaptak.

Mindemellett idén augusztusban már 2,8 milliárdos támogatást kaptak a kormánytól.

Ez a „magyar divat": Mire költik az egymilliárd forintot? Hogyan kerültek az Istenhegyi úti villába?

De legfőképpen: mi köze van ennek az egésznek Orbán Ráhelhez? Pénteken hozta a Magyar Közlöny, hogy „a magyar kormány a turisztikai ügynökség alatt működő Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.-be fektet egymilliárd forintot a magyar divat- és designipart átfogó, megújító fejlesztési feladatok hosszú távú koncepciójának megvalósítása érdekében".

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.