Ön szerint miért kell nemzeti konzultációt indítani a pszichológuskamaráról?

  • narancs.hu
  • 2017. június 23.

Belpol

Jöhet az újabb kérdéssor, és nem lesz benne Brüsszel?

Lassan belefulladunk a nemzeti konzultációkba, ahogy véget ért „minden idők legsikeresebbje”, máris indul a következő: a tervek szerint július első hetében megérkezhet az újabb kérdéssor. Ezúttal – igen meglepő módon – nem lesz köze Brüsszelhez, témája  a pszichológuskamara lesz, értesült a Magyar Idők.

Elsőre – és sokadjára is – meglepő, hogy a kormány miért tartja fontosnak erről megkérdezni a lakosokat, főként úgy, hogy a kamaráról szóló törvényjavaslat bár változó intenzitással, de hosszú évtizedek óta a napirenden van. 2013-ban is próbálkoztak a kamara létrehozásával, majd tavaly februárban is született egy tervezet; ezek lényege, hogy a pszichológus végzettséggel rendelkező szakembereket különválasszák az „álpszichológusoktól”, sarlatánoktól. „Pszichológusi tevékenységet az végezhet és a tevékenysége megnevezésére a pszicho előtagot jelzőként, személyére a pszichológus szakmai címet az használhatja, aki a meghatározott szakképzettséggel (egyetemi szintű vagy mesterfokozatú okleveles pszichológus) rendelkezik és tagja a Magyar Pszichológus Kamarának” – állt a törvénytervezetben. Hogy a kötelező belépéssel, a klinikai szakpszichológusok kettős kamarai tagságával és az egész koncepcióval mi a baja a szakembereknek, azt az alábbi cikkben szedtük össze.

Jogosítvány a lélekhez

Bár a támogatók szerint nagy az egyetértés, bőven akadnak olyanok, akik a fölállítandó Pszichológus Kamaráról igen kritikusan nyilatkoznak. Érvek a kamara mellett és ellen.

Egy csendes év után tehát ismét mozgolódás van a leendő kamara körül, a kormány most csodafegyverét, a fideszes értelemben vett „társadalmi párbeszédet” is beveti, hogy „felmérjék: a szakmához és a kormányhoz hasonlóan a társadalom is szükségesnek tartja-e a fellépést az álpszichológusok ellen. Amennyiben a válasz pozitív lesz, a parlament az év végén elfogadhatja a pszichológuskamaráról szóló törvényt” – írja a lap.

Olyan kérdések várhatók, hogy vajon „a közvélemény támogatja-e a kamarai tagságot, a kötelező nyilvántartást, illetve a kamara által kidolgozott etikai szabályok betartatását a pszichológusokkal”. Illetve hogy „felelősségre kell-e vonni azokat, akik képesítés nélkül, megtévesztő módon, álpszichológusként tevékenykednek”.

Kíváncsian várjuk, vajon ezúttal milyen plakátkampány támogatja meg a nemzeti konzultációt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.