Orbán a Fidesz szlogenjét elemezte reggeli rádióinterjújában

Belpol

Az interjú egyik kérdése az volt, hogy miért választották a "Magyarország előre megy, nem hátra" szlogent. 

Teljes kampányüzemmódba kapcsolt Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjújában a Kossuth Rádióban a műsorvezető Nagy Katalin hathatós asszisztálása mellett, aki azzal a felvetéssel kezdte meg a beszélgetést, hogy a baloldal vajon miért támadja a járvány elleni védekezést.

Orbn válaszként először a koronavírus omikron variánsáról kezdett beszélni, mondván ez egy új kihívást jelent, mert az omikron szélsebesen terjed, gyorsabban, mint bármely korábbi variáns, de az erő, amivel ránk tör, gyengébb, mint a korábbiaknál. A napi jelentések szerint nő a fertőzöttek száma, de a lélegeztetőgépen lévőké például most csökkent, a kórházban lévőké pedig lassabban nő, mint máskor. 

Orbán elismételte, hogy február 15-től új szabályok lépnek életbe, csak az a 18 éven felüli minősül oltottnak, aki már megkapta a 3. oltást is, vagy a második oltás óta még nem telt el 6 hónap, a védettségi igazolvány átalakul oltottsági igazolvánnyá. A karanténszabályok is változtak, 7 napra csökkent, de 5 nap után negatív teszttel szabadulni lehet. Januárban minden csütörtöktől szombatig regisztráció nélkül lehet oltást kapni a kórházi oltópontokon és járási szakrendelőkben, emellett honvédségi oltóbuszok járják az országot. 

Orbán ezután fordult rá a baloldal ekézésre, arról beszélt, hogy mindenhol vita van a védekezésről, de a magyar baloldal kilóg az európai gyakorlatból azzal, hogy kamuvideókat gyártottak, tényeket hamisítottak, és hogy "úgy vitatkoztak a védekezésről, hogy közben gyengítsék azt". Orbán szerint ugyanis vitatkozni kell arról, hogy milyen a jó védekezés, de ezt úgy kell megtenni, hogy közben ne gyengítsék a védekezést, viszont szerinte ahogy a magyar baloldal támadja a védekezést, azzal leértékeli az orvosok munkáját, miközben az orvosok és az egész egészségügyi rendszer mindent megtesz és elismerést érdemelnek. Amikor azt mondják, hogy az egészségügyi rendszer gyenge, abban benne vannak az orvosok és az ápolók is, akik egyáltalán nem gyengék, nem gyengén van megszervezve az oltás sem. 

"A vírus elleni védekezésre legyünk büszkék"

– mondta Orbán, sorolva, hogy büszkének kellene lenni az orvosokra, ápolókra, közigazgatási szakemberekre. "Jó ország ez, de mindig érzek a baloldalban egy olyan stichet, hogy nem tud különbséget tenni a kormány és az ország támadása között" – tette hozzá. 

A következőkben a műsorvezető a kínai vakcinákról szóló vitákat hozta fel, Orbán erre közölte, hogy "a kínai vakcinákról folyó vitát könnyen lehet zárójelbe tenni, mert a WHO akkreditálta és jóváhagyta". Szerinte lehet mondani bármit, de ezek tudományos kérdések. "Elég régóta nyomom az ipart, de akkor sem venném a bátorságot a vakcinák minősítésére" – tette hozzá, majd kijelentette, hogy az üzleti érdekek is szakmai köntösben jelennek meg, a WHO viszont a kínai vakcinát jónak találta. 

Az interjú ezután olyan lényeges kérdéssel folytatódott, hogy miért választották a "Magyarország előre megy, nem hátra" szlogent. Erre Orbán közölte: 

"a politika olyan világ, amely közel van a költészethez",

és az a jó, ha olyat mondanak, ami sok dolgot indít el az emberek fejében, erről a szlogenről is sok minden juthat az emberek eszébe.

Majd kifejtette, hogy ő személy szerint miért szereti: azért, mert "benne van az a küzdelem, amit Magyarország az elmúlt 12 évben folytatott", ugyanis szerinte 2010-ben ez az ország egy tönkretett ország volt, "kivéreztették és tönkretették", de 12 év alatt a baloldali kormányzás bűneit kijavították. Előre ment az ország, de most jönnek azok, akik 2010-ig "baloldali politikusokként csődbe vitték az országot", mondván hogy készen állnak, hogy átvegyék a kormányzás, de ez Orbénnak azt jelenti, hogy az ország hátrafele menne, mert – mint fogalmazott – "megint csődbe fogják vinni az országot, mert ehhez értenek". 

Majd azt fejtegette, hogy nem is csak 2010-ig követtek el "hibákat és bűnöket", hanem 2010 után az ezen hibák kijavítására hozott döntéseket sem támogatták a parlamentben, és nem zavazták meg az adócsökkentéseket, most meg például az élelmiszerárstopot is megtámadták. "Az előre menjünk, ne hátra arról szól, hogy tanuljunk a saját közelmúltbeli történelmünkból, hogy ha sikerült kijavítani a korábbi hibákat, akkor miért fordulnánk vissza? Jól írja le azt a helyzetet, amelyben vagyunk, és segítséget nyújt az eligazodáshoz" – boncolgatta Orbán, hogy milyen jó szlogent is találtak. 

A következő kérdésben Nagy Katalin műsorvezető hosszan beszélt maga is az "ellenzék miniszterelnök-jelöltjéről", mondván azt ígérte, hogy nem fog visszatérni a 2010 előtti világhoz, de már az árulókat keresi, ha valami nem jól megy éppen, és hogy közben mindig visszatérnek például az egészségügy magánosításához. Az Orbánhoz intézett kérdés arról szólt, hogy "vajon miért van ez"? Orbán szerint neki nem feladata találgatni, de az egészségügy magánosítása egy üzleti dolog, és szerinte "a baloldal" abban érdekelt, hogy "a korábbi kenyéradó gazdáinak utat nyisson", valójában viszont arról akarnak meggyőzni mindenkit, hogy ne a magyar állam kezében legyen az egészségügy.

Orbán szerint jó dolog a magántőke, és ha valaki akar, szálljon be az egészségügybe, de

"a befizetett biztosítási pénzeket nem fogjuk odaadni magánvállalkozásoknak".

Hozzátette, olyan egészségügy nincs, amin ne lehetne javítani, a magyar egészségügyön is lehet, a kórházak fejlesztése, orvosok béremelése is folytatódik, fejleszteni kell, de ez nem azt jelenti, hogy az államnak ki kell ebből vonulnia. Közölte, hogy személyes meggyőződése, hhogy Magyarországon az államilag tulajdonolt, felügyelt egészségügynek kell működnie, mert nem vagyunk gazdag ország, a privatizálás pedig azt jelenti, hogy a kispénzűek nem fognak egészségügyi ellátáshoz jutni. 

Végül Nagy Katalin a migrációs nyomást hozta fel témának, mire Orbán kifejtette, hogy bizony nő, 2020-ban 45 ezer illegális bevándorlót fogtak a határnál, 2021-ben 122 ezret, az illegális határátlépési kísérletek száma valóban nő. "Néha megfordulok a határvidéken, beszélek a katonákkal és rendőrökkel, tartok szemlét, az emberek nem is tudják, micsoda munkát végeznek" – emlékezett meg Orbán a szolgálatot teljesítőkről. Mint modnta, vannak fizikai összecsapások is, de erőfölényben vannak, viszont az állandó készenlét az, ami megviseli őket, mert ha lankad a figyelem, akkor "alul-fölül már át is jöttek". Idén 4600 határsértőt fogtak már el, a migráció mint fenyegetés velünk él és lesz is – jelentette ki. 

Felhozta azt is, hogy az EU bevándorlásért felelős biztosa, "egy svéd asszony", nemrég azt mondta, hogy a bevándorlók nélkülözhetetlenek a gazdaság számára, és kellenek a járvány utáni helyreállításhoz. "De mi ebből nem kérünk, mi ennek pont az ellenkezőjét gondoljuk, a magyar emberek nem kérnek ebből a gondolkodásból, még akkor sem, ha rövid távon olcsóbb lenne beengedni őket, mint megállítani" – fejtegette.

Szerinte ráadásul a magyarok mindig várkapitányok is egyben, mert egész Európa határát védjük, ez 2015 óta 600 milliárd forintba került. Ez annyi, mint amennyi szja-t idén visszaadnak a családosoknak, közben Brüsszel pedig "nem segít, sőt, hátbalő bennünket". Orbán szerint arra adnának pénzt, hogy hozzanak be bevándorlókat, de arra, hogy védekezzenek, nem. Ez mindig elő is kerül a miniszeterelnökök tanácskozásán, ahol komoly viták vannak, mert a nyugati országok egy része, például az új német kormány is kimondja, hogy bevándorlóország, Magyarország, Lengyelország viszont nem akar az lenni, és

"nem fogjuk azt mondani, hogy a muszlim felnőttek kiváltják a saját keresztény gyerekeinket, ez egy erős életösztön."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.