Orbán a Fidesz szlogenjét elemezte reggeli rádióinterjújában

Belpol

Az interjú egyik kérdése az volt, hogy miért választották a "Magyarország előre megy, nem hátra" szlogent. 

Teljes kampányüzemmódba kapcsolt Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjújában a Kossuth Rádióban a műsorvezető Nagy Katalin hathatós asszisztálása mellett, aki azzal a felvetéssel kezdte meg a beszélgetést, hogy a baloldal vajon miért támadja a járvány elleni védekezést.

Orbn válaszként először a koronavírus omikron variánsáról kezdett beszélni, mondván ez egy új kihívást jelent, mert az omikron szélsebesen terjed, gyorsabban, mint bármely korábbi variáns, de az erő, amivel ránk tör, gyengébb, mint a korábbiaknál. A napi jelentések szerint nő a fertőzöttek száma, de a lélegeztetőgépen lévőké például most csökkent, a kórházban lévőké pedig lassabban nő, mint máskor. 

Orbán elismételte, hogy február 15-től új szabályok lépnek életbe, csak az a 18 éven felüli minősül oltottnak, aki már megkapta a 3. oltást is, vagy a második oltás óta még nem telt el 6 hónap, a védettségi igazolvány átalakul oltottsági igazolvánnyá. A karanténszabályok is változtak, 7 napra csökkent, de 5 nap után negatív teszttel szabadulni lehet. Januárban minden csütörtöktől szombatig regisztráció nélkül lehet oltást kapni a kórházi oltópontokon és járási szakrendelőkben, emellett honvédségi oltóbuszok járják az országot. 

Orbán ezután fordult rá a baloldal ekézésre, arról beszélt, hogy mindenhol vita van a védekezésről, de a magyar baloldal kilóg az európai gyakorlatból azzal, hogy kamuvideókat gyártottak, tényeket hamisítottak, és hogy "úgy vitatkoztak a védekezésről, hogy közben gyengítsék azt". Orbán szerint ugyanis vitatkozni kell arról, hogy milyen a jó védekezés, de ezt úgy kell megtenni, hogy közben ne gyengítsék a védekezést, viszont szerinte ahogy a magyar baloldal támadja a védekezést, azzal leértékeli az orvosok munkáját, miközben az orvosok és az egész egészségügyi rendszer mindent megtesz és elismerést érdemelnek. Amikor azt mondják, hogy az egészségügyi rendszer gyenge, abban benne vannak az orvosok és az ápolók is, akik egyáltalán nem gyengék, nem gyengén van megszervezve az oltás sem. 

"A vírus elleni védekezésre legyünk büszkék"

– mondta Orbán, sorolva, hogy büszkének kellene lenni az orvosokra, ápolókra, közigazgatási szakemberekre. "Jó ország ez, de mindig érzek a baloldalban egy olyan stichet, hogy nem tud különbséget tenni a kormány és az ország támadása között" – tette hozzá. 

A következőkben a műsorvezető a kínai vakcinákról szóló vitákat hozta fel, Orbán erre közölte, hogy "a kínai vakcinákról folyó vitát könnyen lehet zárójelbe tenni, mert a WHO akkreditálta és jóváhagyta". Szerinte lehet mondani bármit, de ezek tudományos kérdések. "Elég régóta nyomom az ipart, de akkor sem venném a bátorságot a vakcinák minősítésére" – tette hozzá, majd kijelentette, hogy az üzleti érdekek is szakmai köntösben jelennek meg, a WHO viszont a kínai vakcinát jónak találta. 

Az interjú ezután olyan lényeges kérdéssel folytatódott, hogy miért választották a "Magyarország előre megy, nem hátra" szlogent. Erre Orbán közölte: 

"a politika olyan világ, amely közel van a költészethez",

és az a jó, ha olyat mondanak, ami sok dolgot indít el az emberek fejében, erről a szlogenről is sok minden juthat az emberek eszébe.

Majd kifejtette, hogy ő személy szerint miért szereti: azért, mert "benne van az a küzdelem, amit Magyarország az elmúlt 12 évben folytatott", ugyanis szerinte 2010-ben ez az ország egy tönkretett ország volt, "kivéreztették és tönkretették", de 12 év alatt a baloldali kormányzás bűneit kijavították. Előre ment az ország, de most jönnek azok, akik 2010-ig "baloldali politikusokként csődbe vitték az országot", mondván hogy készen állnak, hogy átvegyék a kormányzás, de ez Orbénnak azt jelenti, hogy az ország hátrafele menne, mert – mint fogalmazott – "megint csődbe fogják vinni az országot, mert ehhez értenek". 

Majd azt fejtegette, hogy nem is csak 2010-ig követtek el "hibákat és bűnöket", hanem 2010 után az ezen hibák kijavítására hozott döntéseket sem támogatták a parlamentben, és nem zavazták meg az adócsökkentéseket, most meg például az élelmiszerárstopot is megtámadták. "Az előre menjünk, ne hátra arról szól, hogy tanuljunk a saját közelmúltbeli történelmünkból, hogy ha sikerült kijavítani a korábbi hibákat, akkor miért fordulnánk vissza? Jól írja le azt a helyzetet, amelyben vagyunk, és segítséget nyújt az eligazodáshoz" – boncolgatta Orbán, hogy milyen jó szlogent is találtak. 

A következő kérdésben Nagy Katalin műsorvezető hosszan beszélt maga is az "ellenzék miniszterelnök-jelöltjéről", mondván azt ígérte, hogy nem fog visszatérni a 2010 előtti világhoz, de már az árulókat keresi, ha valami nem jól megy éppen, és hogy közben mindig visszatérnek például az egészségügy magánosításához. Az Orbánhoz intézett kérdés arról szólt, hogy "vajon miért van ez"? Orbán szerint neki nem feladata találgatni, de az egészségügy magánosítása egy üzleti dolog, és szerinte "a baloldal" abban érdekelt, hogy "a korábbi kenyéradó gazdáinak utat nyisson", valójában viszont arról akarnak meggyőzni mindenkit, hogy ne a magyar állam kezében legyen az egészségügy.

Orbán szerint jó dolog a magántőke, és ha valaki akar, szálljon be az egészségügybe, de

"a befizetett biztosítási pénzeket nem fogjuk odaadni magánvállalkozásoknak".

Hozzátette, olyan egészségügy nincs, amin ne lehetne javítani, a magyar egészségügyön is lehet, a kórházak fejlesztése, orvosok béremelése is folytatódik, fejleszteni kell, de ez nem azt jelenti, hogy az államnak ki kell ebből vonulnia. Közölte, hogy személyes meggyőződése, hhogy Magyarországon az államilag tulajdonolt, felügyelt egészségügynek kell működnie, mert nem vagyunk gazdag ország, a privatizálás pedig azt jelenti, hogy a kispénzűek nem fognak egészségügyi ellátáshoz jutni. 

Végül Nagy Katalin a migrációs nyomást hozta fel témának, mire Orbán kifejtette, hogy bizony nő, 2020-ban 45 ezer illegális bevándorlót fogtak a határnál, 2021-ben 122 ezret, az illegális határátlépési kísérletek száma valóban nő. "Néha megfordulok a határvidéken, beszélek a katonákkal és rendőrökkel, tartok szemlét, az emberek nem is tudják, micsoda munkát végeznek" – emlékezett meg Orbán a szolgálatot teljesítőkről. Mint modnta, vannak fizikai összecsapások is, de erőfölényben vannak, viszont az állandó készenlét az, ami megviseli őket, mert ha lankad a figyelem, akkor "alul-fölül már át is jöttek". Idén 4600 határsértőt fogtak már el, a migráció mint fenyegetés velünk él és lesz is – jelentette ki. 

Felhozta azt is, hogy az EU bevándorlásért felelős biztosa, "egy svéd asszony", nemrég azt mondta, hogy a bevándorlók nélkülözhetetlenek a gazdaság számára, és kellenek a járvány utáni helyreállításhoz. "De mi ebből nem kérünk, mi ennek pont az ellenkezőjét gondoljuk, a magyar emberek nem kérnek ebből a gondolkodásból, még akkor sem, ha rövid távon olcsóbb lenne beengedni őket, mint megállítani" – fejtegette.

Szerinte ráadásul a magyarok mindig várkapitányok is egyben, mert egész Európa határát védjük, ez 2015 óta 600 milliárd forintba került. Ez annyi, mint amennyi szja-t idén visszaadnak a családosoknak, közben Brüsszel pedig "nem segít, sőt, hátbalő bennünket". Orbán szerint arra adnának pénzt, hogy hozzanak be bevándorlókat, de arra, hogy védekezzenek, nem. Ez mindig elő is kerül a miniszeterelnökök tanácskozásán, ahol komoly viták vannak, mert a nyugati országok egy része, például az új német kormány is kimondja, hogy bevándorlóország, Magyarország, Lengyelország viszont nem akar az lenni, és

"nem fogjuk azt mondani, hogy a muszlim felnőttek kiváltják a saját keresztény gyerekeinket, ez egy erős életösztön."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.