Orbán a Fidesz szlogenjét elemezte reggeli rádióinterjújában

Belpol

Az interjú egyik kérdése az volt, hogy miért választották a "Magyarország előre megy, nem hátra" szlogent. 

Teljes kampányüzemmódba kapcsolt Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjújában a Kossuth Rádióban a műsorvezető Nagy Katalin hathatós asszisztálása mellett, aki azzal a felvetéssel kezdte meg a beszélgetést, hogy a baloldal vajon miért támadja a járvány elleni védekezést.

Orbn válaszként először a koronavírus omikron variánsáról kezdett beszélni, mondván ez egy új kihívást jelent, mert az omikron szélsebesen terjed, gyorsabban, mint bármely korábbi variáns, de az erő, amivel ránk tör, gyengébb, mint a korábbiaknál. A napi jelentések szerint nő a fertőzöttek száma, de a lélegeztetőgépen lévőké például most csökkent, a kórházban lévőké pedig lassabban nő, mint máskor. 

Orbán elismételte, hogy február 15-től új szabályok lépnek életbe, csak az a 18 éven felüli minősül oltottnak, aki már megkapta a 3. oltást is, vagy a második oltás óta még nem telt el 6 hónap, a védettségi igazolvány átalakul oltottsági igazolvánnyá. A karanténszabályok is változtak, 7 napra csökkent, de 5 nap után negatív teszttel szabadulni lehet. Januárban minden csütörtöktől szombatig regisztráció nélkül lehet oltást kapni a kórházi oltópontokon és járási szakrendelőkben, emellett honvédségi oltóbuszok járják az országot. 

Orbán ezután fordult rá a baloldal ekézésre, arról beszélt, hogy mindenhol vita van a védekezésről, de a magyar baloldal kilóg az európai gyakorlatból azzal, hogy kamuvideókat gyártottak, tényeket hamisítottak, és hogy "úgy vitatkoztak a védekezésről, hogy közben gyengítsék azt". Orbán szerint ugyanis vitatkozni kell arról, hogy milyen a jó védekezés, de ezt úgy kell megtenni, hogy közben ne gyengítsék a védekezést, viszont szerinte ahogy a magyar baloldal támadja a védekezést, azzal leértékeli az orvosok munkáját, miközben az orvosok és az egész egészségügyi rendszer mindent megtesz és elismerést érdemelnek. Amikor azt mondják, hogy az egészségügyi rendszer gyenge, abban benne vannak az orvosok és az ápolók is, akik egyáltalán nem gyengék, nem gyengén van megszervezve az oltás sem. 

"A vírus elleni védekezésre legyünk büszkék"

– mondta Orbán, sorolva, hogy büszkének kellene lenni az orvosokra, ápolókra, közigazgatási szakemberekre. "Jó ország ez, de mindig érzek a baloldalban egy olyan stichet, hogy nem tud különbséget tenni a kormány és az ország támadása között" – tette hozzá. 

A következőkben a műsorvezető a kínai vakcinákról szóló vitákat hozta fel, Orbán erre közölte, hogy "a kínai vakcinákról folyó vitát könnyen lehet zárójelbe tenni, mert a WHO akkreditálta és jóváhagyta". Szerinte lehet mondani bármit, de ezek tudományos kérdések. "Elég régóta nyomom az ipart, de akkor sem venném a bátorságot a vakcinák minősítésére" – tette hozzá, majd kijelentette, hogy az üzleti érdekek is szakmai köntösben jelennek meg, a WHO viszont a kínai vakcinát jónak találta. 

Az interjú ezután olyan lényeges kérdéssel folytatódott, hogy miért választották a "Magyarország előre megy, nem hátra" szlogent. Erre Orbán közölte: 

"a politika olyan világ, amely közel van a költészethez",

és az a jó, ha olyat mondanak, ami sok dolgot indít el az emberek fejében, erről a szlogenről is sok minden juthat az emberek eszébe.

Majd kifejtette, hogy ő személy szerint miért szereti: azért, mert "benne van az a küzdelem, amit Magyarország az elmúlt 12 évben folytatott", ugyanis szerinte 2010-ben ez az ország egy tönkretett ország volt, "kivéreztették és tönkretették", de 12 év alatt a baloldali kormányzás bűneit kijavították. Előre ment az ország, de most jönnek azok, akik 2010-ig "baloldali politikusokként csődbe vitték az országot", mondván hogy készen állnak, hogy átvegyék a kormányzás, de ez Orbénnak azt jelenti, hogy az ország hátrafele menne, mert – mint fogalmazott – "megint csődbe fogják vinni az országot, mert ehhez értenek". 

Majd azt fejtegette, hogy nem is csak 2010-ig követtek el "hibákat és bűnöket", hanem 2010 után az ezen hibák kijavítására hozott döntéseket sem támogatták a parlamentben, és nem zavazták meg az adócsökkentéseket, most meg például az élelmiszerárstopot is megtámadták. "Az előre menjünk, ne hátra arról szól, hogy tanuljunk a saját közelmúltbeli történelmünkból, hogy ha sikerült kijavítani a korábbi hibákat, akkor miért fordulnánk vissza? Jól írja le azt a helyzetet, amelyben vagyunk, és segítséget nyújt az eligazodáshoz" – boncolgatta Orbán, hogy milyen jó szlogent is találtak. 

A következő kérdésben Nagy Katalin műsorvezető hosszan beszélt maga is az "ellenzék miniszterelnök-jelöltjéről", mondván azt ígérte, hogy nem fog visszatérni a 2010 előtti világhoz, de már az árulókat keresi, ha valami nem jól megy éppen, és hogy közben mindig visszatérnek például az egészségügy magánosításához. Az Orbánhoz intézett kérdés arról szólt, hogy "vajon miért van ez"? Orbán szerint neki nem feladata találgatni, de az egészségügy magánosítása egy üzleti dolog, és szerinte "a baloldal" abban érdekelt, hogy "a korábbi kenyéradó gazdáinak utat nyisson", valójában viszont arról akarnak meggyőzni mindenkit, hogy ne a magyar állam kezében legyen az egészségügy.

Orbán szerint jó dolog a magántőke, és ha valaki akar, szálljon be az egészségügybe, de

"a befizetett biztosítási pénzeket nem fogjuk odaadni magánvállalkozásoknak".

Hozzátette, olyan egészségügy nincs, amin ne lehetne javítani, a magyar egészségügyön is lehet, a kórházak fejlesztése, orvosok béremelése is folytatódik, fejleszteni kell, de ez nem azt jelenti, hogy az államnak ki kell ebből vonulnia. Közölte, hogy személyes meggyőződése, hhogy Magyarországon az államilag tulajdonolt, felügyelt egészségügynek kell működnie, mert nem vagyunk gazdag ország, a privatizálás pedig azt jelenti, hogy a kispénzűek nem fognak egészségügyi ellátáshoz jutni. 

Végül Nagy Katalin a migrációs nyomást hozta fel témának, mire Orbán kifejtette, hogy bizony nő, 2020-ban 45 ezer illegális bevándorlót fogtak a határnál, 2021-ben 122 ezret, az illegális határátlépési kísérletek száma valóban nő. "Néha megfordulok a határvidéken, beszélek a katonákkal és rendőrökkel, tartok szemlét, az emberek nem is tudják, micsoda munkát végeznek" – emlékezett meg Orbán a szolgálatot teljesítőkről. Mint modnta, vannak fizikai összecsapások is, de erőfölényben vannak, viszont az állandó készenlét az, ami megviseli őket, mert ha lankad a figyelem, akkor "alul-fölül már át is jöttek". Idén 4600 határsértőt fogtak már el, a migráció mint fenyegetés velünk él és lesz is – jelentette ki. 

Felhozta azt is, hogy az EU bevándorlásért felelős biztosa, "egy svéd asszony", nemrég azt mondta, hogy a bevándorlók nélkülözhetetlenek a gazdaság számára, és kellenek a járvány utáni helyreállításhoz. "De mi ebből nem kérünk, mi ennek pont az ellenkezőjét gondoljuk, a magyar emberek nem kérnek ebből a gondolkodásból, még akkor sem, ha rövid távon olcsóbb lenne beengedni őket, mint megállítani" – fejtegette.

Szerinte ráadásul a magyarok mindig várkapitányok is egyben, mert egész Európa határát védjük, ez 2015 óta 600 milliárd forintba került. Ez annyi, mint amennyi szja-t idén visszaadnak a családosoknak, közben Brüsszel pedig "nem segít, sőt, hátbalő bennünket". Orbán szerint arra adnának pénzt, hogy hozzanak be bevándorlókat, de arra, hogy védekezzenek, nem. Ez mindig elő is kerül a miniszeterelnökök tanácskozásán, ahol komoly viták vannak, mert a nyugati országok egy része, például az új német kormány is kimondja, hogy bevándorlóország, Magyarország, Lengyelország viszont nem akar az lenni, és

"nem fogjuk azt mondani, hogy a muszlim felnőttek kiváltják a saját keresztény gyerekeinket, ez egy erős életösztön."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.