Orbán a NOB elnökével tárgyalt

  • narancs.hu
  • 2017. július 23.

Belpol

Vajon miről volt szó?

Meglehetősen szűkszavú tartalommal rukkolt elő az MTI, közölve, hogy Orbán Viktor Thomas Bachot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét látta ma munkaebéden, de arról nem szól a fáma, miről is beszéltek pontosan. A sajtófőnök annyit mondott, hogy „a NOB vezetője a megbeszélésen elismerését fejezte ki Magyarországnak a FINA vizes-világbajnokság magas színvonalú megrendezéséért”. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy Orbán valószínűleg rommá dicsérte a vizesvébé új létesítményeit, és biztosította az elnököt, hogy a budapesti olimpia a későbbiekben is nagy politikai támogatottságot fog élvezni – az meg, hogy mit gondolnak a fővárosiak, nem érdekes.

E feltételezésnek nemcsak ez a munkaebéd ad alapot, hanem Orbán néhány nappal ezelőtti kijelentése:

„Nincs olyan rendezvénye a világnak, amit Budapest városa ne tudna megszervezni. A vizes-világbajnokság a bizonyíték arra, hogy ez így van.”

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.