A már bejelentett nyugdíj-kiegészítésről, inflációkezelésről, brüsszeli pénzekről, ukrajnai helyzetről is beszélt Orbán Viktor szokásos pénteki interjújában a Kossuth rádión, melyet a hvg.hu szemléz.
"Nem" – ezt a rövid választ arra a kérdésre, hogy megengedheti-e magának egyáltalán a költségvetés, hogy a csütörtökön bejelentett nyugdíjkiegészítésre elköltsön összességében 190 milliárd forintot. Mint fogalmazott:
minden évben többet költünk el, mint amennyit megtermelünk, a kettő közötti különbözetet valahogy el kell tüntetni, hitelt szoktunk felvenni, amit aztán hosszú időn keresztül görgetünk magunk előtt".
A kormányfő szerint akkor leszünk majd "nagyon erős, stabil és boldog ország, amikor a költségvetés plusban zár", de még nem tartunk itt. Ami a nyugdíjkiegészítés költségvetési terhét illeti, megjegyezte: "nem engedhetjük meg, de mégis megtesszük". Ezt azzal magyarázta, hogy a költségvetés sajnos deficites, de egyrészt ez már "a kommunisták óta" így van, másrészt nem engedheti meg magának a kormány, hogy elvesz a nyugdíjasoktól. Mint mondta: az idősek ezt megérdemlik a ledolgozott élet után, amúgy pedig "ők nagy többségben mindig támogatták a nemzeti kormányt", és ez kölcsönös. Úgy fogalmazott:
mi nem számokban gondolkodunk, hanem nemzetben, családban, így ezt mi odaadjuk."
A miniszterelnök is elismerte a műsorban, hogy a nyugdíjkiegészítésre is a vártnál magasabb infláció miatt van szükség, de ezt a magas inflációt Orbán Viktor a háborúval, az elhibázott brüsszeli szankciókkal és az emiatt dráguló enbergiahordozókkal magyarázott. Ami pedig az infláció elleni küzdelmet illeti, ahogy hétfőn a parlamenti szezonnyitó beszédében is, élesen bírálta a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bankot. Úgy fogalmazott:
a jegybanknak beletört a bicskája az infláció elleni küzdelembe, mert nekik csak bicskájuk van, ide pedig fejsze kell."
Szerinte "egy darabig a hagyományos ösvényen haldva" kezelték az inflációt, de "be kellett látni egy idő után, hogy ez nem fog menni". Amíg "az infláció bokor volt, nem volt gond, de fává terbélyesedett, így át kellett venni az infláció kezelését és annak felelősségét is a jegybanktól" – sorolva az intézkedéseket: ársapka, kamatstop, kötelező akciózás, és "sanyargatni kezdtük, vagy mefogtuk a fülét a multiknak".
Ami az inflációt illeti, Orbán Viktor ismét megígérte, hogy mivel "2023 az infláció letörésének éve", az év végére egyszámjegyűre le is szorítja a kormány az inflációt, ebben jó úton haladnak, például "sikerrel törtük le az áremelkedéseket". Orbán a jegybank számait hozta példának, hogy jövőre mi várható: "valahol 4-6 százalék" kötül. A kabinet továbbá úgy számol, hogy várhatóan a harmadik negyedévben már lesz gazdasági növekedés is, mert nőtt Magyarország versenyképessége az elmúlt időszakban, így a kormányfő optimistán úgy becsülte, hogy "2024 pedig már a gazdasági növekedés visszaépítésének éve lesz".
A háború témájára áttérve Orbán Viktor arról beszélt, azzal szokták bíztatni magukat nemzetközi konfliktusokban, hogy "a magyaroknak nem igaza van, hanem igaza lesz". Megjegyezte: "ez nem a mi háborúnk, ez egy szláv testvérháború két ország között, bár nem kétséges, hogy az egyik megtámadta a másikat." A kormány célja szerinte az, hogy elszigetelje, lokalizálja a háborút, miközben a Nyugat "globalizálná", belefolyna.
Ukrajna uniós tagságáról Orbán Viktor úgy vélekedett: "minden európai uniós tagállanak ehhez hozzá kell járulnia, ahogy elnézem a magyar parlamentet, nem látom azt a leküzdhetetlen vágyat, hogy két éven belül megszavazza Ukrajna EU-tagságát". Megjegyezte: kérdés, szabad-e egy olyan országgal a tagságról tárgyalni, amelyik háborúban van, méghozzá területi háborúban, hiszen "így azt sem tudjuk, mekkora a területe, hiszen még háború van".
Az interjúban természetesen előkerült a téma, hogy miért nem kapja meg "a neki járó" az uniós források Magyarország Brüsszeltől. A miniszterelnök válasza szerint lehet összefüggés az Ukrajnának adni kívánt pénzek – ez szerinte már elfogyott – és a Magyarországnak járó pénzek visszatartása között. "Mindenre egyszerre nincs" – állapította meg a kormányfő. Szerinte az össszefüggés az, hogy
azért nem kapja meg Magyarország a pénzt, mert lehet, hogy annak egy része már Ukrajnában van és az a pénz már nincs is meg."
A kormányfő szerint a Magyarországnak járó pénzek folyósításánál "időhúzás van, már 3 milliárd euróval tartozik körülbelül Brüsszel Magyarországnak". Szerinte – 400-as árfolyamon számolva – 1200 milliárd forint. A miniszterelnök itt utalt a hétfőn az Európai Bizottságtól kapott kérdéssorra, amelyben például arról érdeklődtek, "van-e elég irodahelyiség a bíróknak". Megjegyezte:
lehet ilyen kérdéseket feltenni, azon túl, hogy semmi közük hozzá, de ezek komolytalan kérdések, az egész vita abszurd, mindenki érzi, hogy Magyarország minden vállalást teljesített, Brüsszel meg nem akarja ideadni a pénzt."
"Ha arról kérdezne, mikor lesz ennek vége, azt mondanám, hogy a brüsszeli bürokraták a lengyel választás eredményére várnak" – tette hozzá, megjegyezve: Brüsszelben "abban reménykednek, hogy ott baloldali kormány jön, akkor Magyarország majd egyedül marad és könnyebben elbánnak velünk". Amiben viszont nemrég elmozdulás történt Brüsszelben, az Orbán szerint a "migrációs paktum". A migrációval szerinte vagy nem tud mit kezdeni az Európai Unió, "mert nem a történelem, a gyerekek és az unokák horizontján" vizsgálja a kérdést, amúgy pedig rossz válaszokat is ad rá szerinte.
