Október végéig legalább hatvanmilliárd forintot rendezniük kellene a kórházaknak a beszállítók felé felhalmozott tartozásból, amely szakmai szövetségük szerint szeptember végére meghaladhatja a százmilliárd forintot. Tavaly egész évben gyűlt össze hatvanmilliárdnyi tartozás, idén ezt május végére elérték a kórházak – nyilatkozta a Szabad Európának Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
A teljes hazai kórházi rendszerben több mint négyezer beszállítócég működik, ebből körülbelül ezer orvostechnikai, a többi egyéb áru és szolgáltatás, ami a kórházak működéséhez szükséges – mondta a főtitkár.
Amikor a Magyar Államkincstár adatokat közöl a kórházi tartozásokról, akkor már csak az államháztartás alá tartozó intézmények adósságát teszi közzé – az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozókat –, mert
2021 augusztusában négy egyetemi kórház kikerült az államháztartás alól. Ezen intézmények adósságai azóta már nem jelennek meg a kórházak összesített tartozásában.
A teljes képet azonban az egyetemi kórházak adósságával együtt kapjuk meg, ráadásául idén július 1-jétől hat továbbit csatoltak a négy egyetemi kórházhoz. Pécshez hármat, Szegedhez kettőt, Debrecenhez egyet – ismertette Rásky László. A kórházi beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség ezért minden hónapban lekéri az egyetemek előző havi tartozásállományát.
Az államkincstár közlése szerint június végén 70,2 milliárd körül volt az adósságállomány, ami júliusra 62,8 milliárdra csökkent, de augusztusra már 71,5 milliárd forintra nőtt. Az egyetemekkel együtt azonban a kórházak adóssága folyamatosan nő, számításaik szerint júliusban meghaladta a kilencvenmilliárdot, majd
augusztusra 93,7 milliárdra emelkedett az intézmények által ki nem fizetett összeg a beszállítók és a közműcégek felé. Ez történelmi rekord
– jegyezte meg a szövetség főtitkára.
Szeptemberre még nincs végleges adat, csak október 23. után lesz, de a tagságtól tudják, hogy a beszállítóknak továbbra sem fizetnek a kórházak, ami azt jelenti, hogy havi átlagosan nyolcmilliárdos tartozásnövekedéssel számolva nagy valószínűséggel szeptember végére meghaladja a százmilliárd forintot a kórházak tartozásállománya. „Ez az orvostechnikai beszállítócégek működését tekintve már horror” – fogalmazott.
Rásky László szerint nagyon sok kis- és középvállalkozás is szenved a helyzettől. Mint mondta, július elején egy konferencián Takács Péter egészségügyi államtitkár arra utalt, hogy nyáron lesz részleges konszolidáció, körülbelül az adósság fele. Később kiderült: a kormány összesen több mint hatvanmilliárd forintot adott a kórházaknak adósságrendezésre, viszont így a számok nem stimmeltek,
sehogy sem jött ki, hogyan nőhetett augusztusra mégis 93,7 milliárdra a tartozás.
A kormány azt kommunikálta, hogy a pénzt a kórházak tavalyi és idei rezsitartozására adta a rezsivédelmi alapból. Elvileg csak erre a célra lehetett volna fordítani, de a kormányhatározatban ezt nem rögzítették, pedig korábban mindig szigorúan leírták az adósságrendezés sorrendjét – mondta a főtitkár.
Később kiderült, hogy a kórházak nem kapták meg a béremelések fedezetét, ezért a rezsivédelmi alapból adósságrendezésre kapott pénz nagy részét is bérekre költik a szövetség szerint.
A kórházi beszállítók lényegében egy fillért sem kaptak ebből – jelentette ki Rásky László. Szerinte ezt igazolja belső felmérésük is, amely szerint július 15. és szeptember 15. között az orvostechnikai beszállítók lejárt követelésállománya egyértelműen nőtt a válaszadók 99,4 százalékánál.
A közműtartozások összege is csak kicsivel csökkent, 12 milliárdról 9,5 milliárdra állami szinten, amelynek nagy részét a kórházak adják. „Fura módon, miközben a rezsire adott finanszírozást az állam, az nem jelent meg ott, csak kismértékben csökkent a tartozás” – fogalmazott. Ebből arra következtetnek, hogy a több mint hatvanmilliárdos forrás nagy részét a kórházak bérre költötték és tervezik költeni, mert arra nem kaptak fedezetet.
Rendkívül rossz a hangulat a beszállítócégek körében. Ha október végéig nem lesz adósságrendezés, később már nem lesz miről beszélni – mondta Rásky László szerint az egyik vállalat vezetője.
A kormány egészségpolitikájáról ebben a cikkünkben beszél a Magyar Orvosi Kamara elnöke:
