Valaki mozgolódik Iványiék szegedi iskolája körül

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 28.

Belpol

A szülői értekezleten megjelent a vásárhelyi református lelkész, aztán elment.

A Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) által fenntartott szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Középiskola ugyanúgy bajban van, mint az Iványi Gábor vezette egyház többi iskolája, otthona. Az intézmény működésére nemrég 10 millió forint támogatást szavazott meg a szegedi közgyűlés.

A történet meglepő új fejleményeiről most a szeged.hu számol be.

A szegedi önkormányzati hírportál írása szerint a szegedi iskola jelentős számban foglalkozik olyan gyerekekkel, akik adottságaik miatt az állami oktatási intézményrendszerben nem boldogultak. Az érintett gyerekek szüleit nyilván az motiválja, hogy a tanulás folytatódhasson ugyanilyen körülmények között – ha máshogyan nem megy, akár új fenntartóval.

A portál cikke szerint egy szülő, Mészáros Edit felhívást tett közzé. Összejövetelt szervezett a szülőknek, de nem az iskolába, mondván, hogy a fenntartó ahhoz nem járult hozzá. A találkozóra azért elment ifjabb Iványi Gábor is, akivel azonban a jelenlévők nem álltak szóba. A tudósítás szerint egy ideig jelen volt az összejövetelen Bán Csaba, a hódmezővásárhelyi Ótemplomi Református Egyházközség lelkésze.

Ő egy másik történet fontos szereplője:

 A találkozón szóba került, hogy meg kellene menteni az iskolát, mert nem biztosított a tanulási problémákkal küzdő gyerekek jövője, és erre a helyzetre megoldást jelenthet akár az is, hogy más fenntartó venné át az iskolát. 

Az is kiderült, hogy a szülők segítséget kaptak a Dodekaéder Alapítványtól, amely szintén tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel foglalkozik, és – ez talán a történet szempontjából lényegtelen, csak érdekes – vezetője 2022-ben Gattyán György Megoldás Mozgalmának jelöltjeként indult az országgyűlési választáson. Az alapítvány kapcsolatban áll a hódmezővásárhelyi Aranyossy-iskolával, amely ugyanilyen profillal működik, mint a Wesley-iskola, és a fenntartója az Ótemplomi Református Egyházközség. Bán Csaba ezért lehetett jelen a szegedi szülői találkozón.

A szeged.hu cikke szerint meg lehet érteni a szülők aggodalmát, de „a jelenlegi helyzetben azért van más megoldás is, mint közreműködni abban, hogy az évtizede működő intézményt egyszerűen áttolják egy másik fenntartóhoz: civilek már szerveznek gyűjtést, hogy számos, de havonta kisösszegű, rendszeres befizetésekkel biztosítsák az iskola további működését.”

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.