Az év vége előtt a kormánypárti Mandiner után a szintén baráti TV2-nek is interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök, aki Gönczi Gábor műsorvezető kérdéseire azt fejtegette, hogy bár korábban azt gondolta, merész célkitűzés az év végéig 10 százalék alá vinni az inflációt, most nem zárja ki, hogy december végén 7 százalék körül lesz, jövőre pedig bár 6 százalékos inflációval tervezték a költségvetést, akár 5 százalék is lehet. Orbán szerint jó pályán van a gazdaság, és reális célkitűzés, hogy 2024-ben meginduljon a gazdasági növekedés.
Megint megismételte, hogy nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, mert háborúban áll és nem lehet tudni, hogy épp mekkora. Hozzátette, az uniós felvételének a hatásait "mérnöki pontossággal" ki kell számítani, mert a mezőgazdaságot az ukrán csatlakozás agyonvághatja, és a fuvarozók is bajba kerültek; illetve megint azt hangoztatta, hogy Ukrajna felvétele esetén Magyarország kikerülne a támogatott országok köréből.
Ukrajna jelenlegi pénzügyi támogatásáról azt mondta, a magyar álláspont az, hogy a költségvetésen kívül oldják meg ezt a kérdést, és ne keverjék össze a költségvetéssel, mert akkor a végén a tagok, köztük Magyarország is, kárvallottjai lesznek annak, hogy Ukrajnát megsegítették. Arra a kérdésre, hogy mire lehet számítani a következő, jövő év februárjában esedékes uniós csúcstalálkozón, Orbán Viktor úgy felelt: az égzengés és mennydörgés mellett "kénköves villámokra".
Arról, hogy nem volt a teremben, amikor az Európai Tanács döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával Orbán azt mondta, "meg kellett volna állnunk, gondolkodnunk, számolnunk és még egyezkednünk kellett volna egymással, hogy belevágjunk-e ebbe a kalandba" - mondta, hozzátéve: Magyarországnak el kellett kerülnie, hogy rákényszerítse akaratát a "26 megveszekedett ország". Az volt a nehéz, hogy miként "maradjunk ki ebből az egészből, úgy, hogy közben életben is maradjunk" – fogalmazott. Azt is mondta, hogy az orosz-ukrán "a szlávok belső ügye", amit egymással kell lerendezniük, a világnak pedig az a jó, ha ez a háború nem válik az egész világot magába olvasztó háborúvá. Ismét csak tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazott.
Orbán szerint három baj gyötri Európát és Magyarországot: az orosz-ukrán háború, az izraeli terrorcselekmények miatti növekvő terrorfenyegetettség és a délről érkező migrációs nyomás növekedése.
Szokás szerint szólt az ellenzékről is, amely szerinte nyíltan – talán még büszkén is – arról beszél Brüsszelben, azért dolgozik, hogy a magyarok ne kapják meg azt a pénzt, amely egyébként az uniós költségvetésből jár az országnak. "Szerintem ez túl van az értelmes és normális politikai párbajok világán" – jelentette ki Orbán, aki szerint a baloldal úgy kapott pénzt az előző kampányban, hogy ha nyernek, akkor cserébe teljesíteni kell külföldről érkező elvárásokat, a "szuverenitásvédelminek" nevezett törvény pedig szerinte azt a célt szolgálja, hogy a magyarok maguk "dönthessék el, mi történjen ebben az országban", e döntéseket pedig külföldiek pénzzel ne befolyásolhassák.
A kormányfő szerint ezt az összefüggést jól értik a magyarok, hiszen a magyar történelem is megmutatta: "vannak hazafiak, akik küzdenek a hazáért, (...) vért is adnak a szabadságért, és mindig vannak, akik meg elárulják a hazát". Azt mondta, hogy ez az "ismerős minta" ma is megfigyelhető.
Amikor arról kérdezték, hogy mire lehetünk nagyon büszkék 2023-ban, a miniszterelnök a két magyar kutató Nobel-díját tette első helyre. Úgy fogalmazott: nem csak azért, mert a Nobel-díj nagy dolog, de van egy üzenete annak, hogy biológiai Nobel-díjat kap valaki, aki "valahol ott a Jászság-Kunság környékén született" egy olyan családban, ahol az apa hentesmester volt. A másik Nobel-díjasunk Mórról jön egy olyan családból, ahol az édesanya otthon nevelte a gyereket, az édesapa pedig fizikai munkából tartotta fenn a családot – hangsúlyozta.
Arról beszélt, hogy az ember első helyen a saját szüleinek hálás, aztán a tanárainak, akik megtanították írni-olvasni, kijárja a magyar iskolákat, elmegy külföldre, megkapja a kutatás lehetőségét, "pénzt, paripát, fegyvert, laboratóriumot, mestereket", és innen a magyar ugarról egyszer csak, Mórról meg onnan a Jászságból itt van két Nobel-díj – fogalmazott.
A labdarúgó-válogatott kijutását az Európa-bajnokságra úgy értékelte, hogy "az inkább kötelező". Orbán szerint az, hogy volt két-három rossz évtized, nem szabad, hogy odavezessen, hogy "leértékeljük saját magunkat". Magyarország kétszer játszott világbajnoki döntőt, ebből azért nincs sok a világon, a "mi mércénk ez" – jelentette ki, hozzátéve, hogy egy kétszer vb-döntőt játszó magyar válogatottól elvárható, hogy kijusson egy Európa-bajnokságra.
Az ünnepi készülődésről azt mondta, neki leginkább az a dolga, hogy befűtse a kemencét, és feltegye a csúcsdíszt a fenyőfára.
Zárásként Orbán Viktor azt üzente minden magyarnak, hogy akármilyen nehézség van is, ha az ember jó ügy mellett kötelezi el magát, és nem adja fel, hanem csinálja és kitart mellette, akkor a végén a dolgok jóra fordulnak. "Ezt a magyarok szerintem tudják, csak ki kell bírni" – fogalmazott a miniszterelnök.
