Orbán az Aszad gépéről szóló álhírről: „Valakik bele akarták keverni Magyarországot egy tűzforró konfliktusba”

  • narancs.hu
  • 2024. december 13.

Belpol

A miniszterelnök szerint január 20. után hatalmas fordulat jön a világban.

Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt, a magyar diplomácia erőn felül teljesített, mindent megtettek, ami tőlük telik, magyar kezdeményezésre az asztalon van egy ajánlat, hogy legalább karácsonykor senki se haljon meg az orosz-ukrán háborúban.

„Az egyik fél ezt láthatóan elutasította, a másik fél elfogadta”

– mondta a Telex összefoglalója szerint a miniszterelnök, aki úgy folytatta: „Az olimpia is egy alkalom lett volna arra, hogy egy európai civilizációs hagyomány alapján megszakítsuk legalább néhány napra a háborút, az nem sikerült. Most itt a karácsony, érdemes volt tenni egy kísérletet, ezt tette Magyarország. Szerintem úgy járt el Magyarország, mint ami egy ezeréves európai államtól elvárható.” Orbán ezután megjegyezte, szerinte a világ sokkal nagyobb változás előtt áll, mint azt sokan gondolnák. 

A miniszterelnök tűzszüneti javaslatról tett kijelentése egész egyszerűen nem igaz. Az az állítás, miszerint Ukrajna elutasítja a tűzszünetet, az orosz narratíva része, mint ahogy azt ebben a cikkünkben megírtuk. Ugyanitt írtunk arról, hogy Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyan arról beszélt, Moszkva támogatja a magyar miniszterelnök erőfeszítéseit, ám két nappal ezelőtt, Vlagyimir Putyin és Orbán telefonbeszélgetése után az orosz elnöki hivatal azt közölte, Putyin „felvázolta alapvető értékelését az Ukrajna körüli helyzet jelenlegi alakulásáról és a kijevi rezsim destruktív irányvonaláról, amely továbbra is kizárja a konfliktus békés rendezésének lehetőségét” – ugyancsak Ukrajnára tolva ezzel a háború folytatódásának felelősségét. Volodimir Zelenszkij amúgy nem utasított el semmit, ezt igazából Orbán terjeszti; az ukrán elnök Putyin és a magyar kormányfő egyórás telefonbeszélgetésére azzal reagált, egyik fél tájékoztatásából sem derül ki, tulajdonképpen jutottak-e bármire. Mindezekkel e helyütt foglalkoztunk:

Úgy véli, január 20. után néhány nappal mindenki számára világos lesz, hogy amint az amerikai elnök hivatalba lép, a világban hatalmas fordulat jön. „Én most beszéltem az amerikaiakkal, az oroszokkal, beszéltem az európaiakkal, beszéltem a törökökkel, és biztosan mondhatom, hogy amint hivatalba lép az amerikai elnök, a világ egy hatalmas fordulatot hajt majd végre. Most még egy veszélyes időpontban vagyunk, mert Amerikának van új elnöke, de csak január 20-án lép hivatalba. Németországban megbukott a kormány, Franciaországban szétesett a kormány, és Szíriában, amely a legnagyobb migránskibocsátó ország volt az elmúlt évtizedben, pedig egy zavaros helyzet állt elő, ott is szétesett a kormány” – fejtegette a kormányfő.

Románia és Bulgária Schengeni-csatlakozásával kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, a magyar EU-s elnökség sokat tett a két ország schengeni tagságáért. Úgy fogalmazott, „a viharvert román-magyar kapcsolatok történetében ez egy napfényes délután”, a bolgárokkal pedig „soha semmilyen bajunk nem volt, egy baráti nép, csak a legjobbakat tudjuk róluk mondani a történeti emlékeink alapján, és örülünk, hogy tudtunk nekik segíteni.”

Orbán beszélt arról a múlt vasárnapi álhírről is, amely szerint a bukott szír elnök, Bassár el-Aszad gépe Budapestre érkezhetett. Erről az értesülésről később kiderült, hogy nem volt igaz. A kormányfő értékelése szerint ezzel „valakik” bele akarták keverni Magyarországot a „tűzforró” szíriai konfliktusba, „ami azt jelenti, hogy célponttá akarták tenni Magyarországot.”

„Tudnunk kell, hogy kik voltak ezek, és miért tették, amit tettek. Ez a nemzetbiztonsági szolgálatok feladata, hogy felderítsék. Ezzel nem lehet játszani, itt a magyar emberek biztonságáról van szó”

– mondta a miniszterelnök. Ezután újra arról beszélt, hogy 2025 milyen fantasztikus év lesz, a kormány arra számít, hogy 3 százalék föltti lesz a gazdasági növekedés. „Kijövünk ebből a háborús helyzetből, látjuk az alagút végét, és végre mindenki azt érezheti, hogy van értelme a munkájának” – fogalmazott Orbán.

Till Tamás gyilkosának elfogásával kapcsolatban azt mondta, az egyik tanulság ebből az, hogy az eltűnt gyereket keresni kell. Ezután a rendőröket méltatta, akik komolyan veszik a hivatásukat, a bűnüldözést. „Minden jogi vitát mellőzve csak azt tudom mondani: igazságnak lennie kell” – tette hozzá Orbán Viktor.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.