Orbán elmagyarázta a közmédiában, hogy „tisztességes eredményt” értek el

  • narancs.hu
  • 2024. június 10.

Belpol

Két ellenzéket kellett legyőzniük és ez sikerült. 

„Ilyen háborús időkben, ilyen nehéz körülmények között egy gyötrelmes háborús, inflációs évvel a hátunk mögött, egy jó gazdasági esélyeket teremtő növekedés megindítása előtt ebben a helyzetben azt mondom, 14 százalékot ráverni a másodikra az egy tisztességes eredmény” – fogalmazott Orbán Viktor a közmédiának adott interjújában. 

A miniszterelnök szerint az európai parlamenti választáson sikerült lelassítani az európai politikusok „egyre gyorsuló ütemű” háborúba sodródását. „Meg is lehet állítani, mert Franciaországban – ami a legerősebben a háború mellett érvelő ország volt – valódi politikai földindulás történt. Ott ki kell írni, illetve ki is írtak már egy parlamenti választást, mivel olyan nagy erővel és nagy arányban nyertek a békepártiak. Ha a békepártiak tudnak nyerni a parlamenti választáson is, akkor azt gondolom, hogy az első félidőt megnyertük. Egy null ide, Európában a békepártiak győztek” – magyarázta.

 
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad az M1 aktuális csatornának a Karmelita kolostorban 2024. június 10-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

Az ellenzékről szólva kifejtette, amikor nekiindultak a választásoknak, tudta, hogy a kormánypártoknak két ellenzéket kell majd legyőzniük, a régit és az újat. Kiemelte: legyőzték mindkettőt. Ezt a kormányfő különösan értékes eredménynek nevezte, mert – ahogy fogalmazott – két különböző ellenzékkel kellett megküzdeniük. „Ha ez egy parlamenti választás lett volna, akkor nagyjából olyan erőviszonyok lennének a kormánypárti mandátumok számát tekintve, mint amik most vannak a magyar parlamentben” – emelte ki. 

Orbán a parlamentben is beszélt az eredményről: mint fogalmazott, nem lehet mindig világcsúcsot úszni. Az EP-választáson egyébként a Fidesz-KDNP 44 százalékot ért el, vagyis 11 képviselőt küldhet Brüsszelbe. A második Tisza Párt hetet, a DK  kettőt, a Mi Hazánk egyet. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.