Orbán levelet írt Brüsszelbe, hogy fizessenek a határvédelemért

  • narancs.hu
  • 2021. november 2.

Belpol

590 milliárd forintot követel a határkerítés felépítéséért cserébe. 

Orbán Viktor miniszterelnök ismét felszólította Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.

A levelet Orbán Viktor angol nyelvű honlapján is közzétették, ebben Orbán az afganisztáni és belarusz fejelemények miatt egy közelgő újabb migrációs válságra figyelmeztet, ami szerinte még súlyosabb is lesz, mint ami 2015-ben volt, Orbánnak pedig meggyőződése, hogy "a jelenlegi törékeny stabilitás egyetlen záloga" az unió külső határainak védelme.

Orbán azt is írja, hogy 

a mai napig csak Magyarország több, mint 590 milliárd forintot fordított saját nemzeti költségvetéséből határvédelemre,

az elsők között épített határkerítést, amelyről azóta szerinte bebizonyosodott, hogy hatékony védelmet biztosít az uniós polgárok és az Európai Unió egésze számára, a magyar határvédelmi intézkedések pedig szerinte mintaadóvá váltak, mert kerítést épített vagy épít Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország is.

Mivel Orbán szerint a fizikai akadályok "nemcsak a leghatékonyabb határvédelmi eszközök közé tartoznak, hanem időnként a hibrid támadások által előidézett helyzetek kezelésében is nélkülözhetetlenek", ezért

"mindez igazolja Magyarország hosszú idő óta hangoztatott álláspontját és finanszírozási igényeit"

– írta Orbán, aki azt is felhozza érvként, hogy október 7-én Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia belügyminiszterei már írtak egy közös levelet, amelyben szintén azt írták, hogy a fizikai határvédelmi akadályokat uniós költségvetésből kellene kifizetni, és hogy maga Orbán is mondta már ezt az Európai Tanács ülésén.

Orbán serint ezért ideje, hogy a Bizottság megtegye azt, amit már évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie: ismerje el, hogy a külső határok védelme az európai szolidaritás vitathatatlan megnyilvánulása, és a tagállamok ez irányú erőfeszítései elismerést és támogatást érdemelnek.

"Nem lehet figyelmen kívül hagyni a jelentős anyagi, emberi és pénzügyi erőforrásokat, amelyeket Magyarország az elmúlt hat évben az Európai Unió külső határainak védelmére fordított.

Ezért ismét felszólítom a Bizottságot, hogy térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit, amelyet a Bizottság a vonatkozó szabályok téves értelmezésével és alkalmazásával mindeddig megtagadott"

– írta Orbán, majd a továbbiakban ismét azzal érvelt, hogy növekedni fog a migrációs nyomás, Európának meg kell védenie külső határait, és hogy ezt csak fizikai akadályokkal lehet megtenni. 

Orbán végül az uniós tagállamok közös felelősségét is behozza a képbe, és azt is írja, hogy az Európai Tanács már felszólította az Európai Bizottságot arra, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keretrendszer szükséges módosításaira, ami a külső határokra nehezedő nyomást enyhíteni képes, ezeket a módosításokat viszont szerinte a fizikai határvédelmi akadályok múltbeli és jelenlegi költségeinek megtérítése mellett kell végrehajtani. 

"Magyarország teljes felelősséget vállalt azért, hogy az Európai Unió déli külső határszakaszán megállítja az illegális migrációt. Most az Európai Unió felelőssége, hogy méltányos hozzájárulást vállaljon erőfeszítéseinkhez és költségeinkhez" – zárta levelét.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.