Orbán levelet írt Brüsszelbe, hogy fizessenek a határvédelemért

  • narancs.hu
  • 2021. november 2.

Belpol

590 milliárd forintot követel a határkerítés felépítéséért cserébe. 

Orbán Viktor miniszterelnök ismét felszólította Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.

A levelet Orbán Viktor angol nyelvű honlapján is közzétették, ebben Orbán az afganisztáni és belarusz fejelemények miatt egy közelgő újabb migrációs válságra figyelmeztet, ami szerinte még súlyosabb is lesz, mint ami 2015-ben volt, Orbánnak pedig meggyőződése, hogy "a jelenlegi törékeny stabilitás egyetlen záloga" az unió külső határainak védelme.

Orbán azt is írja, hogy 

a mai napig csak Magyarország több, mint 590 milliárd forintot fordított saját nemzeti költségvetéséből határvédelemre,

az elsők között épített határkerítést, amelyről azóta szerinte bebizonyosodott, hogy hatékony védelmet biztosít az uniós polgárok és az Európai Unió egésze számára, a magyar határvédelmi intézkedések pedig szerinte mintaadóvá váltak, mert kerítést épített vagy épít Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország is.

Mivel Orbán szerint a fizikai akadályok "nemcsak a leghatékonyabb határvédelmi eszközök közé tartoznak, hanem időnként a hibrid támadások által előidézett helyzetek kezelésében is nélkülözhetetlenek", ezért

"mindez igazolja Magyarország hosszú idő óta hangoztatott álláspontját és finanszírozási igényeit"

– írta Orbán, aki azt is felhozza érvként, hogy október 7-én Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia belügyminiszterei már írtak egy közös levelet, amelyben szintén azt írták, hogy a fizikai határvédelmi akadályokat uniós költségvetésből kellene kifizetni, és hogy maga Orbán is mondta már ezt az Európai Tanács ülésén.

Orbán serint ezért ideje, hogy a Bizottság megtegye azt, amit már évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie: ismerje el, hogy a külső határok védelme az európai szolidaritás vitathatatlan megnyilvánulása, és a tagállamok ez irányú erőfeszítései elismerést és támogatást érdemelnek.

"Nem lehet figyelmen kívül hagyni a jelentős anyagi, emberi és pénzügyi erőforrásokat, amelyeket Magyarország az elmúlt hat évben az Európai Unió külső határainak védelmére fordított.

Ezért ismét felszólítom a Bizottságot, hogy térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit, amelyet a Bizottság a vonatkozó szabályok téves értelmezésével és alkalmazásával mindeddig megtagadott"

– írta Orbán, majd a továbbiakban ismét azzal érvelt, hogy növekedni fog a migrációs nyomás, Európának meg kell védenie külső határait, és hogy ezt csak fizikai akadályokkal lehet megtenni. 

Orbán végül az uniós tagállamok közös felelősségét is behozza a képbe, és azt is írja, hogy az Európai Tanács már felszólította az Európai Bizottságot arra, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keretrendszer szükséges módosításaira, ami a külső határokra nehezedő nyomást enyhíteni képes, ezeket a módosításokat viszont szerinte a fizikai határvédelmi akadályok múltbeli és jelenlegi költségeinek megtérítése mellett kell végrehajtani. 

"Magyarország teljes felelősséget vállalt azért, hogy az Európai Unió déli külső határszakaszán megállítja az illegális migrációt. Most az Európai Unió felelőssége, hogy méltányos hozzájárulást vállaljon erőfeszítéseinkhez és költségeinkhez" – zárta levelét.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.