Orbán: Magyarország Kína segítségével fogja megnyerni a XXI. századot

  • narancs.hu
  • 2024. május 9.

Belpol

Orbán és Hszi Csin-ping stratégiai partnerségről beszélt, szó volt nukleáris együttműködésről és az "egy Kína" elv támogatásáról is. 

Semmiben nem hasonlít a világrend arra, ami 20 évvel ezelőtt volt, akkor ugyanis egyközpontú volt a világrend, most pedig többközpontú, ennek egyik tartóoszlopa Kína – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök késő délután Hszi Csin-ping kínai elnök társaságában tartott sajtótájékoztatóján, amely az előzetesen meghirdetett időponthoz képest több mint egy órát csúszott.

Orbán közölte, "mindig is az 'egy Kína' elvét vallottuk" (vagyis nem ismeri el Tajvan önállóságát), a kölcsönös tisztelet alapján állnak, mindig is baráti orszgként tekintettek Kínára, és nem tudott úgy fordulni a történelem kereke, hogy szembefordult volna egymással a két ország. 

Orbán hangsúlyozta, "különösen nagy szükség volt" most a kínai elnök látogatására, amikor háború dúl a szomszédban, és Európa a háború oldalán áll, Magyarország pedig az egyedüli kivétel, amely azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz. Hozzátette, ezért minden nemzetközi békekezdeményezést támogat, Hszi Csin-pingét is, mert a háború megoldása a tárgyalóasztalnál van. 

 
Hszi Csin-ping és Orbán Viktor
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
 

Orbán a gazdasági kapcsolatokat tekintve arról beszélt, hogy az elmúlt 20 évben ezek hogyan bővültek: akkor 3 milliárd dollár volt a külkereskedelmi forgalom, most 12 milliárd, 1 helyett már 7 nagyváros érhető el közvetlenül Budapestről, és míg 20 éve elköteleződést nem jelentő baráti együttműködésről van szó, most pedig már stratégiai partnerségről

Orbán elmondta, Kína meghívta Magyarországot, hogy vegyen részt a kínai gazdaság modernizációjában, Kína pedig vegyen részt a magyarban. Régen alig lehetett kínai beruházást találni Magyarországon, tavaly pedig az összes külföldi beruházás háromnegyede Kínból érkezett, jelen pillanatban 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon. Tízezreknek adnak munkát, ráadásul hozzátette, hogy ezekért a beruházásokért Magyarország versenyzik is, a magyarok büszkék arra, hogy helytállnak ebben a versenyben.

Azt ígérte, hogy Magyarország továbbra is korrekt, tisztességes körülményeket biztosít majd a kínai beruházásoknak, és hogy Magyarországon találkozhasson a kínai és a magyar technológia. 

Orbán szerint az elmúlt 100 év Magyarországnak egy "szégyenteljes évszázad volt, amit elvesztettünk", ezért most a magyaroknak az az elgondolása, hogy a XXI. századot megnyerni akarják, ehhez partnerekre és a világ legmodernebb technológiájára van szükség. Vannak területek, amelyekben Kína a világ legjobbja, ezért köszönte, hogy támogatják az együttműködést.

Orbán néhány konkrét területet is említett, amelyekben együttműködnek Kínával:

  • az elektromobilitás, a vasútipar, az IT-szektor területén,
  • befektetési együttműködési megállapodást is kötöttek,
  • magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjáról döntöttek,
  • illetve kiterjesztik a nukleáris ipar teljes spektrumára is az együttműködést.

Orbán azt mondta, Magyarországon történik Európa legnagyobb nukleáris fejlesztése, nemsokára 60-70 százalék között lesz a nukleáris energia aránya. A miniszterelnök emellett megköszönte, hogy Magyarország lesz a díszvendége a Kínai Nemzetközi Befektetési Fórumnak.

 
Hszi Csin-ping és Orbán Viktor
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
 

Hszi Csin-ping kínai elnök arról beszélt, hogy a történelem során most a legjobb a kapcsolat a két ország között, de a kétoldalú kapcsolatokat tovább kell fejleszteni, a mostani átfogó stratégiai partnerség Kína és Magyarország között az új kiindulási pont, amely újabb lendületet adhat a két ország együttműködésének. 

Hangsúlyozta a kettejük között meglévő kölcsönös politikai bizalmat, hogy mindkét fél fenntartja a szoros együttműködést, megerősítik a párbeszédet a politikai pártok között, kormányzati tapasztalatokat osztanak meg egymással, megerősítik a két ország törvényalkotásai közötti kapcsolatot, ahogy pártjaik, kormányaik között is, támogatják a központi hatalmi érdekeket. Azt mondta, nagyra értékelik, hogy Magyarország kiáll az "egy Kína" elv mellett.

Ő is beszélt a különféle szoros együttműködésekről a fejlődési stratégiákban, a Budapest-Belgrád vasútvonal építésében, feltörekvő ágazatokban. Azt is mondta, szilárd alapja van a hagyományos barátságnak a két ország között, ezt erősítik majd a két ország nyelvének kölcsönös tanításával, együttműködéssel a sport, média, a tanulás, az emberek közötti kapcsolatok terén, az összekötő járatok számának növelésével. Azt is mondta, hogy Kína támogatja Magyarországot, hogy nagyobb szerepet játsszon az EU-ban, és előmozdítsa a Kína-EU együttműködést.  

Cikkünk az e heti Magyar Narancsban a kínai kapcsolatokról: 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.