Interjú

„Kínának kellene radikálisan demokratizálódnia”

Shih-Chung Liu, a Tajpej Képviseleti Iroda vezetője

Külpol

Nő a feszültség Tajvan körül, a világ pedig az ukrajnai orosz invázió fényében igyekszik újraértelmezni a szigetország és a kommunista Kína viszonyát. A Magyarország által el nem ismert állam de facto budapesti nagykövetével, Shih-Chung Liuval (Liu Si Csunggal) a bonyolult geopolitikai helyzetben lévő ország perspektíváiról beszélgettünk. Szóba került Szijjártó Péter lángosdiplomáciája is.

Magyar Narancs: Több, mint két éve érkezett Budapestre, hogy a Tajpej Képviseleti Iroda vezetőjeként lássa el gyakorlatilag a tajvani nagykövet feladatkörét. Számos körülmény átalakult az ideérkezése óta, mennyire érzékeli a képviselet irányítójaként a megváltozott légkört?

Shih-Chung Liu: Amikor megérkeztem Budapestre, még javában tartott a pandémia első nagy hulláma, és Magyarországon erős hiány mutatkozott orvosi felszerelésben. Egyebek mellett maszkból sem volt elég – Tajvanról ekkor több százezer maszkot sikerült eljuttatnunk Magyarországra. Mi otthon sikeresen meg tudtunk birkózni a járvánnyal, és ennek a tapasztalatát szívesen megosztottuk a védekezés itteni irányítóival. Ez fontos momentum volt az itteni tevékenységem legelején, ugyanis a magyar–tajvani kapcsolatok egyfajta holtpontra jutottak az azt megelőző néhány évben.

MN: Amiben a magyar kormány Kína-politikájának jelentős szerepe lehetett.

SCL: A magyar kormány stratégiája Tajvan esetében a gazdasági és politikai kérdések éles különválasztása. A tajvani befektetések aránya Magyarországon növekszik, olyan meghatározó vállalatok hoztak ide jelentős tőkét, mint a világ egyik vezető kerékpárgyártója, a Giant, az elektromos vezetékeket előállító Sinbon vagy a Foxconn. Ha a befektetett összeg nagyságát nézzük, az összes EU-tagállam közül Magyarországra érkezik Hollandia után a legtöbb tajvani pénz. A tajpeji kormány ösztönzi is a cégeket, hogy fektessenek be ebbe a régióba, ami különösen azután vált fontos kérdéssé, hogy sok Kínában működő vállalkozást inkább más területekre vittek át a tulajdonosok. Főként persze Indonéziába, Vietnamba, Indiába helyezték át a tevékenységüket a Kínát elhagyó tajvani cégek, de rögtön ezután a kelet-közép-európai régió következett, és ezen belül Magyarország kiemelkedő célpont.

MN: És milyen a viszony politikai területen?

SCL: Ott még volna hová fejlődni. Mivel a magyar kormány látványosan igyekszik jó kapcsolatot kiépíteni a pekingi vezetéssel, ha Tajvan kérdése felmerül, vonakodnak nyilvánosan kifejezni támogatásukat az országunk ügye mellett. Személyes szinten nincs gond a kommunikációval, de a nyilvános térben egészen más a helyzet. A magyar vezetés egyensúlyozása bizonyos szempontból érthető, ugyanakkor az én feladatom, hogy a jól működő gazdasági kapcsolatok mellett a tajvani demokrácia ügyét is minél szélesebb körben megismertessem. Ideérkezésem idején és azóta is számos európai országból, valamint az Egyesült Államokból is kitiltották a Konfuciusz Intézeteket, mert kiderült róluk, hogy a kínai propaganda szócsöveiként használta őket Peking, és rajtuk keresztül működtetett ügy­nök­háló­zatot. Magyarországon ma is zavartalan az intézet működése, ami nemigen félreérthető gesztus.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.