Interjú

„Kínának kellene radikálisan demokratizálódnia”

Shih-Chung Liu, a Tajpej Képviseleti Iroda vezetője

Külpol

Nő a feszültség Tajvan körül, a világ pedig az ukrajnai orosz invázió fényében igyekszik újraértelmezni a szigetország és a kommunista Kína viszonyát. A Magyarország által el nem ismert állam de facto budapesti nagykövetével, Shih-Chung Liuval (Liu Si Csunggal) a bonyolult geopolitikai helyzetben lévő ország perspektíváiról beszélgettünk. Szóba került Szijjártó Péter lángosdiplomáciája is.

Magyar Narancs: Több, mint két éve érkezett Budapestre, hogy a Tajpej Képviseleti Iroda vezetőjeként lássa el gyakorlatilag a tajvani nagykövet feladatkörét. Számos körülmény átalakult az ideérkezése óta, mennyire érzékeli a képviselet irányítójaként a megváltozott légkört?

Shih-Chung Liu: Amikor megérkeztem Budapestre, még javában tartott a pandémia első nagy hulláma, és Magyarországon erős hiány mutatkozott orvosi felszerelésben. Egyebek mellett maszkból sem volt elég – Tajvanról ekkor több százezer maszkot sikerült eljuttatnunk Magyarországra. Mi otthon sikeresen meg tudtunk birkózni a járvánnyal, és ennek a tapasztalatát szívesen megosztottuk a védekezés itteni irányítóival. Ez fontos momentum volt az itteni tevékenységem legelején, ugyanis a magyar–tajvani kapcsolatok egyfajta holtpontra jutottak az azt megelőző néhány évben.

MN: Amiben a magyar kormány Kína-politikájának jelentős szerepe lehetett.

SCL: A magyar kormány stratégiája Tajvan esetében a gazdasági és politikai kérdések éles különválasztása. A tajvani befektetések aránya Magyarországon növekszik, olyan meghatározó vállalatok hoztak ide jelentős tőkét, mint a világ egyik vezető kerékpárgyártója, a Giant, az elektromos vezetékeket előállító Sinbon vagy a Foxconn. Ha a befektetett összeg nagyságát nézzük, az összes EU-tagállam közül Magyarországra érkezik Hollandia után a legtöbb tajvani pénz. A tajpeji kormány ösztönzi is a cégeket, hogy fektessenek be ebbe a régióba, ami különösen azután vált fontos kérdéssé, hogy sok Kínában működő vállalkozást inkább más területekre vittek át a tulajdonosok. Főként persze Indonéziába, Vietnamba, Indiába helyezték át a tevékenységüket a Kínát elhagyó tajvani cégek, de rögtön ezután a kelet-közép-európai régió következett, és ezen belül Magyarország kiemelkedő célpont.

MN: És milyen a viszony politikai területen?

SCL: Ott még volna hová fejlődni. Mivel a magyar kormány látványosan igyekszik jó kapcsolatot kiépíteni a pekingi vezetéssel, ha Tajvan kérdése felmerül, vonakodnak nyilvánosan kifejezni támogatásukat az országunk ügye mellett. Személyes szinten nincs gond a kommunikációval, de a nyilvános térben egészen más a helyzet. A magyar vezetés egyensúlyozása bizonyos szempontból érthető, ugyanakkor az én feladatom, hogy a jól működő gazdasági kapcsolatok mellett a tajvani demokrácia ügyét is minél szélesebb körben megismertessem. Ideérkezésem idején és azóta is számos európai országból, valamint az Egyesült Államokból is kitiltották a Konfuciusz Intézeteket, mert kiderült róluk, hogy a kínai propaganda szócsöveiként használta őket Peking, és rajtuk keresztül működtetett ügy­nök­háló­zatot. Magyarországon ma is zavartalan az intézet működése, ami nemigen félreérthető gesztus.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.