A miniszterelnök ünnepi beszéde elején köszönetet mondott a lengyeleknek, mert szerinte különleges helyet foglalnak el a magyarok szívében, nélkülük nem lett volna szabadság 1989 után Kelet-Európában. „Tudjuk, hogyan kell barátnak lenni nehéz időkben” – mondta Orbán.
Most egy másik jövőre, egy magasba lendítő közép-európai reneszánszra készülünk – mondta Orbán ünnepi beszédében. És alighogy elkezdte, perceken belül előkerült a brüsszelezés is: azt mondta, amikor támadják a lengyeleket a "birodalomépítők", akkor a magyarokat is támadják, ezért aztán számíthatnak a támogatásunkra (ugyanis a lengyel kormányt évek óta éles kritikák érik a jogállamiság leépítése miatt – a szerk.).
Ezt követően azt skandáltatta a nézőkkel, hogy "rabok tovább nem leszünk". Idézte a 12 pont bevezetőjét ("Mit kiván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés"), ami szerinte arra emlékezteti az embereket, hogy az oly' sok féle magyart összeköti egy fontos eszme, az egyetértésre való vágy. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az 1848 óta eltelt időben kiderült, mi az igazság: a magyaroknak joguk van a saját életükhöz.
"Erős európai vezetőket akarunk"
Szerinte nem lesz soha olyan "agyafúrt" birodalom sem, amely ezen változtatni tudna. Hiába szenvedtünk vereséget 1849-ben is, a miniszterelnök szerint nem győzték le a magyarokat, és azt hangsúlyozta, hogy ez a jövőben is így lesz, végül győzünk a "birodalmak" felett. (Nem volt nehéz ebből kihallani, hogy Orbán az Európai Néppárttal folyó vitájára utalgat, mintegy azt sugallva, lehet, hogy ki lesznek zárva, de ettől a Fidesz nem kell, hogy úgy érezze, legyőzték - a szerk.)
| ||
"Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy essen le a hályog a szemükről, különben keresztény kultúra nélkül Európa nem lesz az európaiaké." Ezt követően arról értekezett, hogy egy liberális Európai Egyesült Államok nem lehet a jövő. Kitért a májusi EP-választásokra is, ahol szerinte a magyaroknak el kell dönteniük, mit szeretnének a jövőtől, Európától. Szerinte a magyarok erős vezetőket akarnak az EU élén látni, "új kezdetet", hogy megállítsák "Európa hanyatlását".
Arról is beszélt, hogy a nemzet szabadsága nem cél, hanem az út, amin eljuthatunk a céljainkhoz. Orbán szerint a magyarok céljai egyszerűek, a szabadság nem idea, hanem a mindennapok megélése. "A ránk váró évek be fogják bizonyítani: a magyarok nem elszenvedni, hanem megélni akarják az életet" - mondta, majd a szokásos "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" szlogennel zárta a beszédét.
Turul és sas
A rendezvényen egyébként az ünnepi műsort követően először a vendég, a lengyel miniszterelnök beszélt, aki csak Viktorként emlegette a magyar kormányfőt. A 2017-ben kinevezett Mateusz Morawiecki azt mondta, a lengyel-magyar barátság már ezer éve tart, még Szent István időszakára vezethető vissza. Ezt követően felidézte a középkortól kezdve, hogy milyen kapcsolatok voltak a két ország között, felelevenítette a közös küzdelmeket, így az 1948-1849-es szabadságharc lengyel hőseit.
| ||
Majd arról beszélt, most is a szabadságáért küzd a két nemzet, ahogy régen is, mert ezek a nemzetek nem tűrték el a diktátumokat. Bár az '48-49-es szabadságharc nem volt győzedelmes, a fegyvert letevők a lelkükben nem adták meg magukat, így például a zászlókat is elrejtették otthonaikban, hogy ne kelljen átadni az ellenségnek, illetve hogy így őrizzék a hitet. „Most újra együtt harcolunk a jövőnként” – utalt ezzel arra, hogy a két kormány állandó harcban van Brüsszellel „a jobb Európáért”.
„A turul és a lengyel fehér sas el fog vezetni az igazsághoz” – fejtegette Morawiecki, a Kaczyński-féle Jog és Igazságosság nevű kormánypárt miniszterelnöke.
(Borítóképünkön: Orbán Viktor miniszterelnök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott állami ünnepségen a Múzeumkertben 2019. március 15-én.
MTI/Máthé Zoltán)
