Több hét után újra a Kossuth Rádió vendége volt péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök, aki Törőcsik Zsolt műsorvezetővel beszélgetett elsősorban az egy éve tartó ukrán háborúról.
Orbán először arról beszélt, hogy Soros György 1992-93 táján már arról írt, hogy a hidegháborút csak félig fejezték be, mert Oroszországot előbb-utóbb le kell győzni katonailag is, és mivel a nyugatiak nem akarják odaküldeni az embereiket, ezért a közép-európaiakat kell; majd azt hangsúlyozta, hogy nem egyértelműek a szövetségeseink azzal kapcsolatban, hogy mi is a hadicél. Szerinte egyik oldal részéről sem tisztázott ez, vagyis ez érvényes Ukrajnára is, amely a szabadságát védi, de nem világos, hogy ez mit is jelent, hogy mérnek-e Oroszország területére katonai csapást, vagy hogy mi lesz a Krím-félszigettel.
Mivel nem tudni, hogy mi a cél, Orbán szerint nincs is mihez mérni az áldozatokat, illetve a belesodródás oka sem csak az, hogy
"hibás döntést hoztunk, mi nyugatiak, amikor a konfliktus lokalizálása helyett ezt egy összeurópai háborúvá emeltük",
hanem a célokat sem tisztázták, hogy hol a segítségnyújtás határa, ehelyett minden uniós dokumentumban az szerepel, hogy "akármeddig is tart" és "akármibe is kerül".
Orbán szerint a magyarokat nem lepte meg, hogy egy éve tart a háború, mert mindig is azt mondták, hogy egy év múlva sem lesz más a helyzet, majd megint felidézte, hogy Németország eleinte még nem akart halált hozó fegyvereket küldeni, most pedig már igen. Szerinte a belesodróds következő logikus lépése az lesz, hogy felmerül majd a békefenntartók vagy valamilyen katonai csapatok küldése.
Ezután kifejtette, hogy mivel összeadva az európai NATO-tagállamok hadi kiadásait (vagy pláne hozzávéve az Egyesült Államokét is), nagyságrendekkel haladja meg az oroszt, ezért a realitások világosak, nincs senkinek arra esélye, hogy a NATO-t megtámadva győzzön, márpedig ha megtámadnák valamelyik NATO-tagállamot, akkor kötelező megvédeni. Orbán szerint ezért problémás Ukrajna felvétele, mert háborúban álló országot nem lehet felvenni a NATO-ba, de ez amúgy is egy védelmi szövetség, nincs olyan az okmányokban, hogy kötelező lenne háborúba menni, legfeljebb a NATO-tagállamok hozhatnak létre külön katonai szövetségeket.
"A magyar álláspont azon nyugszik, hogy a NATO védelmi szövetség és nem háborús szövetség" – hangoztatta. Szerinte ez az álláspont erkölcsileg és politikailag is helyes és észszerű is, bár természetes, hogy ha van egy ilyen konfliktus, akkor az embernek az egyik oldal szimpatikusabb, szurkol neki. Ettől függetleníteni kell a politikát, mert
ezt a háborút nem lehet megnyerni, szerinte egyik oldal sem fogja tudni.
Oroszország azért nem tudja megnyerni ezt a háborút, mert annyi erőforrást csoportosít a nyugat Ukrajna mögé, de ha valaki azt gondolja, hogy Oroszországot meg lehet verni, ami egy atomhatalom, akkor Orbán szerint annak sincs igaza, ezért csak az áldozatok száma fog nőni. A józan álláspont szerinte ezért a tűzszünet, még csak nem is a béke, mert arról hosszan kell tárgyalni, hanem első lépésként a tűzszünet. Orbán szerint ugyanakkor a magyar álláspont nincs izolálva, az ENSZ a háború kitörésének évfordulóján elfogadott szövege is békepárti.
Ezután arról beszélt, hogy
miközben Magyarországot bírálják Brüsszelben, az EU-ban mi vagyunk az egyetlen ország, amely emberáldozatot kénytelen hozni a háborúban,
mert a kárpátaljai magyarokat – akiknek egy része magyar állapolgár – besorozták. Orbán szerint ezt respektálni kell Brüsszelben és Washingtonban is, "több tiszteletet a kárpátaljai magyaroknak".
Szóba került a finn és svéd NATO-csatlakozás is. Orbán erről azt mondta, Törökországnak – amelynek hangját Magyarország jobban hallja, mert közelebb van hozzá – komoly aggályai vannak a svéd NATO-csatlakozással, mert szerintük Svédországban működnek törökellenes terrorszervezetek, és figyelni kell rájuk, mert ha nem lesz megoldás a török problémára, akkor el fog akadni az egész folyamat. Ezután arról beszélt, hogy mivel Magyarországot is felvették a NATO-ba és nem alapító tag, ezért van olyan kötelessége, hogy ha más is csatlakozni akar, akkor azt is támogatni kell. Ő ezért arra kérte a fideszes képviselőket, hogy szavazzák meg a kérdést, de "a képviselők nem túl lelkesek", mert Finnország csatlakozásával létrejön egy hosszú közös határ Oroszországgal, bár Orbán szerint vannak érvek arra, hogy ez a kockázat még vállalható.
A másik aggály, amit említett az, hogy beszélni kell a svédekkel és a finnekkel, mert
"az mégse járja, hogy azt kérik tőlünk, hogy vegyük fel őket, ők pedig nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek Magyarországról",
az itt folyó élettel, jogállammal, demokráciával szemben, és hogy akar valaki szövetséges lennei egy katonai rendszerben úgy, hogy közben "gátlástalanul hazugságokat terjeszt" Magyarországról. "Azért álljunk meg egy baráti szóra, és kérdezzük meg, hogy ez hogy van." Orbán szerint a parlament ebbe az irányba megy, szerinte a parlamenteknek kellene egymással kommunikálniuk, hogy "ne rugdossanak már bennünket, ha közben idejönnek kérni azt, hogy vegyük már fel őket".
Ezután a szankciókról beszélt, szerinte nehéz arra választ adni, hogy miért lettek szankciók, de jóhiszeműséget feltételezve talán elhitték, hogy működni fognak. Megint arról beszélt, hogy mivel az uniós országok más-más helyzetben vannak, az energiára, a gázra, olajra és nukleáris energiára kivetett szankciók azonnali károkat okoznának Magyarországnak, de az energiaárak így is megemelkedtek, erre tavaly 4000 milliárdot kellett pluszban dönteni, amit Orbán szerint ezzel kivettek a magyarok zsebéből, pedig nyilván lett volna helye máshol is.
Orbán szerint ráadásul miközben a magyarok sejtették előre, hogy ez lesz, mert eszesek, mások is azok, ők a spekulánsok, a pénzügyi alapok, amelyek Orbán szerint "kóvályognak a világban", és azt keresik, hogy hova tegyék le a pénzüket, hogy több legyen belőle, ők most szerinte az emberek ellen spekuláltak. Hozzátette, legyünk jóhiszeműek, és feltételezzük, hogy nem játszottak össze a döntéshozókkal.
Orbán az inflációval kapcsolatban most azt mondta,
akár fogadni is lehet arra, hogy 1 számjegyű lesz az év végére az infláció.
Azt mondta, a vonatkozó 20 döntést már meghozták, és bár "a szervezet még lázas, de az injekciót már megkapta", szerinte már március hónapban lassulni fog az ármelkedés mértéke, decemberben pedig már egy számjegyű lesz az infláció.
Törőcsik Zsolt műsorvezető végül a 15 éves fiúval szexuális kapcsolatban álló pedagógiai asszisztens ügyét hozta szóba. Orbán erre kifejtette, hogy kevés olyan ország van a világban, amely olyan fontosnak tartaná a gyereket, mint a magyar, ezért őt nem lepték meg a reakciók, amelyeket az ügy kiváltott. Ismét azt hangoztatta, hogy Magyarországon a gyerek szent és sérthetetlen, a felnőtteknek pedig az a dolga, hogy megvédje a gyerekeket, főleg a szülőknek, és aki elveszi a szülőktől ezt a lehetőséget, az vét a közfelfogás ellen.
Azt mondta, az ő dolga ebben az ügyben, és a péntek délutánját erre is fogja szánni, hogy kiderítse, hol voltak a felnőttek mindeközben, az igazgató, a tankerület stb. Az elkövető ügyét szerinte "a jog nyelvén majd elrendezi a magyar társadalom társadalmi önvédelmi reflexe", de őt az érdekli, hogy hol voltak azok az emberek, akik azért kapják a fizetésüket, hogy vigyázzanak a gyerekekre ("sőt, nem is a fizetésükért dolgoznak, mert pedagógusok, tehát valószínűleg lelkileg is elszánt és érzékeny emberek"). Orbán közölte, pénteken találkozik a belügyminiszterrel, és megmondja neki, hogy világos választ vár erre.
Végül kijelentette, csak akkor tudják megvédeni a gyerekeket a genderideológiával szemben, hogy megmutatják, hogy ez nem trendi dolog, hanem veszély, amellyel szemben meg kell védeni a gyerekeket. Közölte, Magyarországon kell lennie a legszigorúbb gyermekvédelmi rendszernek Európában.
