A brüsszeli uniós csúcsról adott interjút a Kossuth Rádiónak Orbán Viktor miniszterelnök, aki a közmédia brüsszeli központjában beszélgetett Törőcsik Zsolt műsorvezetővel. A beszélgetésen nagyrészt az Európai Unió állam-és kormányfői értekezletének éppen zajló tárgyalásairól esett szó, ennek során a magyar és a lengyel kormány csütörtök este blokkolta a migrációról szóló végkövetkeztetések elfogadását.
Orbán erről úgy fogalmazott, hogy az uniós csúcson "migrációs háború zajlott", és "vannak, akik még mindig a kötözésen vannak", a pénteki napon pedig azt fogják megkérdezni, hogy hol a pénz – az uniós csúcstalálkozó fő témája ugyanis az uniós költségvetés, miután Ursula von der Leyen bizottsági elnök 66 milliárd euró pótlólagos befizetést kér a tagállamoktól.
Orbán szerint alkalmatlan a költségvetési javaslat, az ő interpretációjában ugyanis az történt, hogy az Európai Bizottság (EB) bejelentette, hogy elfogyott a pénz, és most a tagállamoktól kérik, hogy fizessenek be pluszban eurómilliárdokat, amiből 50 milliárd eurót adnának Ukrajnának, holott nem tudni, hogy a másfél év alatt adott 70 milliárddal mi lett. "Ki ellenőrzi, hogy arra költik, amire adtuk?" – tette fel a kérdést Orbán, aki "zűrös ukrajnai pénzügyi csomagként" utalt a dologra.
Az EB emellett Orbán elmondása szerint arra is pénzt kér, hogy a covid-járvány hatásainak legyőzésére felvett hitelnek megnőtt a kamata, és ezt akarnák szétosztani a tagállamok között, de ezekből a pénzekből a magyarok és lengyelek még nem is kaptak semmit. (A helyreállítási alap pénzeiről van szó, amelyekért cserébe az EB különböző feltételek teljesítését várja.) Emellett szerinte fizetésemelést is akarnak, és hogy közben töröljék el a magyar rezsicsökkentést, ezért Orbán szavai szerint "kinyílik a bicska az ember zsebében". Összességében szerinte az EB-nek súlyos kérdésekre kell válaszolnia, arra, hogy hova lett a pénz, és hogy a csőd szélére sodorták az Európai Uniót.
Orbán ezután kifejtette, hogy a háború és a szankciók inflációt okoztak, de mindenki a maga állampolgárait védi, a magyar álláspont pedig az, hogy nem adunk pénzt Ukrajnának, amíg nem számolnak el az eddigiekkel. Ismét kifejtette azt is, hogy az egyik nézet szerint le lehet győzni az oroszokat azzal, hogy szankciókat vetnek ki, valamint pénzt és fegyvereket adnak Ukrajnának, de szerinte ez ment másfél évig, és nem sikerült legyőzni az oroszokat, az orosz gazdaság jól van, Orbán szerint kérdés, hogy az ukrán ellentámadáshoz lehet-e bármi reményt fűzni, ezért mást kellene csinálni: szerinte a megoldás a tűzszünet és a béketárgyalás.
Orbán végül az okfejtésében oda jutott, hogy az EB valójában a magyarok pénzét adta oda Ukrajnának:
"Hol a magyarok pénze? Attól tartok, hogy Ukrajnában, odaadták egy olyan háborúra, amelynek meg sem kellett volna történnie"
– mondta, azt sejtetve, mintha az EB hibájából történt volna a háború. "Az európai polgárok jó okkal lázadoznak. Hatalmas összegek mennek ki ellenőrizetlenül az EU területéről. Rossz célokra használták a pénzt, és miután elfogyott a pénz, még hiteleket vesznek fel, hogy azt is rossz célokra költsék" – folytatta.
A migrációs ügyben csütörtökön lefolyt tárgyalásokat Orbán úgy értékelte, hogy "szabadságharc volt". Úgy fogalmazott, hogy bár korábban megállapodtak, a migráció oldalán állók "puccsszerűen" átnyomták a migránskvótarendszert a belügyminiszterek tanácsán – Orbán szerint azért, mert váltás történt a Soros-birodalom élén, "a nagy helyett jött a kicsi", aki aktívabban akar politizálni. Így pedig olyan szabályokat fogadtak el, amely szerint Magyarországnak legalább tízezer migránst, vagy ennek többszörösét kellene befogadnia, és Orbán megfogalmazása szerint "arra akarják kötelezni Magyarországot, hogy migránsgettókat építsen", mert befogadóhelyeket kell építeni az embereknek, amikből Orbán szerint mindenképp migránsgettók lesznek.
Orbán értékelése szerint 8 éve vívja ezt a csatát, az EB végül feladta és viszonylagos nyugalmi állapot alakult ki, de most olyan döntéseket hoztak, amelyekkel
"több tízezeres migránsgettók felépítésére akarnak minket kényszeríteni".
Hogy miért van ez az európai álláspont, arra Orbán azt mondta, szerinte vannak, akik összekeverik a vendégmunkásokat a migránsokkal, de ő látta a "migránshordákat átvonulni", és azokból "nem lesznek dolgos kezek" a gyárakban; másoknál ideológiai nyomásról van szó, és a Soros-féle NGO-hálózat áll mögötte.
Orbán szerint a megoldás viszont nagyon egyszerű, Magyarországnak tavaly összesen 45 menekültkérelmet kellett elbírálni, és azokat sem kapta meg mindenki, ezzel pedig szerinte Magyarország bemutatott egy mintát, hogy hogyan kell kezelni ezt a kérdést: kerítés, őrség a határon, és egy európai léptékben is megvalósítható rendszer, amelynek lényege az, hogy ha valaki Magyarországra akar jönni "és migráns", akkor el kell juttatnia a kérelmét egy nagykövetségre, ahol majd eldöntik, hogy beléphet-e. Mint mondta, nem Európán belül kell táborokat építeni, hanem kívül kell tartani a migránsokat; illetve a segítséget kell odavinni, ahol baj van, Magyarország segélyprogrammal is segít és a Száhel-övezetben "politikai befolyást akar szerezni", segíteni nekik, hogy ott maradjanak.
A hazai gazdasági helyzettel és az inflációval kapcsolatban Orbán ismét arról beszélt, hogy a szankciók miatt ugrottak meg az energiaárak, mert egyelőre külföldről származik az energia, mert Paks II. még nem készült el, és bár óriási sikereket értek el a napenergiával, ezt még folytatni kell. Közölte, hogy az infláció letörése a cél, és most is állította, hogy az év végére egyszámjegyű lesz az infláció, mert folyamatosan intézkedéseket hoznak ellene. Szerinte haladnak is az infláció letörésével,
Orbán szerint jó esély van arra, hogy július-augusztusban a bérek növekedése már magasabb lesz, mint az árak növekedése,
ezért szerinte az év végére talán sikerül elérni azt is, hogy az év ne legyen veszteséges ebből a szempontból.
A kötelező akciózás szerinte fontos lépés, a kereskedők kénytelenek ezt alkalmazni, és a korábbi árstopos termékeket is be kell venni a kötelező akciók közé, ez szerinte egy újabb lökést ad majd az infláció elleni küzdelemnek.
Végül kifejtette, hogy meg kell védeni a nyugdíjakat és a családtámogatásokat, utóbbiról azt mondta, lezuhant a városi csok iránti érdeklődés és ezért vezetik ki, a babavárót érintő változtatásról pedig Orbán most úgy fogalmazott, hogy a 30 év alattiak a születendő gyerekeket beígérve ("hozomra") is felvehetik, míg a 30 felettiek csak akkor, ha már úton van a gyerek. (Utóbbi kitétel valójában csak a 2024-es évre igaz, utána a 30 év felettiek egyáltalán nem vehetik majd fel.)
