Idén először szólalt fel péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban, ahol azzal kezdte, hogy sűrű évre számít diplomáciai szempontból, miután júniustól Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnöki tisztségét.
Orbán megemlékezett Robert Fico budapesti látogatásáról, akiről azt mondta, mindig örül, "ha egy régi harcos visszatér valamelyik szomszédos országba", mert bár korábban sok vitájuk volt, ezeket mind elrendezték. Azt is mondta, hogy felállítottak egy munkacsoportot arra, hogyan lehetne a határon élő emberek életminőségét javítani.
Szólt a vietnámi miniszterelnök csütörtöki látogatásáról is, mondván a Nyugatnak meg kell értenie, hogy nem egyedül diktálja most már a nemzetközi élet, "multipoláris világrend" van, ezért Orbán nagy gazdasági potenciált lát a vietnámi kapcsolatokban. Azt elismerte, hogy az ázsiaiak többet nyernek a velünk való kereskedéssel, mint mi, de mi is nyerünk, és beruházásokat is ide akarunk hozni, ráadásul Vietnám is a béke mellett leginkább elkötelezett országok egyike.
Ezután az Európai Unióval való kapcsolat került szóba, Orbán arról értekezett, hogy mivel júniusban EP-választás lesz, ezért ilyenkor nem lehet mismásolni. Szerinte Magyarországon mindig kikövetelik a politikusoktól az egyenes beszédet, de Brüsszel egy francia királyi udvarra hasonlít, ahol lehet bájologni, a választások közeledtével viszont már nem lehet a „brüsszeli tolvajnyelvet” használni, szóba kell állni az emberekkel és világosan beszélni.
Ezért most jön az egyenes beszéd, ezért Orbán szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök sem tudta elkerülni, hogy megmondja, mi a baja a magyarokkal, és miért tartják vissza a pénzeket: mert nem engedik be az LMBTQ-aktivistákat a gyerekeik közé és a migránsokat az országba. Orbán úgy fogalmazott, hogy a gyerekek nevelése, különösen a szexuális nevelés a családokra, a szülőkre tartozik, ezt nem veheti el tőlük senki, az iskola különösen nem, "úgy meg végképp nem, hogy olyan emberekkel találkoznak az iskolákban, akikkel az utcán se szeretnénk, hogy találkozzanak, mindenféle szexuális agitátorokkal".
Orbán erősködött, hogy
ebben a két kérdésben nem fognak engedni, nem lehet a pénzzel zsarolni ezekben az ügyekben, mert a magyaroknak ezek a dolgok fontosabbak, mint a pénz.
Orbán azt is mondta, hogy az egy sületlenség, hogy a jogállamiság, vagy az igazságügyi reform miatt tartanák vissza az uniós pénzeket, mert a valódi probléma a migráció, a gender meg a háború – fejtegette.
Szóba került a legutóbbi nemzeti konzultáció is, állítólag már másfél millió ember kitöltötte, ez szerinte azt bizonyítja, hogy nagyon mélyek Magyarországon a nemzeti gondolatok, "amit leteszünk az asztalra, az összeadódik egy közös jövővé", és ez "erős politikai megkülönböztető jegye a magyaroknak. Ezt Nyugaton persze nacionalizmusnak hívják, az elvadult balosok meg még fasizmusnak is, de ennek ehhez semmi köze. Ez egy lelki energia, ami átsegít a nehézségeken" – elmélkedett Orbán, aki szerint a nemzeti konzultáció bizonyítja, hogy "erős ország, erős nemzet vagyunk".
Hozzátette, kérdés, hogy máshol meghallják-e a magyarok hangját, szerinte ez attól függ, hogy "milyen a postás", de mivel az ő lesz, ezért meg fogják hallani.
Végül a gazdasági kérdések kerültek szóba, Orbán szerint 2023-ban a magyarok bebizonyították, hogy a magyar gazdaság uniós pénzek nélkül is válságálló, és jó, ha van uniós pénz, de ez valójában nem egy nagy összeg a magyar gazdaság méreteihez képest, ráadásul befizetni is kell. Orbán szerint az uniós pénzek lényegében csak gyorsítják a dolgokat, így például a tanárok béremelését 6 év helyett 3 év alatt tudják végrehajtani.
Orbán elismerte, hogy a tanárok alulfizetettek a munkájukhoz képest, szólt a tanárok jogállásán tavaly változtató státusztörvényről is, mondván abban igyekeztek minden lehetőséget megadni arra, hogy a tanárok jól nevelhessék a gyerekeket. Orbán azt mondta, nem azért emelték elsősorban a tanárok bérét, hogy nekik jó legyen, hanem hogy a gyerekekben viszontlássák ennek hatásait.
Szerinte amúgy az ország "mindig is megsüvegelte" a tanárait, hagyományosan a "nemzet napszámosainak" is szokták őket nevezni, ezzel is kifejezve azt, hogy a munka, amit végeznek, jóval nagyobb, mint a bér, amit kapnak érte, de most a hároméves béremelési program végén 7-800 ezer forintos fizetésük lesz, ráadásul sok szabadnap is jár vele, így már talán vonzó pálya lesz.
Orbán azt is reméli, hogy a fizetésemeléssel sikerül majd "megváltoztatni az arányokat a férfiak és nők között is", mert szerinte "az egyik gondja a szakmának, hogy felborult az egyensúly a férfiak és nők között, márpedig ha gyerekeket kell nevelni, akkor apa-anya, férfi-nő, mind a kettőre szükség van, és remélem, hogy egyre több férfiember találja vonzónak a pedagóguspályát, és érzi úgy, hogy ezen a munkán keresztül is el tudja tartani a családját". Orbán úgy fogalmazott,
szeretnék, ha néhány éven belül visszaállna az 50-50 százalékos egyensúly a férfi és női tanárok között.
Szólt az ápolók béremelési programjáról is, azt mondta, ezzel a hároméves, most lezáruló programmal az "elviselhetőség határáig" rendeződtek az ápolói bérek. Végül a 13. havi nyugdíjról beszélt, mondván emiatt mindig izgul egy kicsit, mert ez mindig egy komoly beszélgetés a pénzügyminiszterrel, hogy képes-e rá a gazdaság, de azt mondta, az idén már megvolt ez a beszélgetés, és idén is megkapják ezt a pénzt a nyugdíjasok.
Orbán kérdésre válaszolva nem tudta megmondani, hogy idén is lesz-e infláció, de szerinte ennek veszélye minimális. Szerinte inkább a növekedés a kihívás, ezért segíteni kell a vállalkozásokat, hogy beruházzanak és fejlesszenek, a gazdaság növekedése meginduljon, ehhez kellenek az alacsonyabb kamatok. A kormány itt persze nem szól bele a jegybank döntésébe, ők csak annyit tudtak tenni, hogy hoztak egy olyan csomagot, ami magas kamatok mellett is segíti a vállalkozókat. Azt is mondta, a gazdasági növekedés felelőse a gazdasági miniszter, Nagy Márton, tehát ezt neki kell megoldani.
