Orbán szerint nem szabad hozzányúlni Paks2-höz

  • narancs.hu
  • 2022. február 27.

Belpol

A miniszterelnök az M1-nek nyilatkozva azt mondta, a brüsszeliekre most sem lehet számítani, a NATO-ra igen.

„Emlékszem ilyen helyzetre, ez a harmadik háború, amikor úgy adódik, hogy én vagyok Magyarország miniszterelnöke” – mondta az  M1-nek nyilatkozva Orbán Viktor, aki az ukrajnai háború kapcsán rendkívüli interjút adott a köztévé hírcsatornájának.

Orbán emlékeztetett, hogy 1999-ben, egy nappal az után, hogy Magyarország belépett a NATO-ba, a katonai szövetség úgy döntött, bombázza a szomszédos Szerbiát a szerbek és az albánok között kitört háború miatt. Akkor is fennállt az a veszély, hogy belesodródhatunk a konfliktusba. A második eset 2015-ben az első ukrán-orosz háború, a krími konfliktus volt. Magyarország tehát nem áll tapasztalatok nélkül, és a korábbi helyzetekben is az volt a magyar álláspont, és most is, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból.

A miniszterelnök kérdésre válaszolva – hogyan is tudna belesodródni Magyarország ebbe a háborúba, illetve kinek állna érdekében, hogy részt vegyünk benne – ismét utalt arra, amit korábban mondott, hogy a baloldal szerint katonákat kellene küldeni Ukrajnába.

Ez is meggondolatlanság, mint ahogy az is az lenne, ha fegyvereket küldene Magyarország – különben ha akarna, sem tudna –, mert azokat a fegyvereket később akár magyar emberek ellen is fordíthatják – mondta. Háborús helyzetben zűrzavar alakul ki, gyors lépéseket sürgető helyzet. Ilyenkor különösen fontos a miniszterelnök szerint, hogy csak átgondolt, megfontolt lépéseket hozzon az állam. Ezt hívják stratégiai nyugalomnak. A kormány mérlegeli, melyek azok a döntések a háborúval kapcsolatban, amelyek Magyarország érdekeit szolgálják, és mérlegeli azt is, hogy az energiaipari szankciók nem érintik-e károsan a magyar embereket. A kormányfő később megjegyezte, nem hisz abban, hogy az Oroszországot sújtó szankcióknak lenne eredménye.

A néhány éve elkezdett hazai hadiipari fejlesztésekre utalva emlékeztetett, azokat a beruházásokat a baloldal szintén támadta. 

Ami a magyar menekültpolitikát ért németországi kritikát illeti, a kormányfő úgy fogalmazott, nem kell atomtudósnak lenni ahhoz, hogy valaki meg tudja különböztetni a jobb remény érdekében érkező muszlim tömegeket az ukrajnai háborús menekültektől. A távolabbról érkezők több biztonságos országon keresztülmennek, az ukrajnaiakról ez nem mondható el. Az ukrajnai menekülteket segíteni fogja Magyarország.

„Az a vád is felmerült, hogy Magyarország vétózta meg a nemzetközi bankközi utalási rendszer leállítását” – vetette fel a riporter. „Ez egy hazugság. Dezinformáció, elegánsan fake news, magyarul hazugság” – mondta Orbán Viktor. 

Kitért arra is, hogy olyat nem szabad kezdeményezni, aminek a kárát Magyarország szenvedi meg. Így „Paks II-t és az energia kérdését ki kell hagyni a szankciós kérdésekből, egyébként mi fogjuk megfizetni a háború árát” – fogalmazott Orbán. A HVG emlékeztet, hogy az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter kérte a paksi beruházás engedélyezésének felfüggesztését. 

„Lengyelországot és Magyarországot pénzügyi fenyegetések érik ahelyett, hogy támogatnának bennünket, segítenének abban, hogy az Ukrajnából érkező menekülteket ellássuk és megerősítsük a hadseregünket, a katasztrófavédelmi képességünket, hogy felkészüljünk egy erősebb védelmi vonal kiépítésére. Ahelyett, hogy ehhez pénzügyi segítséget adnának, most sem kapunk semmit” – mondta a miniszterelnök, aki szerint mindez azt jelzi, hogy Brüsszelre nem lehet számítani.

A NATO-ról árnyaltabban fogalmazott. „Amire számítanunk kell – Brüsszelt tegyük zárójelbe –, az a NATO. A NATO-ra szükségünk van, mert, ha közel kerül a veszély Magyarország határaihoz, akkor a magyar hadsereg minden erőfeszítése ellenére is teljes védelmet csak a NATO kötelékén belül tudunk biztosítani Magyarország számára”.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.