Orbán mérgező eszméket terjeszt, mondja az ENSZ emberi jogi biztosa

  • narancs.hu
  • 2017. március 9.

Belpol

Hírünk a nagyvilágban: az ENSZ emberi jogi főbiztosa Orbánt hozta negatív példaként az Európában zajló aggasztó folyamatokra.

Zeid bin Ra’ad főbiztos szerdai beszédében a magyar miniszterelnököt azzal vádolta, hogy az etnikai homogenitás „toxikus eszméjét” terjeszti. „Nincs homogén társadalom, főleg nem Közép-Európában. Az etnikai homogenitás hírhedt fogalma egy olyan korszakot idéz fel, ami sokaknak okozott borzasztó szenvedést” – mondta.

Menetelés Budapesten, 2015 szeptemberében

Menetelés Budapesten, 2015 szeptemberében

Fotó: Németh Dániel

Hozzátette: a menekültek magyarországi kezelése, továbbá a menedékkérőkre vonatkozó, kedden elfogadott törvény nem felel meg a nemzetközi sztenderdeknek, továbbá Lengyelországhoz hasonlóan a magyar kormány is folytatja a civil szféra ellehetetlenítését, és növeli a kormány befolyását a médiára.

Két negatív példa: Trump és Orbán

Az ENSZ éves jogi konferenciáján tartott beszédében Zeid bin Ra’ad a Trump-adminisztrációt és Trump beutazási tilalmát is bírálta. Az ENSZ-től ő az első, aki nyilvánosan beszél arról, hogy a Trump-adminisztráció lépései és kommunikációja idegenellenes indulatokat gerjesztenek.

Az emberi jogi főbiztos aggodalmát fejezte ki általában is amiatt, ahogyan a menekültkérdést kezelik az európai politikusok, akik szerinte „hátborzongatóan közömbösek” a menekültek sorsa iránt. Ezek után emelte ki a magyar példát és Orbán Viktor intézkedéseit. A beszéd egyéb globális és lokális konfliktusokra is kitért, a főbiztos összesen 40 országot említett ebben az összefüggésben.

A kedden elfogadott javaslat szerint a rendőrség minden Magyarországon jogellenesen tartózkodó külföldit visszakísérne a határkerítés túloldalára. Azokat a menedékkérőket, akiket beengednének a tranzitzónába, kötelezően fogva tartanák, és a tranzitzónát csak „a kiléptető kapun keresztül”, Szerbia vagy Horvátország felé hagyhatnák el.


 

 

(GuardianNationIndependent)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.