Végre megtudhatjuk, kik az MKB igazi tulajdonosai

  • narancs.hu
  • 2017. március 9.

Belpol

Másodfokon is pert nyertünk a Magyar Nemzeti Bankkal szemben.

Tavaly első fokon már javunkra ítélt a Fővárosi Törvényszék (lásd összegzésünket), ma kihirdetett ítéletében pedig a Fővárosi Ítélőtábla megerősítette a korábbi döntést. A Lesenyei Terézia vezette tanács – melynek tagjai voltak még Mózsik Tímea, az ügy előadó bírája és Pullai Ágnes – érvelésében a hangsúlyt az MNB mint szanálási hatóság közfeladat-ellátására helyezte, és elsősorban ebből vezette le a tulajdonosi szerkezetre és felépítésre vonatkozó adatok közérdekű voltát. És osztotta azt az érvelést is, hogy az MKB részvényei akkor is „megtartották köztulajdoni jellegüket”, amikor a Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt.-hez (MSZVK) kerültek.

A jogerős ítélet jelentőségét nehéz lenne alábecsülni, hiszen egyrészt az MNB mint szanálási hatóság e feladatkörében végzett tevékenységeinek átláthatóságát mondta ki, amely indokolt esetben persze korlátozható (a jelen perben azonban az MNB ennek érdemi bizonyítására nem tett kísérletet). Másrészt azért is fontos az ítélet, mert megerősítette: függetlenül attól, hogy állami vagy magánszereplő a tulajdonos, amennyiben a tulajdonosi jogok gyakorlója állami szerv (jelen esetben az MNB), az adatok közérdekűek maradnak (a szanálási eljárás során az MSZVK formai közbeiktatása nem mentesít a nyilvánosságtól).

Kíváncsian várjuk a jegybank válaszát.

A pert a Transparency International Magyarország közreműködésével indítottuk, képviseletünket a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látta el.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.