Orbán Viktor a királyi palota körül sertepertél

  • Hamvay Péter
  • 2016. február 17.

Belpol

A turisták örüljenek, vagy a budapestiek? Fákat vagy épületeket védjünk? A Liget Budapest vitáján hamar előkerült aztán a miniszterelnök is.

Húszperces késéssel érkezett meg Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, hogy Karácsony Gergellyel, Zugló PM-es polgármesterével vitázzon a Városliget jövőjéről a Mozsár kávéház zsúfolásig megtelt rendezvénytermében. A Zöld Terasz Klub rendezvényének vendégeit már ezzel maga ellen hangolta volna, ha a teremben ülők eleve nem lettek volna a projekt kritikusai, aminek időnként hangot is adtak.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Baán az elmúlt napok habonyozásától – amiről e heti print számunkban részeletesen beszámolunk – láthatóan kissé fáradtan ledarálta húszperces prezentációját, aminek során a Liget mai lepusztult, bontandó épületeit vetette össze a sztárépítészek látványtervei kínálta jövővel. Elmondta, hogy a Hungexpo irodaháza helyére Fujimoto Magyar Zene Háza kerül, a BNV egykori pavilonjából kialakított Pecsa helyén majd a SANAA építésziroda lebegő tetős, pagodát formázó épülete épül. Kiírták a Néprajzi Múzeum meghívásos tervpályázatát, ahol mások mellett ringbe száll Zaha Hadid és Rem Koolhaas is. Felépítik a Dózsa György út mentén a Vágó testvérek szecessziós színházát, amit a Felvonulási tér kialakítása miatt bontottak le az ötvenes években. Eredeti formájában állítják helyre a Közlekedési Múzeum háborúban megsérült és csak részben helyreállított, „később pedig meglehetősen lélektelen” toldaléképülettel ellátott csonkját is. Felépül az Állatkert biodómja, a Szabolcs utcában pedig „a XIII. kerület képviselő-testületének egyhangú támogatását maga mögött tudó” Országos Restaurálási és Raktározási Központ, mely a felépülő múzeumokat szolgálja ki. Máris eltüntették az Állatkerttel szemközti kínos pavilonsort, helyette a Feszl Frigyes által tervezett pavilonokból építenek újjá néhányat. Baán, immár sokadszor, igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy minden, így a teljes zöldfelületi mutató is növekedni fog néhány százalékkal. Elmondta, hogy kiírták a park rehabilitációját célzó kertépítészeti pályázatot is.

Karácsony Gergely azzak kezdte, hogy örül a vita lehetőségének, bár, mint mondta, ilyen vitáknak a döntés előtt kellene lezajlani. Ugyanakkor soha sem késő, hiszen véleménye szerint a lakossági tiltakozás hatására elvérzett néhány múzeum, „és szerintem ezek sem épülnek fel”. Megjegyezte, hogy a Liget Budapest szembemegy minden eddigi tervvel, ami a fővárosról született, így Budapest hosszú távú fejlesztési koncepciójával, ami a barnamezős területek fejlesztését helyezi előtérbe. Miután azt elfogadták, Papcsák Ferenc akkori zuglói polgármester javaslatára kiemelték belőle a Városligetet. Ahogy az előző polgármester által szintén jóváhagyott zuglói építési szabályzat – „ami szerint egy kutyaólat sem lehetne itt építeni” – sem vonatkozik rá.

Baán László

Baán László

Fotó: MTI

Karácsony nem elősorban a zöldterület számítási módjaival, a kivágott fák számával támadta Baánt, hanem a projekt politikai tartalmára mutatott rá. Szerinte Baán László „jóval kellemesebb jelenség, mint az egységsugarú fideszes döntéshozó, tehetségesen felöltözteti ezt a politikai tervet sztárépítészek épületeivel, több zöldfelülettel, a park megújításával, és érvelni is tud mellette”. Valójában azonban a Liget Budapest arra szolgál, hogy ne legyen olyan ciki, amikor Orbán Viktor „egy köztársaság miniszterelnökeként a királyi palota körül sertepertél”, azért, hogy „a kormányzás székhelye ne a Kossuth téren, hanem fent, az emberek feje fölött, a várban legyen”. A várbéli felújítás, a sok rekonstrukció pedig arról szól szerinte, hogy Orbán „visszaröpítse népét a múltba”.

Baán nem válaszolt, nem válaszolhatott a politikai érvekre, inkább arról beszélt, hogy számos egyeztetés volt a projekt kapcsán – erre a közönség soraiból méltatlankodó hangok kérdezték: milyen egyeztetés? Baán szerint, ha az ellenzőkre hallgattunk volna, ma nem lenne Országházunk és Lánchidunk sem. Ugyanis szerinte a vita nálunk nem jut el a konszenzusig, hanem szétszedi a projekteket, és az lesz a  vége, hogy minden maradjon a régiben. „Ezért lett Magyarország az elszalasztott lehetőségek országa” – mondta. Felidézte, hogy 2006-ban a Szépművészeti Múzeum föld alatti bővítésekor is arra kellett volna várni a főváros szerint, hogy az egész Városliget rendezése megtörténjen, ám semmi nem történt 2011-ig, a projekt lefújásáig. A barnamezős beruházásokról azt gondolja: „Akkor lehetnek sikeresek, ha az állami szerepvállalást a magántőke megtámogatja”, ám erre szerinte nem számíthatunk, szomorú példaként pedig a Müpát említette, mely továbbra is elszigetelt a városközponttól. „A Liget különleges városi szövet, eltér minden más parktól, hiszen itt az 1850-es évektől sorra jöttek létre a parkon belül az intézmények” – mondta. Elsőként az Állatkert, majd a jégpálya, a múzeumok, a Széchenyi fürdő, a millenniumi kiállítás épületei, a Vajdahunyad-vár stb. A Liget Budapest ezt a sort folytatja, és toldja meg egy modern tengellyel – érvelt a miniszteri biztos.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Karácsony szerint ezt a hagyományt helyesebb megtörni, mint követni. Szerinte, ha Orbán Viktor a budai várban az első világháború előtti időszakot akarja rekonstruálni, akkor a Ligetben az 1850 előttit kellene. „Valóban le kell bontani a Hungexpót, a Pecsát, és a területet vissza kell adni a parknak, ugyanis 200 éves közparkot nem lehet építeni” – mondta, és megkockáztatta azt is, hogy ötvenéves fákat még a miniszterelnök úr sem tud csinálni egy tollvonással. Szerinte valódi, mutogatni való hungaricum, hogy a parkban építeni akarunk, míg a Nyugati melletti vasúti töltésen parkot akarunk építeni. Karácsony úgy gondja, inkább oda kellene elhelyezni a múzeumokat.

Baán szerint a  Liget Budapest koncepció biztosítja, hogy a ráköltött jelentős közpénz visszajöjjön a turizmus révén. „Csak akkor lehet turistacsalogató a projekt, ha a maga nemében egyedülálló lesz, és olyan park, ahol múzeumok, fürdő, állatkert, jégpálya s a többi lenne, és akár egy egész hétvégét is el lehet tölteni, nincs a világon” – mondta. Kifejtette: Budapestben sokkal nagyobb turisztikai potenciál van, mint amennyit kihasznál.

Karácsony szerint várost építeni nem a turistáknak kell, ha nem az ott élőknek: „A turisták sem a múzeumokért vagy a sztárépítészek házaiért jönnek ide, hanem egy élhető városért.” A múzeumi negyed pedig legyen maga a múzeumi szövet a polgármester szerint. A projekttel szerinte Baán be akar vonulni a történelembe, s közben feláldozza a Ligetet, csak azért, mert most épp erre adnak pénzt. Baán szerint viszont, ha majd évtizedek múlva két ember végigsétál a Ligetben, s az egyik az mondja, hogy én azért küzdöttem, hogy ezek az épületek ne épüljenek meg, a másik pedig azt, hogy ezekhez én is hozzáraktam egy téglát, az utóbbi lesz a büszkébb.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.