Orbán Viktor a királyi palota körül sertepertél

  • Hamvay Péter
  • 2016. február 17.

Belpol

A turisták örüljenek, vagy a budapestiek? Fákat vagy épületeket védjünk? A Liget Budapest vitáján hamar előkerült aztán a miniszterelnök is.

Húszperces késéssel érkezett meg Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, hogy Karácsony Gergellyel, Zugló PM-es polgármesterével vitázzon a Városliget jövőjéről a Mozsár kávéház zsúfolásig megtelt rendezvénytermében. A Zöld Terasz Klub rendezvényének vendégeit már ezzel maga ellen hangolta volna, ha a teremben ülők eleve nem lettek volna a projekt kritikusai, aminek időnként hangot is adtak.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Baán az elmúlt napok habonyozásától – amiről e heti print számunkban részeletesen beszámolunk – láthatóan kissé fáradtan ledarálta húszperces prezentációját, aminek során a Liget mai lepusztult, bontandó épületeit vetette össze a sztárépítészek látványtervei kínálta jövővel. Elmondta, hogy a Hungexpo irodaháza helyére Fujimoto Magyar Zene Háza kerül, a BNV egykori pavilonjából kialakított Pecsa helyén majd a SANAA építésziroda lebegő tetős, pagodát formázó épülete épül. Kiírták a Néprajzi Múzeum meghívásos tervpályázatát, ahol mások mellett ringbe száll Zaha Hadid és Rem Koolhaas is. Felépítik a Dózsa György út mentén a Vágó testvérek szecessziós színházát, amit a Felvonulási tér kialakítása miatt bontottak le az ötvenes években. Eredeti formájában állítják helyre a Közlekedési Múzeum háborúban megsérült és csak részben helyreállított, „később pedig meglehetősen lélektelen” toldaléképülettel ellátott csonkját is. Felépül az Állatkert biodómja, a Szabolcs utcában pedig „a XIII. kerület képviselő-testületének egyhangú támogatását maga mögött tudó” Országos Restaurálási és Raktározási Központ, mely a felépülő múzeumokat szolgálja ki. Máris eltüntették az Állatkerttel szemközti kínos pavilonsort, helyette a Feszl Frigyes által tervezett pavilonokból építenek újjá néhányat. Baán, immár sokadszor, igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy minden, így a teljes zöldfelületi mutató is növekedni fog néhány százalékkal. Elmondta, hogy kiírták a park rehabilitációját célzó kertépítészeti pályázatot is.

Karácsony Gergely azzak kezdte, hogy örül a vita lehetőségének, bár, mint mondta, ilyen vitáknak a döntés előtt kellene lezajlani. Ugyanakkor soha sem késő, hiszen véleménye szerint a lakossági tiltakozás hatására elvérzett néhány múzeum, „és szerintem ezek sem épülnek fel”. Megjegyezte, hogy a Liget Budapest szembemegy minden eddigi tervvel, ami a fővárosról született, így Budapest hosszú távú fejlesztési koncepciójával, ami a barnamezős területek fejlesztését helyezi előtérbe. Miután azt elfogadták, Papcsák Ferenc akkori zuglói polgármester javaslatára kiemelték belőle a Városligetet. Ahogy az előző polgármester által szintén jóváhagyott zuglói építési szabályzat – „ami szerint egy kutyaólat sem lehetne itt építeni” – sem vonatkozik rá.

Baán László

Baán László

Fotó: MTI

Karácsony nem elősorban a zöldterület számítási módjaival, a kivágott fák számával támadta Baánt, hanem a projekt politikai tartalmára mutatott rá. Szerinte Baán László „jóval kellemesebb jelenség, mint az egységsugarú fideszes döntéshozó, tehetségesen felöltözteti ezt a politikai tervet sztárépítészek épületeivel, több zöldfelülettel, a park megújításával, és érvelni is tud mellette”. Valójában azonban a Liget Budapest arra szolgál, hogy ne legyen olyan ciki, amikor Orbán Viktor „egy köztársaság miniszterelnökeként a királyi palota körül sertepertél”, azért, hogy „a kormányzás székhelye ne a Kossuth téren, hanem fent, az emberek feje fölött, a várban legyen”. A várbéli felújítás, a sok rekonstrukció pedig arról szól szerinte, hogy Orbán „visszaröpítse népét a múltba”.

Baán nem válaszolt, nem válaszolhatott a politikai érvekre, inkább arról beszélt, hogy számos egyeztetés volt a projekt kapcsán – erre a közönség soraiból méltatlankodó hangok kérdezték: milyen egyeztetés? Baán szerint, ha az ellenzőkre hallgattunk volna, ma nem lenne Országházunk és Lánchidunk sem. Ugyanis szerinte a vita nálunk nem jut el a konszenzusig, hanem szétszedi a projekteket, és az lesz a  vége, hogy minden maradjon a régiben. „Ezért lett Magyarország az elszalasztott lehetőségek országa” – mondta. Felidézte, hogy 2006-ban a Szépművészeti Múzeum föld alatti bővítésekor is arra kellett volna várni a főváros szerint, hogy az egész Városliget rendezése megtörténjen, ám semmi nem történt 2011-ig, a projekt lefújásáig. A barnamezős beruházásokról azt gondolja: „Akkor lehetnek sikeresek, ha az állami szerepvállalást a magántőke megtámogatja”, ám erre szerinte nem számíthatunk, szomorú példaként pedig a Müpát említette, mely továbbra is elszigetelt a városközponttól. „A Liget különleges városi szövet, eltér minden más parktól, hiszen itt az 1850-es évektől sorra jöttek létre a parkon belül az intézmények” – mondta. Elsőként az Állatkert, majd a jégpálya, a múzeumok, a Széchenyi fürdő, a millenniumi kiállítás épületei, a Vajdahunyad-vár stb. A Liget Budapest ezt a sort folytatja, és toldja meg egy modern tengellyel – érvelt a miniszteri biztos.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Karácsony szerint ezt a hagyományt helyesebb megtörni, mint követni. Szerinte, ha Orbán Viktor a budai várban az első világháború előtti időszakot akarja rekonstruálni, akkor a Ligetben az 1850 előttit kellene. „Valóban le kell bontani a Hungexpót, a Pecsát, és a területet vissza kell adni a parknak, ugyanis 200 éves közparkot nem lehet építeni” – mondta, és megkockáztatta azt is, hogy ötvenéves fákat még a miniszterelnök úr sem tud csinálni egy tollvonással. Szerinte valódi, mutogatni való hungaricum, hogy a parkban építeni akarunk, míg a Nyugati melletti vasúti töltésen parkot akarunk építeni. Karácsony úgy gondja, inkább oda kellene elhelyezni a múzeumokat.

Baán szerint a  Liget Budapest koncepció biztosítja, hogy a ráköltött jelentős közpénz visszajöjjön a turizmus révén. „Csak akkor lehet turistacsalogató a projekt, ha a maga nemében egyedülálló lesz, és olyan park, ahol múzeumok, fürdő, állatkert, jégpálya s a többi lenne, és akár egy egész hétvégét is el lehet tölteni, nincs a világon” – mondta. Kifejtette: Budapestben sokkal nagyobb turisztikai potenciál van, mint amennyit kihasznál.

Karácsony szerint várost építeni nem a turistáknak kell, ha nem az ott élőknek: „A turisták sem a múzeumokért vagy a sztárépítészek házaiért jönnek ide, hanem egy élhető városért.” A múzeumi negyed pedig legyen maga a múzeumi szövet a polgármester szerint. A projekttel szerinte Baán be akar vonulni a történelembe, s közben feláldozza a Ligetet, csak azért, mert most épp erre adnak pénzt. Baán szerint viszont, ha majd évtizedek múlva két ember végigsétál a Ligetben, s az egyik az mondja, hogy én azért küzdöttem, hogy ezek az épületek ne épüljenek meg, a másik pedig azt, hogy ezekhez én is hozzáraktam egy téglát, az utóbbi lesz a büszkébb.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?