Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti beszédével nyitotta meg az Országgyűlés a tavaszi időszakát, azonban ezt rögtön az elején egy pár pillanatra meg kellett állítani, ugyanis a kormányfőt megzavarta Hadházy Ákos országgyűlési képviselő (aki a 2007-ben elmondott szavaira emlékeztette Orbánt hangszórón keresztül). Orbán jelezte, hogy őt ez nem zavarja, majd azt a következtetést vonta le, hogy a Fidesznél csak a Fidesz jobb.
A beszédben Orbán először felsorolta, hogy milyen gazdasági intézkedéseket foganasítottak az elmúlt időszakban. Például elindították a munkáshitelt, amit a 25 év alatti dolgozók vehetik fel. Ez négymillió forintot jelent, jelenleg 10 ezer ember élt ezzel a lehetőséggel. Vidéki otthonfelújítási programot is indítottak az 5000 főnél kevesebb lakosú településeken, amiből 2900 van Magyarországon, ez hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást jelent. Egy lakhatási program is indult, aminek részeként a tervek szerint évi 10 ezer új lakás épülhet. Lehetővé tették, hogy a nyugdíjpénztári megtakarításokat otthonteremtésre, felújításra fordítsák az emberek, a SZÉP-kártyák 50 százalékát lehet lakásfelújításra fordítani, a munkaadók pedig 150 ezer forint értékű lakhatási támogatást adhatnak, sorolta a kormányfő. Bejelentette, hogy új budapesti kollégiumi program indul 12 ezer diák számára, amit szeretnének 18 ezerre növelni, erről tárgyalnak az egyetemekkel.
A vállalkozásokkal folytatta Orbán Viktor: egyebek mellett 100 milliárdos tőkeprogramot indítottak a kis- és középvállalkozások számára, továbbá 50 százalékos támogatást nyújtanak eszközbeszerzésre. Az áfa alanyi adómentesség mértékét 12 millióról 18 millióra emelték, ezt februárig lehet igényelni.
A gyerekek után járó adókedvezmény tervezett megemelését is említette, eszerint egy gyerek esetén 20, két gyerek esetén 80 ezer, három esetében 200 ezer forintot lehet majd levonni, a szülőknek a csed és a gyed után nem kell majd jövedelemadót fizetniük. A két- és háromgyermekes dolgozó anyák pedig életük végéig tartó jövedelemadó-mentességet élveznek majd – ezeket Orbán már az évértékelőjében is bejelentette. Most azt is elmondta, hogy a kétgyerekes anyák adómentességét fokozatosan vezetik be: 2026 januárjától a 40 év alattiakra, 2027-ben a 40–50 év közöttiekre, 2028-ban az 50–60 évesekre, 2029-ben pedig a 60 évnél idősebb anyákra terjesztik ki.
A babaváró hitel korhatárát 35 évre emelik, folytatta, hozzátéve, ez összességében szerinte Európa legnagyobb adócsökkentési programja, aminek óriási kiadása van a költségvetésben. Ugyanakkor megvizsgálták, hogy ilyen mértékű kiadás mellett lehet-e csökkenteni a hiányt és az államadósságot, és állítása szerint ez lehetséges.
Áttért a béremelésekre is a miniszterelnök: 2025-ben a minimálbért 9 százalékkal, 290 ezer forintra, a garantált bérminimumot pedig 349 ezer forintra emelik. Ezt 2026-ban tövábbi 13, 2027-ben 14 százalékos emelés követi. A cél az, hogy a minimálbér ezer euró, az átlagkereset egymillió forint legyen, az idei cél pedig a 750 ezer forintos átlagkereset.
A pedagógusok bérét is emelik idén, 21 százalékkal. Vagyis Orbán elmondása szerint egy pályakezdő egyetemi végzettségű tanár 650 ezer forintot kereshet, a tanárok átlagbére 840 forintra nő. Ezzel együtt a kormány 500 milliárd forinttal több pénzt ad oktatásra, mint tavaly. Az orvosok fizetése meghaladja a 2,1 millió forintot, a szakdolgozóké pedig a 800 ezret. Az egészségügy területén idén 330 milliárd forinttal fognak többet elkölteni, mint tavaly. A vízügyesek 30 százalékos béremelést kapnak, és az igazságügyi dolgozók, kutatók bérét is emelni fogják. 2026 elején a rendőrség és a fegyveres testületek tagjai a januári illetménnyel együtt megkapnak hathavi fegyverpénzt.
Orbán utasította Nagy Mártont, hogy kezdjen tárgyalásokat a kereskedelmi láncokkal, ugyanis a liszt árát 43, a tejét 39, a tojásét 35, az étolajét pedig 11 százalékkal emelték, amit nem fogadhatnak el. Orbán azt mondta, ha nincs megállapodás, akkor jöhet az árstop, majd a kereskedelmi profit korlátozása. A nyugdíjasoknak az áfavisszatérítési rendszer előkészítését is megkezdték, hogy az alapvető élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek) esetében jobban jöjjenek ki, erről azt mondta, havonta bizonyos összegig kaphatnak majd visszatérítést. A miniszterelnök azt reméli, hogy a most bemutatott döntésekkel a háborús évek után áttörést tudunk elérni a gazdaságban.
Ezután áttért a Brüsszellel folytatott harcokra. Például szerinte Brüsszelből azt szeretnék elérni, hogy vonják vissza a „gyermekvédelmi” törvényt, amely kirekesztő a homoszexuálisokkal szemben. Orbán azt javasolta, hogy ne így tegyenek, hanem rögzítsék alkotmányba, hogy csak férfiak és nők élnek az országban, és szerezzenek érvényt annak az elvnek, miszerint senki nem veszélyeztetheti a gyermekek egészséges fejlődését, valamint a szülők nevelési rendjét.
Brüsszel szerinte visszaél a hatalmával, amikor azért bünteti Magyarországot, mert nem fogadja el a „migrációs paktumot”, de ez a büntetés a számításai szerint még mindig kevesebb kárt okoz, mintha beengednénk a migránsokat. Szerinte ez nyílt lázadás, amit más országok is követnek. Szóvá tette, hogy Magyarországgal szemben az ellenzéki pártok – a Tisza Párt és a DK – is perben állnak az európai képviselőcsoportjaikon keresztül, ugyanis szerinte el akarják venni a Magyarországnak járó uniós pénzeket. A miniszterelnök kiemelte, hogy a Mi Hazánk a kivétel. A többieket felszólította, hogy a keresetüket vonják vissza.
Ukrajnáról is szólt Orbán: az amerikai választásokkal szerinte eldőlt, hogy a háború sújtotta ország nem lesz NATO-tag, de Magyarország szempontjából fontos, mi lesz a sorsa. A békeszerződésnek ezt garantálnia kell. De ez elsősorban nem az európai országok döntik majd el. Azt viszont igen, hogy az Európai Unió tagja lehet-e Ukrajna, és szerinte a magyarok szempontjából ennek semmilyen feltétele nem adott.
A miniszterelnök szerint 2025 nem csak gazdasági, hanem politikai értelemben is áttörés lesz, ugyanis 15 éven keresztül a legfontosabb kérdésekben kisebbségben voltunk. Az amerikai választás ebben a kérdésben is változást hozott, ugyanis a nyugati világban többségbe kerültek „a migrációt ellenző, családbarát patrióták”. És ezt ők indították el még 2010-ben, mondta Orbán.
Követve az Egyesült Államok példáját, fel kell számolni azt a korrupciós hálózatot, ami a nyugati politikát uralja a médián és nyomásgyakorló civil szervezeteken keresztül. Az új amerikai adminisztráció felfedte, hogy a korábbi kormány dollármilliárdokért vásárolt befolyást világszerte nemzeti szuverenitást támadó szerveknél: állítása szerint Magyarországra is több százmillió forint jutott ezen a címen. Ezért megbízottat neveznek ki, aki az új információkat megvizsgálja, és megalkotja a szuverenitást megvédő törvényeket. Orbán azzal zárta beszédét, hogy el fogja zárni a „Soros-hálózat” pénzcsapjait, a guruló dollároknak vége, a kormány kész rá, hogy elmenjen a falig, és még azon is túl.
Válaszul Jámbor András napirend előtti felszólalásában a végrehajtásokat tette szóvá, hogy milyen sok embert érint, és milyen sok a visszaélés ezekkel kapcsolatban, szerinte inkább államosítani kellene a végrehajtásokat.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője azt mondta, támogatja a családpolitikai intézkedéseket, de a meddő párokról is beszélni kell, emellett az inflációt hozta fel problémaként, üdvözölte a készpénzhasználat melletti kiállást és a Pride betiltását is. Toroczkai azt is követelte, hogy Orbán mondja ki, hogy ameddig ő miniszterelnök, addig soha nem lesz Pride Magyarországon, és hogy álljanak ki minden szinten az ilyen irányú „propaganda” ellen.
Lukács László György a Jobbik részéről a drogproblémát tette szóvá, a közbiztonság kérdését, valamint a vidéki rendőrhiányt.
Komjáthi Imre, az MSZP elnöke arról beszélt, hogy Nagy Márton repülőrajtja „egy irgalmatlan pofára esés lett”, mert a gazdaságban hatalmas a visszaesés, nőtt az álláskeresők száma, akik egy része semmilyen támogatást nem kap; azokkal a cégekkel pedig fizettessék vissza az állami támogatást, amelyek kirúgják a dolgozókat. Azt is javasolta, hogy csökkentsék az áfát, és azután tegyenek rá ársapkát, hogy ne tudják lenyelni a kereskedők a különbözetet.
Bedő Dávid a Momentum részéről arról beszélt, hogy Orbán nem reálisan értékeli az ország helyzetét, ezért az egészségügy, a MÁV problémáiról, bölcsődei hiányról, nők elleni erőszakról beszélt, illetve az ukrajnai háborúról. Bedő úgy fogalmazott, hogy Orbán azon dolgozik, hogy szétverje az EU-t, most pedig hogy orosz érdekek szerint köttessen meg a béke. Bedő hangsúlyozta, hogy Európának minden segítséget meg kell adnia Ukrajnának, hogy kiűzze az agresszort.
A DK-s Vadai Ágnes szerint már agyvérzés kerülgeti az embereket, ha megnézik Orbán felszólalásait, és Orbán oroszbarátságára utalva úgy fogalmazott: "sose bízz abban a disznóban, aki a böllér barátjának szegődik". Vadai szerint a magyar jobboldal mindig a hatalmasok oldalán állt a magyar emberekkel szemben, szerinte ez most is így van, a magyar kormány a bankok, a „technácik”, az akkugyártók, az ingatlanbefektetők és a multik oldalán áll saját állampolgáraival szemben. A DK-s képviselő szóba hozta azt is, hogy Pilhál Tamás kormánypárti publicista tagadta a bucsai mészárlás megtörténtét.
Simicskó István, a KDNP képviselője szerint az ellenzéki képviselők nem reagáltak érdemben a miniszterelnök beszédére, pedig az lett volna a dolguk, nem pedig más témák bemutatása, emellett megdicsérte a kormány intézkedéseit.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője beszólogatott a korábbi felszólalóknak, emellett úgy fogalmazott, hogy "a külföldről pénzelt média mindig független, a külföldről pénzelt politikus pedig mindig civil", a parlamenti ellenzéknek pedig azt mondta, hogy szerinte ejtette őket "a birodalom", és másik zsoldost bérelt fel, de 2026-ra úgyis minden zsoldosra szükség lesz.
Orbán válaszában arról beszélt, hogy nem NATO-ellenes a kormány, emellett közölte, hogy bár érti, hogy nem tetszik egyeseknek a világpolitikai fordulat, de próbáljanak megbarátkozni a következő néhány évtizedre ezzel az új helyzettel.
Orbán egyetértett azzal, hogy a végrehajtással kapcsolatos visszaélésekkel szemben fel kell lépni, de hogy államosítani kell-e a végrehajtást, amit többen felvetettek, azt szerinte meg kell vitatni. Az uzsorával szemben fel kell lépni, de nem biztos, hogy az a legjobb, ha államosítják a végrehajtást.
Határozottan ellenezte a külön korrupcióellenes ügyészség felállítását, szerinte erre azért nincs szükség, mert amúgy is van ügyészség, ami oszthatatlan, de nincs is jó példa a külön korrupcióellenes ügyészségre, Romániában szerinte politikai célokra használták a korrupcióellenes ügyészséget.
Orbán egyetértett azzal, hogy a vidéki drogkereskedelemmel probléma van, és hogy határozottan kell fellépni ez ellen. Viszont ezzel együtt vissza is szólt a jobbikos Lukács László Györgynek, mondván ő "a drogliberalizációt támogató Gyurcsány-listáról" került be a parlamentbe.
Orbán azzal söpörte le a gazdasági helyzetre vonatkozó kritikákat, hogy az ipari teljesítmény hullámzása nem kerülhető el, bár ő is örülne, ha folyamatosan felfelé tartana, de a német gazdaság hullámzása hatással volt a magyarra. A munkanélküliségi statisztikákra azt válaszolta, hogy most többen dolgoznak, mint korábban.
Azt is mondta, hogy pár filozófiai szinten egyetért azzal, hogy az állam nem avatkozhat be a gazdaságba, de ideiglenesen mégis szükség van erre, ebben az ügyben nincs helye politikai vitának a miniszterelnök szerint.
Bedő Dávidnak amiatt szólt be, hogy azt mondta, hogy az egészségügyi dolgozók 70 százaléka depressziós, Orbán szerint inkább tisztelettel kell feléjük lenni.
Végül közölte, hogy amikor oroszbarátsággal vádolják a kormányt, akkor az Egyesült Államokat is oroszbarátsággal vádolják, "ehhez a véleményükhöz csak gratulálni tudok" – fogalmazott.
Végül arról beszélt, hogy Ukrajnával kapcsolatban az a cél, hogy olyan béke szülessen, ami Magyarország és Európa biztonságát garantálja, ezért nem Ukrajna függetlensége a lényeg, és ha ez a biztonság úgy fog előállni, hogy meghiúsul Ukrajna NATO-csatlakozása, és ismét ütközőállam lesz, és ez garantálja a biztonságot, akkor így kell kialakítani a békét.
