A jogi karról érkezik az ELTE új megválasztott rektora

  • narancs.hu
  • 2025. február 24.

Belpol

Darázs Lénárd eddig általános rektorhelyettes volt. A rektorjelöltek közül senki nem támogatta az egyetem alapítványosítását.  

Az ELTE Szenátusa 2025. február 24-i ülésén Darázs Lénárdot választotta az egyetem következő rektorává, aki 2025. augusztus 1-től töltheti be a tisztséget. Darázs Lénárd az Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára, aki Borhy Lászlót váltja az Eötvös Loránd Tudományegyetem élén – közölte Facebook-oldalán az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). 

Az ELTE jelenlegi rektora, Borhy László második rektori ciklusa 2025. július végén jár le, a szabályozás értelmében pedig harmadszor már nem töltheti be a pozíciót. Emiatt a fenntartó állam új pályázatot írt ki a rektor helyére. Hárman nyújtottak be érvényes pályázatot: Darázs Lénárd, eddigi általános rektorhelyettes, az ÁJK Polgárjogi Tanszékének egyetemi tanára, Horváth Zoltán korábbi dékán és nemzetközi rektorhelyettes, az Informatikatudományi Intézet intézetvezetője és a Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének vezetője, valamint Katz Sándor intézetigazgató, akadémikus, a TTK Elméleti fizikai Tanszékének egyetemi tanára.

A rektort a szenátus választja, ebbe az egyes karok delegálnak tagokat, de képviselteti magát a Hallgatói Önkormányzat, a doktori iskolák, a doktorandusz önkormányzat, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, az oktatást-kutatást támogató közalkalmazottak, és vannak benne meghívott tagok is.

Az Átlátszó birtokába jutott anyagok szerint a rektorjelöltek programjában közös volt, hogy egyikük sem kívánja "modellváltott" egyetemmé formálni az intézményt, és mindhárman hasonló problémákat azonosítottak az ELTE működésében. Megoldási javaslataik azonban különböznek: van olyan, aki harmadik generációs modellváltást javasol, van, aki a stratégiaalkotásban látja a jövőt, más zászlóshajó-programban gondolkodik.

Az ELTE problémáival korábban mi is hosszan foglalkoztunk. Mint ismert, az egyetem egyike a még állami fenntartásban maradt, "nem modellváltott", vagyis nem alapítványosított egyetemnek, és mint ilyen, meglehetősen kevés forrásból gazdálkodik, a kormány mintha a kivéreztetésére játszana. Gyakorlatilag nem lehet megélni azokból a fizetésekből, amelyeket az ELTE egyes karain az oktatóknak fizetnek, és hiába őrzi pozícióját az egyetem a nemzetközi rangsorokban, a kormány inkább az NKE-n építene ki a semmiből tanárképző kart ahelyett, hogy az ELTE-t fejlesztené. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.