A jogi karról érkezik az ELTE új megválasztott rektora

  • narancs.hu
  • 2025. február 24.

Belpol

Darázs Lénárd eddig általános rektorhelyettes volt. A rektorjelöltek közül senki nem támogatta az egyetem alapítványosítását.  

Az ELTE Szenátusa 2025. február 24-i ülésén Darázs Lénárdot választotta az egyetem következő rektorává, aki 2025. augusztus 1-től töltheti be a tisztséget. Darázs Lénárd az Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára, aki Borhy Lászlót váltja az Eötvös Loránd Tudományegyetem élén – közölte Facebook-oldalán az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). 

Az ELTE jelenlegi rektora, Borhy László második rektori ciklusa 2025. július végén jár le, a szabályozás értelmében pedig harmadszor már nem töltheti be a pozíciót. Emiatt a fenntartó állam új pályázatot írt ki a rektor helyére. Hárman nyújtottak be érvényes pályázatot: Darázs Lénárd, eddigi általános rektorhelyettes, az ÁJK Polgárjogi Tanszékének egyetemi tanára, Horváth Zoltán korábbi dékán és nemzetközi rektorhelyettes, az Informatikatudományi Intézet intézetvezetője és a Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének vezetője, valamint Katz Sándor intézetigazgató, akadémikus, a TTK Elméleti fizikai Tanszékének egyetemi tanára.

A rektort a szenátus választja, ebbe az egyes karok delegálnak tagokat, de képviselteti magát a Hallgatói Önkormányzat, a doktori iskolák, a doktorandusz önkormányzat, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, az oktatást-kutatást támogató közalkalmazottak, és vannak benne meghívott tagok is.

Az Átlátszó birtokába jutott anyagok szerint a rektorjelöltek programjában közös volt, hogy egyikük sem kívánja "modellváltott" egyetemmé formálni az intézményt, és mindhárman hasonló problémákat azonosítottak az ELTE működésében. Megoldási javaslataik azonban különböznek: van olyan, aki harmadik generációs modellváltást javasol, van, aki a stratégiaalkotásban látja a jövőt, más zászlóshajó-programban gondolkodik.

Az ELTE problémáival korábban mi is hosszan foglalkoztunk. Mint ismert, az egyetem egyike a még állami fenntartásban maradt, "nem modellváltott", vagyis nem alapítványosított egyetemnek, és mint ilyen, meglehetősen kevés forrásból gazdálkodik, a kormány mintha a kivéreztetésére játszana. Gyakorlatilag nem lehet megélni azokból a fizetésekből, amelyeket az ELTE egyes karain az oktatóknak fizetnek, és hiába őrzi pozícióját az egyetem a nemzetközi rangsorokban, a kormány inkább az NKE-n építene ki a semmiből tanárképző kart ahelyett, hogy az ELTE-t fejlesztené. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.