A jogi karról érkezik az ELTE új megválasztott rektora

  • narancs.hu
  • 2025. február 24.

Belpol

Darázs Lénárd eddig általános rektorhelyettes volt. A rektorjelöltek közül senki nem támogatta az egyetem alapítványosítását.  

Az ELTE Szenátusa 2025. február 24-i ülésén Darázs Lénárdot választotta az egyetem következő rektorává, aki 2025. augusztus 1-től töltheti be a tisztséget. Darázs Lénárd az Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára, aki Borhy Lászlót váltja az Eötvös Loránd Tudományegyetem élén – közölte Facebook-oldalán az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). 

Az ELTE jelenlegi rektora, Borhy László második rektori ciklusa 2025. július végén jár le, a szabályozás értelmében pedig harmadszor már nem töltheti be a pozíciót. Emiatt a fenntartó állam új pályázatot írt ki a rektor helyére. Hárman nyújtottak be érvényes pályázatot: Darázs Lénárd, eddigi általános rektorhelyettes, az ÁJK Polgárjogi Tanszékének egyetemi tanára, Horváth Zoltán korábbi dékán és nemzetközi rektorhelyettes, az Informatikatudományi Intézet intézetvezetője és a Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének vezetője, valamint Katz Sándor intézetigazgató, akadémikus, a TTK Elméleti fizikai Tanszékének egyetemi tanára.

A rektort a szenátus választja, ebbe az egyes karok delegálnak tagokat, de képviselteti magát a Hallgatói Önkormányzat, a doktori iskolák, a doktorandusz önkormányzat, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, az oktatást-kutatást támogató közalkalmazottak, és vannak benne meghívott tagok is.

Az Átlátszó birtokába jutott anyagok szerint a rektorjelöltek programjában közös volt, hogy egyikük sem kívánja "modellváltott" egyetemmé formálni az intézményt, és mindhárman hasonló problémákat azonosítottak az ELTE működésében. Megoldási javaslataik azonban különböznek: van olyan, aki harmadik generációs modellváltást javasol, van, aki a stratégiaalkotásban látja a jövőt, más zászlóshajó-programban gondolkodik.

Az ELTE problémáival korábban mi is hosszan foglalkoztunk. Mint ismert, az egyetem egyike a még állami fenntartásban maradt, "nem modellváltott", vagyis nem alapítványosított egyetemnek, és mint ilyen, meglehetősen kevés forrásból gazdálkodik, a kormány mintha a kivéreztetésére játszana. Gyakorlatilag nem lehet megélni azokból a fizetésekből, amelyeket az ELTE egyes karain az oktatóknak fizetnek, és hiába őrzi pozícióját az egyetem a nemzetközi rangsorokban, a kormány inkább az NKE-n építene ki a semmiből tanárképző kart ahelyett, hogy az ELTE-t fejlesztené. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.