A jogi karról érkezik az ELTE új megválasztott rektora

  • narancs.hu
  • 2025. február 24.

Belpol

Darázs Lénárd eddig általános rektorhelyettes volt. A rektorjelöltek közül senki nem támogatta az egyetem alapítványosítását.  

Az ELTE Szenátusa 2025. február 24-i ülésén Darázs Lénárdot választotta az egyetem következő rektorává, aki 2025. augusztus 1-től töltheti be a tisztséget. Darázs Lénárd az Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára, aki Borhy Lászlót váltja az Eötvös Loránd Tudományegyetem élén – közölte Facebook-oldalán az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). 

Az ELTE jelenlegi rektora, Borhy László második rektori ciklusa 2025. július végén jár le, a szabályozás értelmében pedig harmadszor már nem töltheti be a pozíciót. Emiatt a fenntartó állam új pályázatot írt ki a rektor helyére. Hárman nyújtottak be érvényes pályázatot: Darázs Lénárd, eddigi általános rektorhelyettes, az ÁJK Polgárjogi Tanszékének egyetemi tanára, Horváth Zoltán korábbi dékán és nemzetközi rektorhelyettes, az Informatikatudományi Intézet intézetvezetője és a Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének vezetője, valamint Katz Sándor intézetigazgató, akadémikus, a TTK Elméleti fizikai Tanszékének egyetemi tanára.

A rektort a szenátus választja, ebbe az egyes karok delegálnak tagokat, de képviselteti magát a Hallgatói Önkormányzat, a doktori iskolák, a doktorandusz önkormányzat, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, az oktatást-kutatást támogató közalkalmazottak, és vannak benne meghívott tagok is.

Az Átlátszó birtokába jutott anyagok szerint a rektorjelöltek programjában közös volt, hogy egyikük sem kívánja "modellváltott" egyetemmé formálni az intézményt, és mindhárman hasonló problémákat azonosítottak az ELTE működésében. Megoldási javaslataik azonban különböznek: van olyan, aki harmadik generációs modellváltást javasol, van, aki a stratégiaalkotásban látja a jövőt, más zászlóshajó-programban gondolkodik.

Az ELTE problémáival korábban mi is hosszan foglalkoztunk. Mint ismert, az egyetem egyike a még állami fenntartásban maradt, "nem modellváltott", vagyis nem alapítványosított egyetemnek, és mint ilyen, meglehetősen kevés forrásból gazdálkodik, a kormány mintha a kivéreztetésére játszana. Gyakorlatilag nem lehet megélni azokból a fizetésekből, amelyeket az ELTE egyes karain az oktatóknak fizetnek, és hiába őrzi pozícióját az egyetem a nemzetközi rangsorokban, a kormány inkább az NKE-n építene ki a semmiből tanárképző kart ahelyett, hogy az ELTE-t fejlesztené. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?