Orbán Viktor jobban keres, mint az uniós kormányfők többsége

  • narancs.hu
  • 2023. január 6.

Belpol

Miközben a magyar átlagbér sereghajtónak számít az uniós országok rangsorában.

A magyar miniszterelnöknek „nincs oka panaszra”, hiszen tavalyi, havi csaknem 4,9 milliós, évi több mint 58 milliós bruttó fizetése meghaladja az Európai Unió kormányfőinek 2022-es bruttó éves átlagfizetését – derül ki az Euronews összeállításából.

A portál kormányzati forrásokból és sajtóértesülésekből származó adatok alapján hasonlította össze az uniós miniszterelnöki bruttó fizetéseket. A cikkben azt is megjegyzik, az idei ranglista előreláthatóan módosulni fog azok után, hogy Orbán Viktort márciustól tekintélyes béremelés illeti meg.

Az összeállításból kiderül, az Európai Unió tagországainak miniszterelnöki bruttó éves átlagfizetése tavaly, 2022-ben 52,7 millió forint volt.

Orbán Viktor tehát még tavalyi, havi csaknem 4,9 milliós, évi több mint 58 milliós bruttó fizetésével többet keresett az uniós átlagnál.

Orbán fizetése egy picit nagyobb volt a finn Sanna Marin éves bruttó bérénél, azonban kevesebbet keresett a holland, francia, svéd, luxemburgi, ír, belga és dán kormányfőnél. Az Európai Unió legjobban fizetett kabinetvezetője az osztrák kancellár átszámítva évi több mint 112, illetve a német kancellár 362 278 eurós, csaknem 145 millió forintos bruttó fizetésével.

A lista végén a horvát kormányfő szerepel, az ő pozíciója azonban csalóka, mivel Andrej Plenković fizetését nettóban mutatták ki. Ennél meglepőbb azonban a Magyarországnál négyszer népesebb Lengyelország miniszterelnökének szerény helyezése a fizetési rangsorban. Mateusz Morawieckinek háromszor kisebb bérrel kell beérnie, mint Orbán Viktornak.

A portál arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar átlagkeresetek és Orbán éves fizetése az uniós rangsorban jelentősen eltér egymástól. A különbség pedig csak még nagyobb lesz, miután Orbán Viktor márciustól automatikusan fizetésemelésben részesül.

Az Eurostat nemrég közzétett adatai alapján az uniós országokban tavaly előtt, 2021-ben a bruttó éves átlagbér 33 511 euró volt. Ez 400 forintos árfolyamon számolva évi bruttó 13,4 millió forintnak, havi több mint 1,1 millió forintnak felel meg. A magyar bruttó éves átlagbér tavaly ennek az összegnek még a felét sem tette ki: 12 618 euró, valamivel több mint 5 millió forint volt. A magyar átlagbér csak a bolgárnál jobb valamelyest, ahol 2021-ben a bruttó átlagkereset épp csak meghaladta a tízezer eurót.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.